Milliárdok egészségturizmusra

A kormányzat csaknem 320 milliárd forintot akar idegenforgalmi projektekre – ezen belül egészségturizmusra – fordítani 2013-ig a regionális operatív program (rop) keretében. Ez közel a tízszerese annak, amit az elmúlt öt évben támogatásként odaítéltek, s a konferencia- és örökségturizmust is tartalmazza. Ugyanakkor komoly kritikák is megfogalmazódtak. A gyors és sok esetben koncepciótlan fejlesztést a piac – az éves átlagban 30-40 százalékos bővülés ellenére – nehezen volt képes követni.
A kapacitás az évtized elejéhez képest megduplázódott. Új szereplők (helyszínek és üzemeltetők) jelentek meg a piacon. A beruházások mögött azonban nem minden esetben volt megfelelő elképzelés, szakmai tapasztalat. Az új létesítmények már az induláskor az árak csökkentésével akarták növelni a forgalmat, s ez jelentős torzulásokat okozott a piacon. Ráadásul az idén a fő küldő országokból kevesebb vendég érkezett a gyógyszállókba. Ezt ellensúlyozta ugyan a belföldi piac felfutása és a wellnesslétesítmények kiváló eredménye, így a szegmens teljesítménye ebben az évben is impozáns növekedést mutat, de számos kérdés is megfogalmazódik. Leginkább az, hogy van-e lehetőség a további bővítésre, s ha igen, milyen keretek között.
Mányai Roland, az ágazatért felelős Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese érdeklődésünkre elmondta: a megelőző időkben adott támogatások leginkább alapot teremtettek arra, hogy a magyar egészségturizmus fejlődése elinduljon. A Széchenyi-terv turisztikai céljait tekintve a támogatott projektek nagy része (72) fürdőfejlesztésre vonatkozott, döntően már meglévő létesítmények felújítására, de voltak új beruházások is.
Ma már látható, hogy önmagában a fürdőfelújítás, -építés kevés – tette hozzá. A turisztikai szolgáltatások mellett az annak otthont adó település fejlesztése is szükséges. Lényeges ugyanis, hogy a turista számára ígért élményt az ott-tartózkodása alatt a környezet és a kapcsolt szolgáltatások is kiegészítsék, illetve biztosítsák. Ezt támasztja alá, hogy a beindult új beruházások közül is leginkább az egyedülálló fürdők küzdenek nagyobb nehézségekkel. Ennek megfelelően a II. Nemzeti fejlesztési terv keretében a cél, hogy komplex pihenési élményt adó szolgáltatások (pl. gyógyhelyek) épüljenek ki.
A fejlesztés üteme lelassul és koncepciózussá válik – sorolta a várható tendenciákat Galla Gábor, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója. A piac bővülése a szakember szerint folytatódni fog. Az idősebb korosztályhoz tartozók arányának és számának a növekedése, az egészségtudatosság erősödése mind ebbe az irányba mutat. A legfontosabb piacainkon (Németország, Ausztria, Svájc) a látogatók számának megtartása a cél. Emellett nagy figyelmet fordítanak az orosz, az észak-amerikai, illetve a brit piacra, továbbá kezdeményezik Európa északi államainak a bevonását. A belföldi forgalmat illetően a vezérigazgató bizakodó, egyre nő a fizetőképes kereslet. Ezt a folyamatot segíti az üdülési csekk felhasználásának rendkívül gyors növekedése, viszont lassítják a megszorító intézkedések.
Kedvezően ítélik meg a jövőbeni tendenciákat a nagy szereplők is, például a Danubius csoport. Figyelemfelkeltő lehet ugyanakkor, hogy a két területen is érdekelt lánc beruházásainak a súlypontja egyre inkább a régió más országaiba kerül. A csoport magyarországi egységei közül teljes körűen utoljára, 2000–2001-ben a margitszigeti egységet újította fel, 15 millió dollárért. Ezt követően a nagyobb beruházások a külföldi terjeszkedés révén megszerzett létesítményeket érintették. A 2002–2006 közötti időszakban a magyarországi gyógyszállófejlesztések értéke valamivel több mint 3,1 milliárd forint volt, ez a teljes hazai beruházási érték egyharmadát tette ki. Nagyságrendileg ekkora összeget, 3 milliárdot kívánnak az elkövetkező három évben is a hazai gyógyszállókra költeni, és tervezik a Gellért felújítását.
A Hunguest Hotels Zrt.-nél az elmúlt években tíz hotelt újítottak fel, a munkálatok során szinte mindenhol létrehoztak wellnessrészleget. Az egészségturizmust érintő nagyobb beruházás a Grandhotel Galyánál (Galyatető) történt. Ennek első üteméhez a Széchenyi-terv keretében kaptak támogatást, amely a mintegy 1,2 milliárd forintos költség 30 százalékát tette ki. Szintén részben a fürdőfejlesztési programból finanszírozták a ma már a szállodalánchoz tartozó Pelion (Tapolca), Répce Gold (Bükfürdő), illetve Aqua-Sol (Hajdúszoboszló) építési munkálatait. Ez a kivitelezést követően került a társaság tulajdonába, a beruházási érték mintegy 8 milliárd forint volt. Az áfaemelés, az élőmunkaterhek növekedése komoly terhet jelent számukra is. Így egyelőre vizsgálják a további magyarországi beruházási lehetőségeket. Ha lesz fejlesztés, az egyértelműen az egészségturizmust érinti majd.