Minden vita kezelhető

Érdekkülönbség, konfliktus, eltérő igények, nemet mondás vagy épp egy kérés megfogalmazása egyaránt olyan helyzet, amikor szükség lehet az asszertivitásunkra, vagyis az érdekérvényesítő képességünkre. A asszertivitás egyszerre szól mások meghallgatásáról és a saját érzéseink, véleményünk vállalásáról, s olyan kommunikációt igényel, amely a tiszteleten alapul. A jó önérvényesítő ember, ha hibát követ el, vállalja a felelősséget, de nem engedi, hogy emiatt megalázzák. Sőt a veszekedések helyett harmóniát igyekszik teremteni a saját és környezete igényei között.
Az első és legfontosabb, hogy bármennyire is szükség van egy helyzetben a jobb önérdek-érvényesítésre, ez sosem történhet mások kárára – hangsúlyozta Németh Gergely. A munka- és szervezet-szakpszichológus szerint az asszertivitás növeléséhez önvizsgálatra van szükség; fel kell tennünk a kérdést, képesek vagyunk-e kiállni az érdekeinkért, és ha igen, akkor ezt megtudjuk-e tenni úgy, hogy ne sértsünk másokat. Ha ez nem megy, akkor meg kell tanulnunk azokat a kommunikációs mintákat, amelyekkel egyrészt adott esetben legyőzhetjük a félénkségünket, másrészt arra kell törekednünk a megvalósítás során, hogy önérvényesítésünk egy közös nevező alapja legyen a kollégáinkkal, főnökünkkel szemben.
A Neosys Szervezetfejlesztő és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint az önérvényesítés tanulható és fejleszthető tulajdonság, de csak egy bizonyos határig. Sárvári György úgy véli, a tréningeken el lehet sajátítani a szükséges technikákat, de egy introvertált, visszafogott ember ettől még nem válik kimagaslóan kockázatvállalóvá az önérvényesítésben. „A Neosysnál az asszertivitást is szakmai személyiségfejlesztésként kezeljük, ez azt jelenti, hogy elsősorban nem a különböző helyzetgyakorlatokat és szituációs játékokat preferáljuk, hanem aktuális, valódi munkahelyi problémákat dolgozunk fel a résztvevőkkel” – mondta az ügyvezető, hozzátéve: így a tréningekkel konkrét segítséget tudnak nyújtani. Sárvári György három lépcsőben jelölte meg a sikerhez vezető utat: az önérvényesítő képességünk javításához első lépésben fel kell ismernünk a problémát és szembe kell néznünk azzal, ám ez önmagában nem elég. Meg kell tanulnunk azt is, ha egyszer szembesülünk vele, ne söpörjük a szőnyeg alá, hanem próbáljuk feldolgozni, elemezni. Harmadsorban el kell sajátítanunk azokat a technikákat, amelyekkel megoldhatjuk a minket foglalkoztató problémát. Sárvári György tapasztalatai szerint a siker leginkább a hozzáálláson múlik: ha az alkalmazottait ilyen tréningre elküldő vezető, illetve a tréningen részt vevő dolgozó elkötelezett a kérdésben, akkor egyértelmű eredményeket lehet felmutatni, ki lehet tágítani a határokat, ám ahogy az elején hangsúlyozta: az ember alapvető habitusán egy ilyen tréning sem tud változtatni.
„Mi is leginkább tréningek segítségével próbáljuk megoldani, ha valamelyik munkatársunk önérvényesítési problémákkal küzd” – nyilatkozta a Zwack Unicum Nyrt. humánpolitikai igazgatója. Segesváry Gábor szerint a probléma kétirányú: egyrészt lehet, hogy az illetőnél fejleszteni kell ezt a képességet, másrészt előfordulhat, hogy a túlzott rámenősség miatt inkább viszsza kell fogni. Egy vállalaton belül főleg a cég kultúrája és értékrendje az iránymutató ebben a kérdésben: a munkatársak egymáshoz való viszonya, illetve a vezetők iránymutatása, a kollégákkal való együttműködése teremtheti meg az egészséges egyensúlyt – mondta Segesváry Gábor. A humánpolitikai igazgató tapasztalatai szerint a fiatal munkatársak esetében inkább a túlzott önérvényesítés a jellemző, de ezen nem lehet csodálkozni, hiszen a mai világ erre szocializálja őket. Manapság sokkal élesebb a verseny, a fiatalok ösztönösen érzik, hogy a talpon maradáshoz keményen képviselni kell a saját érdekeiket – magyarázta Segesváry Gábor.
Németh Gergely szerint nemcsak a vállalati, hanem a nemzeti kultúra is befolyásolja, milyen asszertivitás az elfogadott. Egy angolszász ezen a téren számunkra agresszívnek tűnhet, egy távol-keleti túlságosan gyengének. „Mi, magyarok jó érdekérvényesítők vagyunk ugyan, de legtöbbször nem mondjuk ki egyenesen, ami a szívünket nyomja. Gyakran »hátulról«, informális csatornák felhasználásával érjük el a célunkat” – mondta Németh Gergely.