Most még helyzetben vagyunk

Szabó Zoltán, A Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója

Nagy tempót kell diktálni, és ehhez a saját elhivatottságukon túl szükséges külső forrásokat is bevonni, kormányzati vagy EU-s támogatásokat igénybe venni. A logisztika jelentősége a globalizáció térhódítása és az időbeli verseny miatt tovább nő. Magyarország közép-európai disztribúciós központtá válhat, de ennek a vérkeringésnek a beindításához az autópályák megépítése mellett szükséges a régiós disztribúciós szolgáltatások gyors és hatékony kialakítása, hogy ezen tevékenységekért magyarországi vállalkozásoknak fizessenek a multinacionális cégek. Ebben elsőnek kell lennünk, hogy megragadhassuk a vezető szerepet és azt magunknál is tartsuk. Mivel a multiknak tulajdonképpen mindegy, hogy a disztribúció honnan történik, ezért ez tipikusan magyar érdek. Így hazánk logisztikai központtá kormányzati támogatás nélkül csak kis eséllyel válhat.

Duma László, A Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság elnökségi tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, az Adversum Kft. ügyvezetője

Három alapvető, a jelen tendenciákból levezethető változás látszik. Az egyik: az informatikai megoldások mély beágyazottsága logisztikai szolgáltatásokba és eszközökbe. A másik: a termelői kapacitásoknak a környező, alacsonyabb bérszínvonalú országokba való áthelyeződése miatt keletre tolódó logisztikai szolgáltatások (szerencsés esetben egy részük az országhatáron belül maradhat). A harmadik: koncentrálódás a logisztikai szolgáltatói piacon a logisztikai tevékenységek további kiszervezésének, a szolgáltatói piac átrendeződésének köszönhetően. A hazai gazdasági életben kétségtelenül kulcságazat marad a logisztika, azonban a jelenleginél lényegesen kezdeményezőbb kormányzati támogatásra van szükségük a hazai vállalkozásoknak a környező országokban (főként Szlovákiában és Romániában) tapasztalható, illetve prognosztizálható termelési és logisztikai fejlődés miatt.

Szegedi Zoltán, Az MTA logisztikai bizottságának tagja, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára

Ez az évtized a logisztika évtizede hazánkban. Bár kis fáziskéséssel, de a logisztika bekerült a kormányzat által stratégiailag kiemelten fejlesztendő ágazatok közé. Viszont ez alatt az infrastruktúra-fejlesztést (autópályák és kiemelt logisztikai csomópontok építését), a makrologisztikát érti. Ugyanakkor a cégek a saját vevőiknek nyújtott idő- és helyhasznosságot. A készletezési-raktározási-szállítási költségeik folyamatosan emelkednek. Exponenciálisan nő a termékskála, irreális követelményeket szab az idő. Ez a mikrologisztikai kihívás más forrásokat, más fejlesztést igényel. A közeljövőt tekintve nagyrészt optimista vagyok, lesz forrás és fejlesztés, megmarad a kulcságazati szerep. A régiós kezdeményező szerepet azonban hiányolom: még mindig nem vettük észre, hogy a következő évtized a partnerkapcsolatok, az ellátási láncok és hálózatok évtizede lesz.

Egri Imre, A Nyíregyházi Főiskola tanszékvezető tanára

Hazánk földrajzi, ökogeográfiai fekvésénél fogva is középpontban van. Belső fejlesztési forrásaink azonban szűkösek. Ezen sokat segíthet az a tendencia, amely a Nemzeti fejlesztési tervben kiemelt ágazatként kezeli a logisztikát. Ha ez találkozik a jól szervezett piaci igényekkel, és hazánk csatlakozni tud a már sikeresen működő európai uniós vasúti, közúti és víziút-fejlesztési programokhoz, hatékony befektetési területté válhat a logisztika. Magyarország helyzetben van, de ezt el lehet rontani. Az utóbbi időben sok lehetőséget szalasztottunk el. Egy dinamikusan fejlődő Magyarország Európa fordítókorongja lehet, fontosak azonban azok a magyar vállalkozások, amelyek nemzetközi méretekben tudják termőre fordítani a lehetőségeket, különben mások fogják kihasználni. Szükség van egy logisztikai vállalkozásokat fejlesztő programra is. Így hazánk kezdeményező lehet a régióban.

Valentinyi Zoltán, A Nestlé Purina Petcare kelet-közép-európai logisztikai igazgatója

A logisztika a következő öt évben remélhetőleg valóban kulcságazatnak számít majd. A kérdés az, mennyi forrás lesz a fejlesztésekre. Szerintem az állami fejlesztések jó irányba haladnak, helyesen célozzák meg az ország keleti régiói felé történő kapunyitást az új autópálya-szakaszok megépítésével. Ez lehetőség és motiváció a nagyobb vállalatok logisztikai központjainak Magyarországon, azon belül Kelet-Magyarországon történő kialakításához. Az állami szerep tehát eldöntöttnek és elegendőnek látszik. A kérdés a vállalatok, és elsősorban a nagyobb, multinacionális cégek jövőbeni stratégiája. Ezen a területen az eddiginél masszívabb koncentrációt tartok reálisnak és megalapozottnak, amelynek értelmében az egyes cégek termelői, illetve logisztikai tevékenységeiket egyre inkább egy helyre próbálják majd központosítani. Ez az egy hely jó eséllyel lehet Magyarország.