Több program is biztosít forrást
A kormány már jövő januárban ki szeretné írni a II. Nemzeti fejlesztési tervhez kötődő új uniós pályázatokat. November végére fejeződik be az operatív programok (op) társadalmi egyeztetése. Ezek a fejlesztéspolitikai dokumentumok már ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg azt, hogy a 2007–13 között a hazánkba érkező csaknem 7000 milliárd forintnyi fejlesztési forrást mire és milyen arányban fordítsuk.
Így még nem dőlt el, hogy a következő hét évben mennyi pénz jut a logisztika és az ipari parkok fejlesztésére. Az NFÜ Pályázati Információs Központtól (PIK) kapott tájékoztatás szerint ezek támogatása több operatív programban is szerepel. Megjelölték az op-okon belül azokat a kiemelt fejlesztési célokat (prioritásokat) is, amelyekben szerepel a logisztika, illetve az ipari park támogatása, és megadták azt is, hogy a prioritás a teljes op forrásának összesen – azaz nem csak az említett területeken – hány százalékára számíthat. Összegyűjtötték azokat a célokat, beavatkozási területeket, ahol már nevesítetten is megjelenik a logisztikai központok és az ipari parkok szubvenciója.
A gazdaságfejlesztési operatív program összforrásának 12 százaléka jut az információs társadalom és a modern üzleti környezet erősítésére. Ezen belül kaphat támogatást egyebek között az országos jelentőségű ipari parkok fejlesztése, hatékony működésük elősegítése, valamint a vállalkozásoknak nyújtott emelt szintű szolgáltatásaik színvonalának a javítása.
A közlekedésfejlesztési operatív program forrásának 2,3 százalékát szánják a közlekedési módok összekapcsolására, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infra-
struktúrájának fejlesztésére. Egyrészt a nemzetközi kereskedelmi útvonalak mentén fekvő intermodális logisztikai központoknak (és gazdasági centrumoknak) a fő közlekedési hálózattal való infrastrukturális összeköttetését kell javítani bekötőutak, illetve iparvágányok kiépítésével, korszerűsítésével. Másrészt a különböző közlekedési módok olyan fizikai és szervezeti öszszekapcsolását tervezik, amely az elérhetőséget javítja. Előnyben részesülnek azon projektek, amelyeknél valamilyen környezetkímélő közlekedési módot biztosítanak az áruszállítás számára.
Ennek jegyében pályázati támogatásra számíthatnak egyrészt az olyan – a különböző közlekedési módok összekapcsolását is eredményező – infrastrukturális beruházások, amelyeknél a hiányzó infrastrukturális elem egyszerre tölt be közhasznú funkciót, illetve egy meghatározott helyen legalább eggyel több közlekedési módot biztosít. Ilyen például a regionális repülőterekhez vezető közutak kiépítése, fejlesztése, a kikötői alap-infrastruktúra és közlekedési kapcsolatok kiépítése. Folytatják továbbá a megkezdett kikötői fejlesztéseket is.
Pályázat útján támogatják másrészt a logisztikai szolgáltató központok és más gazdasági centrumok (ideértve az agrárlogisztikai bázisokat is) külső közlekedési infrastruktúráját fejlesztő projekteket (bekötőút, iparvágány, kikötői kapcsolat).
A dél-alföldi operatív program forrásának 18-18 százalékát szánják a regionális gazdaság, illetve a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Az utóbbin belül szerepel a kistérségi és helyi jelentőségő logisztikai beruházásokhoz kapcsolódó közúti infrastruktúra javítása, hiszen ezen központok működéséhez elengedhetetlen a bekapcsolásuk a helyi közúthálózatba, ezen keresztül az országos és nemzetközi szállítási útvonalak hálózatába. Ennek jegyében támogatják a közúthálózattól a helyi logisztikai központhoz vezető útszakasz építését, korszerűsítését.
A regionális gazdaságfejlesztésen belül, az üzleti infrastruktúra, térségi és helyi fejlesztések ösztönzése keretében szerepel egyrészt a régióban meglévő városi feldolgozóipari központok foglalkoztatás- és kapacitásbővítő fejlesztése, barnamezős beruházások, kistérségi jelentőségű ipari parkok (elsősorban meglévő telephelyekkel) modernizálása. Kiemelten kezelik azon ipari parkokat, amelyekben a folyamatosan betelepülő vállalkozások egyre bővülő foglalkoztatást és árbevételt biztosítanak. Továbbá a városi területeken meglévő ipari, kereskedelmi és szolgáltató központok környezetében speciális (tematikus) vállalkozói inkubátorházak kialakítását, szolgáltatási infrastruktúra fejlesztését segítik.
Ugyancsak a regionális gazdaságfejlesztésen belül szerepel az üzleti és piacfejlesztési tanácsadás nyújtása, a befektetésösztönzés. Cél az ipari parkokhoz kapcsolódó helyi, kistérségi szintű befektetésösztönzési szolgáltatások, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, innovatív fejlesztésekre összpontosító, a régióba települt vállalkozások profitjának reinvesztíciójához és új befektetők vonzásához kapcsolódó regionális alhálózatok kialakítása.
A dél-dunántúli operatív program forrásának 12,99 százalékára számíthat a városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése. A cél egyebek között a gazdasági infrastruktúra fejlesztése, elsősorban a meglévő ipari parki struktúrára alapozva, valamint az ipari termelés alól kivont és volt katonai, hasznosítatlan, illetve alulhasznosított barnaövezetek gazdasági hasznosítása, funkcióváltásuk elősegítése. Ezeket egyrészt az inkubátorházak, másrészt az ipari parkok fejlesztése szolgálja.
Az utóbbi kapcsán az op kitér arra, hogy az iparipark-program elindítása óta eltelt időszak egyik tanulsága, hogy az ipari park címet kapott létesítmények közül több nem volt képes megfelelő mértékű betelepedési szintet elérni. Ez indokolja annak az elgondolásnak a körvonalazását, hogy ne csak azon ipari parkok fejlesztését célozzák meg, amelyekben a források hasznosulása a leghatékonyabb módon történhet.
Az elképzelések szerint a fejlesztés megvalósításánál azokat a helyszíneket kell preferálni, ahol már működik ipari park, ezeknek a továbbfejlesztésére szükséges koncentrálni a forrásokat. E létesítmények szolgáltatásainak a fejlesztésénél pedig figyelembe kell venni a lehetséges szinergiahatást. Így a parkok modernizálását célszerű összekapcsolni inkubátorház-fejlesztéssel, amennyiben azt a helyszín adottságai lehetővé teszik – ez egyben megteremti annak a lehetőségét is, hogy az inkubátorházból kikerülő vállalkozások továbbléphessenek az ipari park irányába. Ezt erősíti az is, hogy a régió ipari parkjaiban jellemzően nem épült ki az e létesítményeket jellemző és a térségi vállalkozásokat támogató szolgáltatások rendszere. Az így megvalósuló fejlesztések együttes hatásaként az ipari park kistérségi gazdaságfejlesztési szerepe is erősödik, ami hatékony eszköz a térség-kistérség településein működő gazdasági szereplőkkel kialakult kapcsolatok erősítésére.
A régióban működő ipari parkok infrastrukturális fejlesztése, illetve a szolgáltatások javítása mellett e létesítmények „eladásában”, feltöltésében nélkülözhetetlen szerepe van a hatékonyan működő, több megoldást kombináló marketingnek. Ennél ugyancsak célszerű lehet több park közös akciójának a segítése, így közös befektetői rendezvények, konferenciák finanszírozása, a brosúrák közös részeinek együttes előállítása.
A közép-dunántúli operatív program forrásának 17 százaléka jut a regionális gazdaságfejlesztésre. Az indoklás szerint a vonzó térségi gazdasági környezet kialakításához támogatni kell a barnamezős területek gazdasági funkcióváltását, az ipari parkok és inkubátorházak szolgáltatásainak a fejlesztését, tematikus szegmentációját és hálózati együttműködését. Ösztönözni szükséges az adaptív, képzett munkaerőn és a fejlett tudásbázison alapuló, magas hozzáadott értékű termelést eredményező beruházásokat a befektetésösztönzési rendszerek helyi-térségi alapú, specifikus igényekhez igazított megújításával, hálózati szemléletű megerősítésével. Erősíteni kell a kis- és középvállalkozások versenyképességét a vállalkozások hálózatokba, klaszterekbe, „innovációs körökbe” integrálódásával. Az innovációk létrejöttének a motiválása érdekében támogatni szükséges az innovációs háttérintézményeket és azok innovációs menedzsmentszolgáltatásait. Kulcsfontosságú a gazdaság igényeihez igazodó, korszerű oktatási rendszer kialakítása, speciális képzések támogatása is.
A nyugat-dunántúli operatív program forrásának a 16 százalékát kapja a regionális gazdaságfejlesztés. Cél a regionális és helyi befektetésösztönzési tevékenységek fejlesztése, telephelyi infrastruktúrák és ipari parkok szolgáltatásainak további fejlesztése.
A nyugat-dunántúli régiónak az országos átlaghoz viszonyított relatív fejlettsége miatt az elmúlt évtizedben az országos befektetésösztönzéssel foglalkozó szervezet a keleti régiók fejlesztését preferálta. A befektetésösztönzés során a térség számára fontos a versenyképesség megőrzése érdekében a szolgáltató, illetve fejlesztő központok régióba telepítését szolgáló invesztíciós környezet kialakítása. A befektetésösztönzésnek a marketingeszközök mellett igen fontos eleme a befektetési környezet fejlesztése, az ahhoz szükséges infrastruktúra biztosítása. A régióban 2006-ra már 24 ipari park található, amelyek többsége megfelelő műszaki infrastruktúrával és kapcsolódó szolgáltatásokkal várja a letelepedni szándékozó vállalkozásokat. Ugyanakkor ezen parkok egy része már megtelt, így új területek bevonására, többségük esetében pedig a meglévő szolgáltatások fejlesztésére van szükség, hogy kistérségi funkciókat betölteni képes ingatlanokká válhassanak, illetve egyre több, már a vállalkozások inkubációjához kapcsolódó szolgáltatásuk is legyen. Ennek érdekében szükségesnek tartják, hogy a kistérségi központokban működő ipari parkokban általános igényeket kielégíteni képes, a kezdő vállalkozásoknak speciális körülményeket biztosító vállalkozói inkubátorházak létesüljenek. A nagy- és középvárosok esetében indokolt az innovációs-technológiai központok, technológiai inkubátorok kialakítása, illetve a már meglévők esetében szolgáltatásaik fejlesztése, bővítése.
Az észak-alföldi operatív program össztámogatási forrásából 14 százalék jut a gazdaság működési feltételeinek a javítására. Ezen belül célkitűzés a kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése: ezek infrastrukturális ellátottságának és versenyképes szolgáltatási színvonalának a növelése; a logisztikához, a raktározáshoz, a kereskedelmi ágazathoz és a feldolgozóiparhoz kapcsolódó, azokat kiszolgáló szolgáltatásfejlesztés; a kisebb volumenű infrastruktúra-fejlesztés.
A közép-magyarországi operatív program forrásának 28 százalékát szánják a tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztésére. Ennek keretében a gazdaságfejlesztési operatív programnál már említett modern üzleti környezet is szerepel.
Az észak-magyarországi operatív program forrásának 5,43 százaléka jut a versenyképes helyi gazdaság megteremtésére. A célok között szerepel a térségi logisztikai hálózat feltételeinek a megteremtése. Az indoklás szerint szükséges a logisztikai fejlesztések megvalósítása, hogy a térség bekapcsolódjon a transzeurópai kereskedelembe, elosztóhálózatok létesüljenek, ami a regionális gazdaság számára új együttműködési lehetőségnek ad teret a határ menti elhelyezkedésre is építve. A Kassa–Miskolc térségi funkciók tekintetében a vezető szerep megszerzése az Észak-Magyarország régió geometriai középpontjában lévő Mezőkövesd, Mezőkeresztesi repülőtér és a környezetében lévő, jelenleg állami tulajdonú fejlesztési területek gyors ütemű, elsősorban logisztikai célú hasznosítását és ágazati-központi programokból való fejlesztését teszi aktuálissá.
A logisztikai szolgáltató központi hálózat fő szerepe az intermodális szállítás mind szélesebb körű elterjesztése és koordinálása, valamint a vámszolgálati helyek működtetése. Ennek a rendszernek egy virtuális koordinált optimalizáló rendszerben kell működnie, amelynek irányító-szervező központja a geográfiai szempontból legkedvezőbb adottságú Mezőkövesd térsége lenne.
Támogatandó tevékenységként szerepel a logisztikai működést segítő intermodális csomópontok kialakítása elsősorban a vasúthoz kapcsolódó közúti infrastruktúra, illetve iparterület fejlesztése révén, alapvetően az észak–dél irányú közlekedési folyosók találkozásánál (például Hatvan, Miskolc, illetve a Hernád-völgyben Tornyosnémeti).
Az elképzelések szerint a fejlesztés megvalósításánál azokat a helyszíneket kell preferálni, ahol már működik ipari park, ezeknek a továbbfejlesztésére szükséges koncentrálni a forrásokat. E létesítmények szolgáltatásainak a fejlesztésénél pedig figyelembe kell venni a lehetséges szinergiahatást. Így a parkok modernizálását célszerű összekapcsolni inkubátorház-fejlesztéssel, amennyiben azt a helyszín adottságai lehetővé teszik – ez egyben megteremti annak a lehetőségét is, hogy az inkubátorházból kikerülő vállalkozások továbbléphessenek az ipari park irányába. Ezt erősíti az is, hogy a régió ipari parkjaiban jellemzően nem épült ki az e létesítményeket jellemző és a térségi vállalkozásokat támogató szolgáltatások rendszere. Az így megvalósuló fejlesztések együttes hatásaként az ipari park kistérségi gazdaságfejlesztési szerepe is erősödik, ami hatékony eszköz a térség-kistérség településein működő gazdasági szereplőkkel kialakult kapcsolatok erősítésére.
A régióban működő ipari parkok infrastrukturális fejlesztése, illetve a szolgáltatások javítása mellett e létesítmények „eladásában”, feltöltésében nélkülözhetetlen szerepe van a hatékonyan működő, több megoldást kombináló marketingnek. Ennél ugyancsak célszerű lehet több park közös akciójának a segítése, így közös befektetői rendezvények, konferenciák finanszírozása, a brosúrák közös részeinek együttes előállítása.
A közép-dunántúli operatív program forrásának 17 százaléka jut a regionális gazdaságfejlesztésre. Az indoklás szerint a vonzó térségi gazdasági környezet kialakításához támogatni kell a barnamezős területek gazdasági funkcióváltását, az ipari parkok és inkubátorházak szolgáltatásainak a fejlesztését, tematikus szegmentációját és hálózati együttműködését. Ösztönözni szükséges az adaptív, képzett munkaerőn és a fejlett tudásbázison alapuló, magas hozzáadott értékű termelést eredményező beruházásokat a befektetésösztönzési rendszerek helyi-térségi alapú, specifikus igényekhez igazított megújításával, hálózati szemléletű megerősítésével. Erősíteni kell a kis- és középvállalkozások versenyképességét a vállalkozások hálózatokba, klaszterekbe, „innovációs körökbe” integrálódásával. Az innovációk létrejöttének a motiválása érdekében támogatni szükséges az innovációs háttérintézményeket és azok innovációs menedzsmentszolgáltatásait. Kulcsfontosságú a gazdaság igényeihez igazodó, korszerű oktatási rendszer kialakítása, speciális képzések támogatása is.
A nyugat-dunántúli operatív program forrásának a 16 százalékát kapja a regionális gazdaságfejlesztés. Cél a térségi és helyi befektetésösztönzési tevékenységek fejlesztése, telephelyi infrastruktúrák és ipari parkok szolgáltatásainak további fejlesztése.
A nyugat-dunántúli régiónak az országos átlaghoz viszonyított relatív fejlettsége miatt az elmúlt évtizedben az országos befektetésösztönzéssel foglalkozó szervezet a keleti régiók fejlesztését preferálta. A befektetésösztönzés során a térség számára fontos a versenyképesség megőrzése érdekében a szolgáltató, illetve fejlesztő központok régióba telepítését szolgáló invesztíciós környezet kialakítása. A befektetésösztönzésnek a marketingeszközök mellett igen fontos eleme a befektetési környezet fejlesztése, az ahhoz szükséges infrastruktúra biztosítása. A régióban 2006-ra már 24 ipari park található, amelyek többsége megfelelő műszaki infrastruktúrával és kapcsolódó szolgáltatásokkal várja a letelepedni szándékozó vállalkozásokat. Ugyanakkor ezen parkok egy része már megtelt, így új területek bevonására, többségük esetében pedig a meglévő szolgáltatások fejlesztésére van szükség, hogy kistérségi funk-ciókat betölteni képes ingatlanokká válhassanak, illetve egyre több, már a vállalkozások inkubációjához kapcsolódó szolgáltatásuk is legyen. Ennek érdekében szükségesnek tartják, hogy a kistérségi központokban működő ipari parkokban általános igényeket kielégíteni képes, a kezdő vállalkozásoknak speciális körülményeket biztosító vállalkozói inkubátorházak létesüljenek. A nagy- és középvárosok esetében indokolt az innovációs-technológiai központok, technológiai inkubátorok kialakítása, illetve a már meglévők esetében szolgáltatásaik fejlesztése, bővítése.
Az észak-alföldi operatív program össztámogatási forrásából 14 százalék jut a gazdaság működési feltételeinek a javítására. Ezen belül célkitűzés a kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése: ezek infrastrukturális ellátottságának és versenyképes szolgáltatási színvonalának a növelése; a logisztikához, a raktározáshoz, a kereskedelmi ágazathoz és a feldolgozóiparhoz kapcsolódó, azokat kiszolgáló szolgáltatásfejlesztés; a kisebb volumenű infrastruktúra-fejlesztés.
A közép-magyarországi operatív program forrásának 28 százalékát szánják a tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztésére. Ennek keretében a gazdaságfejlesztési operatív programnál már említett modern üzleti környezet is szerepel.
Az észak-magyarországi operatív program forrásának 5,43 százaléka jut a versenyképes helyi gazdaság megteremtésére. A célok között szerepel a térségi logisztikai hálózat feltételeinek a megteremtése. Az indoklás szerint szükséges a logisztikai fejlesztések megvalósítása, hogy a térség bekapcsolódjon a transzeurópai kereskedelembe, elosztóhálózatok létesüljenek, ami a regionális gazdaság számára új együttműködési lehetőségnek ad teret a határ menti elhelyezkedésre is építve. A Kassa–Miskolc térségi funkciók tekintetében a vezető szerep megszerzése az Észak-Magyarország régió geometriai középpontjában lévő Mezőkövesd-mezőkeresztesi repülőtér és a környezetében lévő, jelenleg állami tulajdonú fejlesztési területek gyors ütemű, elsősorban logisztikai célú hasznosítását és ágazati-központi programokból való fejlesztését teszi aktuálissá.
A logisztikai szolgáltató központi hálózat fő szerepe az intermodális szállítás mind szélesebb körű elterjesztése és koordinálása, valamint a vámszolgálati helyek működtetése. Ennek a rendszernek egy virtuális koordinált optimalizáló rendszerben kell működnie, amelynek irányító-szervező központja a geográfiai szempontból legkedvezőbb adottságú Mezőkövesd térsége lenne.
Támogatandó tevékenységként szerepel a logisztikai működést segítő intermodális csomópontok kialakítása elsősorban a vasúthoz kapcsolódó közúti infrastruktúra, illetve iparterület fejlesztése révén, alapvetően az észak–dél irányú közlekedési folyosók találkozásánál (például Hatvan, Miskolc, illetve a Hernád-völgyben Tornyosnémeti).
