Új vezérkar a MÁV Zrt. élén
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter nem várt tovább, és új, átalakított vezetéstől várja, hogy javuljon a hatékonyság a MÁV-nál. A hét közepén bejelentette: Gaál Gyula eddigi elnök-vezérigazgató megbízatása 2006. október 31-ével, közös megegyezéssel megszűnt, utódját két héten belül kijelölik.
A közleményben az átalakítás indokaként azt jelölik meg, hogy a társaság megújítási folyamatának szakmai irányítása és felügyelete a jövőben a vasútszakmai és menedzsmentkompetenciákkal rendelkező igazgatóság kezében összpontosul. A miniszter 2006. november 1-jei hatálylyal nevezte ki a nagyvállalat új igazgatóságát. Tagjai: Heinczinger István, Kamarás Miklós, Kákosy Csaba, Kocsis Imre, Seregélyes Kálmán, Siklós Csaba, Szabó Pál. Október 1-jétől Rankasz Dezső személyében új szakember irányítja a cég humánpolitikai munkáját, vezérigazgató-helyettesi beosztásban.
Gaál Gyula elnök-vezérigazgatói kinevezését az első Gyurcsány-kormány idején, 2004. december 22-én jelentette be a gazdasági és közlekedési miniszter; a posztot 2005. január elsejétől töltötte be. Kóka János akkor így érvelt: a MÁV vezérigazgatója Mándoki Zoltán marad, aki megosztja a stratégiai feladatokat Gaál Gyulával; utóbbi vezető fő feladata a MÁV stratégiai átalakítása.
Ez év szeptember végén az Index internetes újság adta hírül, hogy várhatóan a közeljövőben távozik a MÁV éléről Gaál Gyula elnök-vezérigazgató. A hírt akkor sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta Ábrahám Gergely, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szóvivője.
A MÁV új vezetésének dolgát könnyíti, hogy a kormányzat a most benyújtott jövő évi költségvetési tervben 153 milliárd forinttal többet szán a vasúti közlekedésre, mint az idén, vagyis több pénzből lehet és kell hatékonyabban gazdálkodni. Már csak azért is, mert az év végére várhatóan 8-ról 12-re bővül a hazai magánvasút-piaci társaságok száma, jó néhány cég engedélyeztetése ugyanis már folyamatban van.
Információink szerint elsősorban azok a társaságok kérnek vasúti árufuvarozási engedélyt, amelyek nagy mennyiségű terméket szállíttatnak vasúton, külföldi cégek azonban egyelőre nem mutatnak érdeklődést. Mivel a tényleges beindítás több hónapot is igénybe vehet, az újabb magánvasút-társaságok várhatóan csak 2007 első negyedévében jelennek meg a piacon, és egyelőre nem lehet tudni, hogy mindez milyen változást hoz a piaci erőviszonyokban.
A területet egyébként 85-90 százalékban a MÁV Zrt. 100 százalékos tulajdonában lévő MÁV Cargo Zrt. uralja, az újabb cégek megjelenésével ugyanakkor javulhat a vasúti fuvarpiac versenyhelyzete. Fontos fejlemény, hogy nyáron – szinte az utolsó pillanatban – önálló cégbe szervezték ki az árufuvarozó üzletágat, amelyet a kormány jövőre szeretne privatizálni. Kovács Imre, a MÁV Cargo vezérigazgató-helyettese lapunknak úgy nyilatkozott, hogy németországi, ausztriai és romániai szakmai befektetők mellett hazai üzleti csoportok is érdeklődnek.
Bár a céget már felkészítették a privatizációra, Kovács Imre szerint két dolog megnehezíti az érdeklődők számára a tisztánlátást. Egyrészt még mindig nem helyezték üzleti alapokra a MÁV Cargo és anyacége szerződéses kapcsolatait, másrészt a MÁV adós azzal a vasúti pályahasználati díjpolitikával is, amelyre a vasúttársaságok a terveiket alapozhatják. A Cargo jövő évi költségterve is hiányos amiatt, hogy még nem ismertek a 2007-es pályadíjak.
