Befektetők, irány Ukrajna!
Magyar cégek ukrajnai villamos-ipari beruházásairól, a Záhony– Csap logisztikai központ fejlesztéséről, az ukrajnai kommunális rekonstrukciókban való részvételről is szó volt a napokban tartott kijevi magyar–ukrán találkozón. Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára négy ukrajnai tárca – gazdasági, közlekedési, energiaügyi minisztérium, valamint a miniszterelnöki hivatal – vezetőivel, továbbá az ukrán országgyűlés energetikai bizottságának a vezetőivel egyeztetett az egyébként „jó bázison létrejött problémamentes” kapcsolatok kormányszinten való erősítéséről.
A jó alapokat a számok is tükrözik: a kelet, azaz Oroszország, Kína és Ukrajna Magyarország egyik súlyponti exportpiaca az Európai Unión kívül. Ezen országok mindegyikébe évente 30 százalékkal nő a magyar kivitel, de az ukrajnai felfutás ezen belül is kiemelkedő: az elmúlt négy-öt évben évi 40 százalékot tett ki – tájékoztatta lapunkat Gilyán György. 2000 óta megötszöröződött az ukrán–magyar áruforgalom, az idén eléri a kétmilliárd dollárt. Ebből a magyar kivitel 1,2 milliárd dollár, főként gépek, híradás-technikai és elektronikai eszközök, gyógyszerek és vegyipari termékek alkotják. Ukrajna közelségéből adódóan az ottani üzleti lehetőségek nyitottak mintegy kétezer hazai kis- és középvállalkozás előtt is.
A gazdasági kapcsolaterősítés mellett az ukrán fél részéről is hangsúlyos érvek szólnak, mindenekelőtt az Európai Unió felé való nyitás, így szabályozásainak közelítése a nemzetközi normákhoz. E törekvést Magyarország nemzetközi platformokon is támogatja, s tapasztalatátadással is készséggel segíti – hangsúlyozta Gilyán György.
Az energetikában az olaj- és gázellátás, valamint a tranzit biztonsága került terítékre a megbeszéléseken. (A tárgyalásokon információink szerint a System Consulting és az EMFESZ képviselői vettek részt.) Magyarország kész az áramimportunk biztonságát és növelését célzó ukrajnai beruházásokra, így a burstini erőmű kapacitásnövelésére, esetleg új erőmű építésére az ott létesítendő komplex kárpátaljai árvízvédelmi rendszerrel egy csomagban, és energetikai berendezések korszerűsítésére is. Magyarország hajlandó biztosítani, hogy a szigetüzemként működő burstini erőmű továbbra is a magyar, így egyúttal az európai villamosenergia-rendszer része legyen, sőt hajlandó az erőmű tartalékkapacitásairól is gondoskodni.
Felgyorsulhat a záhony–csapi logisztikai központ fejlesztése is. A beruházás iránt érdeklődő orosz féllel közös tervek szerint januárra létrejön a három országot képviselő munkacsoport. A gazdasági és közlekedési tárca részéről Kálnoki Kis Sándor a munka felelőse, ukrán partnere az ottani közlekedési miniszter első helyettese. A logisztikai beruházáshoz szükséges szabályozási, tarifa- és fejlesztési feladatokat kell előkészíteniük.
A magyar fél kérte a megbeszéléseken, hogy partnere próbáljon igazodni a magyar légiforgalmi igényekhez az ukrajnai repülőjáratok száma és célpontjai engedélyezését illetően.
2008-tól jelentősen javulhatnak a magyarországi és uniós fuvarozók ukrajnai közúti szállítási és tranzitlehetőségei is. Akkorra befejezik a Kijev–Csap közötti és az ukrán fővárostól az orosz határig vezető autóút felújítását, de elkészül a Kijev–Odessza autópálya is. A szürkegazdaság kiszorítása érdekében Ukrajnában útvonalengedélyek kiadására készülnek. Az engedélyek elosztásától a közúti szállítás átláthatóbbá tételét remélik.
Jó esélyük van magyar cégeknek, hogy (részben ukrán partnerekkel) beszálljanak az ukrajnai kommunális feljújításokba, azaz a közmű-korszerűsítésekbe és az egészségügyi rekonstrukcióba, de a hulladékfeldolgozásba is. Látható lehetőség környezetvédelmi fejlesztésekre és energiatakarékossági technológiák kifejlesztésére is. Az együttműködésekhez egyébként a határon túli beruházások, eladások támogatására létrejött Eximbank–Me-hib–Corvinus hármas pénzügyi konstrukciói adnak hátteret. E magyar törekvés egybecseng azzal az ukrán szándékkal, hogy a következő két évben mintegy ötmilliárd dollárt fordítanak az energiatermelés korszerűsítését, a megújuló energiaforrások fejlesztését és a kommunális ellátást javító innovációs technikák kidolgozására. BHL
