Hátrányba kerülhet az Egis
Vajon számol-e a hazai gyógyszeripar létjogosultságával az egészségpolitika, amikor a legolcsóbb orvosság felírására kívánja ösztönözni az orvosokat – tette föl a kérdést Gál Péterné, az Egis Gyógyszergyár Nyrt. vezérigazgatója annak kapcsán, hogy az egészségügyi reform részeként januártól komoly változások várhatók az egészségbiztosító támogatási rendszerében és az iparágban.
A közelmúltban elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek ugyanis jobb esetben három-, ám akár nyolcmilliárd forinttal is megkurtíthatják a vállalat nyereségét. Ezért a felelős gyártónak most a teljes tevékenységét át kell gondolnia, ezt tette a százéves múltra visszatekintő cég vezérkara is.
Gál Péterné úgy látja: egy ilyen mértékű elvonás veszélyezteti a hazai gyógyszeripari innovációt, az Egis Nyrt.-ben például az eddigi hét-nyolc százalékos kutatás-fejlesztést. Ám ha ezt kurtítanák meg, úgy a jelen érdekében feláldoznák a jövőt. Első lépésben a gyár az 1650 készítményt tartalmazó portfólióját vizsgálta át, s arra jutott, hogy a költségnövekedés miatt gazdaságtalanná váló készítményeket kiveszik belőle, ez a termékeik tíz százalékát érintheti. Ám ez kedvezőtlenül hat az exportlehetőségeikre is.
A törvény a gyógyszercégek forgalma alapján 12 százalék befizetést ír elő számukra a biztosító kasszájába, ez összesen 50 milliárd forint körüli elvonást jelent. A januártól bevezetni tervezett tb-támogatási rendszer elsősorban a betegeket sújtja. Azzal, hogy az egyes betegségcsoportok terápiájára a legolcsóbb készítmény felírását írnák elő az orvosnak, s a gyógyszerlistát – az árat figyelve – folyamatosan frissítenék, a betegek gyakori gyógyszerátállítása jelentős gyártási, készletezési és raktározási gondot okozna a cégeknek. Ez végső soron az ellátás biztonságát veszélyeztetné.
A vezérigazgató szerint a legolcsóbb patikaszer preferálása felveti azt a kérdést is: van-e létjogosultsága Magyarországon a gyógyszergyártásnak. Ha a válasz igen, tudomásul kell venni, hogy ez egy k+f- és beruházás-igényes ipar, amelyet európai színvonalon művelni, valamint a szigorú környezetvédelmi és minőségbiztosítási követelményeknek megfelelni igen költséges. A tervezett elvonások miatt versenyhátrányba kerülhet a magyar ipar.
Egyensúlyban kell tartani a külföldi és a hazai gyártók termékeinek forgalmazását, ám azt tudomásul kell venni, hogy amíg például az Egis a termékeinek 38 százalékát itthon értékesíti, a nemzetközi vállalatok magyarországi forgalma a portfóliójuk egészében csupán néhány százalék. Így ez utóbbiak esetleg képesek kompenzálni a szigorítások miatti bevételkiesését, ám a kisebb, csupán hazai piacra gyártók nem, s az Egisnek is komoly problémái lesznek.
Szükség van az átfogó egészségügyi reformra, a részbeni változtatások ugyanis pazarlással járnának – állítja a vezérigazgató. Megérti a konvergen-ciaprogram miatti szigorú pénzügypolitikát is, ám veszélyesnek tartaná, ha a pénzbegyűjtés háttérbe szorítaná az ágazat megreformálását.
