Mi köze Győzikének a kultúrához? - Listavezetők!
A legszembeötlőbb különbség a kereskedelmi és a közszolgálati tévék megítélése között van. Az Európában is rendben lévő, hogy a profitra hajtó csatornák népszerűbbek, csakhogy a differencia alig hatszázalékos (37 százalék 31 százalék ellenében). A közép-európai átlag már mást mutat: a nézők fele kereskedelmitévé-párti, és csak minden harmadik jelölte be a közszolgálatit. De a magyarországi felmérés még ennél is drasztikusabb képet mutat: a köztévék 16 százalékos népszerűsége eltörpül a kereskedelmi tévék 69 százaléka mellett.
A demokráciák fejlődésének eltérő volta lehet az oka egy másik markáns különbségnek is. A megkérdezettek többsége Európa-szerte úgy véli, hogy a nézői véleményeknek kell alapvetően befolyásolniuk, milyen típusú műsorok mehetnek adásba, s miket kell hanyagolni. Idehaza többen vannak azok, akik szerint a szelektálás kormányzati vagy hatósági feladat, és a nézői szempontok csak a második helyen állnak.
Vannak persze hasonlóságok is a nemzetközi és a magyar műsorfogyasztásban. Mindenütt a filmeket kedvelik a legjobban (férfiak és nők átlagában nálunk is), majd a hazai sorrend: hírműsorok, sport, humor, természetfilmek és sorozatok. A sereghajtók: valóságshow-k (amelyek valóban kikoptak a képernyőről az elmúlt évben) és a kultúra-művészet páros. Ez utóbbi esetében csekély vigasz, hogy az összeurópai lista vége is megegyezik a hazaival, ott a megkérdezettek csak négy (idehaza alig három) százaléka jelölte meg kedvencének ezt a tematikát.
A felmérésből kiderült még valami: úgy tűnik, a nézői szokások egyáltalán nem indokolják, hogy Európa-szerte egyre terjednek a tévéműsorokban az SMS-szavazások. A megkérdezetteknek ugyanis csupán a negyede mondta a kontinensen és itthon is azt, hogy alkalmanként küld egy-egy (nem mellesleg persze zömében emelt díjas) üzenetet, miközben nagyjából kétharmaduk még soha nem kapott kedvet.
Foci minden mennyiségben
A legjelesebb televíziós eseménynek idén a kontinensen, ezen belül hazánkban is a németországi foci VB bizonyult. Persze ezt szinte kizárólag férfiak említették, a hazai nők számára a Megasztár találtatott 2006-ban a legemlékezetesebbnek. Az egyébként erősen megosztott európai átlaggal szemben a VB-döntő idején idehaza nem Franciaországnak, hanem a nyertes olasz csapatnak szurkoltak többen (éppen kétszer annyian).
A futball egyben messze a legnépszerűbb tévés sportág is: az európaiak csaknem a fele ezt teszi az első helyre. A focit átlagosan mintegy fele akkora (22%, idehaza jóval magasabb, 34%) arányban a Forma1 követi. Míg azonban Európa-szerte a népszerűségi sort ezután a tenisz, a síelés és a korcsolyázás folytatja, nálunk a korcsolyát sorolják a 3. helyre, majd pedig az úszás és az atlétika miatt ülnek szívesebben a képernyő elé.
A futball-közvetítések mennyiségével többnyire mindenütt elégedettek a nézők. A magyaroknak is csupán 14%-a (többségében férfi) szeretne még több meccset látni, 27%-uk (többségében nő) viszont a jelenleginél kevesebbel is beérné. Az élő közvetítéseket háromszor annyian szeretik, mint az összefoglalókat és az elemzéseket.
Kedvenc sportriporterüknek a magyar válaszadók idén Gundel Takács Gábort nevezték meg, míg legkedveltebb híradós műsorvezetőjüknek – csakúgy, mint tavaly – ebben az évben is az RTL Klubos Erős Antóniát, illetve a közszolgálatból Pálffy Istvánt említették. (Népszabadság - UPC)
