Módosulhat a felvásárlás
A mostani brüsszeli intézkedés rövid időn belül a második komoly csapás lenne a magyar gabonatermelők számára, akik a 2004-es csatlakozás óta a legtöbb kukoricát adták el az EU-nak. Az első szigorítást a közelmúltban kellett elszenvedniük, amikor az unió – előzetes hatásvizsgálat nélkül – megváltoztatta a tengerifelvásárlás minőségi feltételeit. E módosítás már novembertől életbe lépett. A kukorica tehát az idén még az intervenciós körben maradt, de a felkínálás jóval nehezebbé vált. A gazdák szerencséje, hogy a világpiaci árak most jóval meghaladják a 101,31 eurós (27-28 ezer forintnak megfelelő) tonnánkénti intervenciós árat, így nem Brüszszelnek kell eladni az árut. A magyar kormány ettől függetlenül az Európai Bírósághoz fordult a diszkriminatívnak tartott uniós intézkedés miatt.
A kimutatások szerint egyébként az 5,6 millió tonnára tehető uniós intervenciós kukoricakészlet több mint 90 százaléka származik a magyar termelőktől. Brüsszel úgy ítéli meg, hogy a 2004-es csatlakozás után sok termelő nem is a piacra, hanem kifejezetten intervencióra termelt. Ugyanakkor Mariann Fischer Boel agrárbiztos számára az újabb változtatások azért is sürgetők lehetnek, hogy a szintén nagy kukoricatermelőnek számító Románia és Bulgária január 1-jei csatlakozása előtt sikerüljön megoldást találni a közösségi büdzsében rakétatempójú kiadásnövekedést okozó problémára.
Az EU jelenleg évente 300 millió eurót költ gabonafélék felvásárlására: a brüsszeli remények szerint ez egyharmadával csökkenthető, ha a kukorica kikerül a rendszerből. Amennyiben a jelenlegi szisztéma maradna, 2013-ra az intervenciós gabonakészletek elérnék a 18,3 millió tonnát egy bizottsági számítás szerint. Kukorica nélkül a felesleg várhatóan „csak” 10 millió tonna lesz.
Durva, egyoldalú lépés lenne a kukoricaintervenció megszüntetése, amely mindenféle uniós alapelvet sértene – mondta Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára. Ezért Magyarország számára elfogadhatatlanok a brüsszeli elképzelések. Korábbi nyilatkozatok szerint a kormány igyekezett elérni, hogy a javaslat lekerüljön a napirendről. Kovács László, a bizottság magyar tagja megpróbált beavatkozni annak érdekében, hogy a tervezett lépés felpuhuljon. A brit üzleti lap szerint ugyanakkor hiába: szóvivője elismerte, hogy „többé nem blokkolják” az ügyet.
Elutasítja az intervenciós változtatásokat a legnagyobb hazai agrár-érdekképviselet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is – közölte Tóth István, a szervezet titkára. Az érdekképviselet a brüsszeli elképzeléseket szokatlanul durva eljárásnak minősíti, amely veszélyezteti a mezőgazdaságból élők biztonságát. Emellett érthetetlennek tartja, miért volt szükség az intervenciós minőségi paraméterek idei szigorítására, ha Brüszszel jövőre törölni kívánja a kukoricát a rendszerből. A szervezet úgy ítéli meg, a mostani tervekkel az EU kifejezetten a magyar termelőkön akar spórolni. Ezért azt sürgeti, hogy az ügy hátterének kivizsgálására Magyarország európai parlamenti és bizottsági vizsgálatot kezdeményezzen.
Egyéb termények felvásárlása
A szintén meghatározó intervenciós terménynek számító búza és árpa esetében sokkal nehezebb lesz elérni, hogy a közösségi felvásárlások megszűnjenek – állítják szak-értők.
E növények legnagyobb termelője ugyanis Franciaország, amely foggal-körömmel ragaszkodik a jelenlegi rendszeréhez.
Párizs vélhetően a kukoricaintervenció megszüntetésébe is csak azért megy bele, hogy enyhítse
a másik két, számára fontosabb termény ügyében rá nehezedő nyomást.
értők.
E növények legnagyobb termelője ugyanis Franciaország, amely foggal-körömmel ragaszkodik a jelenlegi rendszeréhez.
Párizs vélhetően a kukoricaintervenció megszüntetésébe is csak azért megy bele, hogy enyhítse
a másik két, számára fontosabb termény ügyében rá nehezedő nyomást.-->
