Egy budapesti álom vége: Zelenszkij találkozna Putyinnal, de nem Magyarországot nézte ki

Az álom, hogy Budapesten vethetnének véget az orosz-ukrán háborúnak, végleg elenyészni látszik. Magyarországot elfogadta volna egy sorsdöntő csúcstalálkozó helyszínének az amerikai és az orosz elnök is, az ukránok azonban eddig nem érezték baráti közegnek. Budapest reményei ebben a tekintetben, úgy tűnik, az áprilisi magyar választás hozta kormányváltással sem erősödnek. Volodimir Zelenszkij elnök találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy a békekötésről tárgyaljanak – de nem Magyarországot szemelte ki a csúcsszintű béketárgyalás helyszínének. 

Ukrajna felkérte Törökországot, hogy segítsen megszervezni egy csúcstalálkozót a két vezető között – ezt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter közölte Kijevben a Bloomberg jelentése szerint.

– mondta Szibiha újságíróknak egy keddi tájékoztatón. „Egy ilyen találkozót most is szorgalmazunk, hogy új lendületet adjunk a Zelenszkij–Putyin közötti diplomáciai folyamatnak.”

Az orosz-ukrán háború, immár úgy fest, nem Budapesten ér véget

A budapesti helyszín a Bloomberg idézte külügyminiszteri nyilatkozat szerint nem kizárt, közben azonban a magyar fővárosban is történt egy fontos változás. 

A leendő miniszterelnök, Magyar Péter ugyanis Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnökkel kapcsolatban közölte: Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tagja marad, így ha az intézmény egy személyt köröz, azt az ország területére lépve őrizetbe kell vennie. Márpedig Vlagyimir Putyin ugyanúgy szerepel az ICC listáján.

Magyarország kilépőben van az ICC-ből, azonban Magyar Péter szerint az új kormány még meg tudja állítani ezt a folyamatot. Amennyiben az ICC-tagországokban az orosz elnököt belépésekor őrizetbe vennék, Európában kevés helyszín marad a csúcstalálkozó lehetséges helyszínének. Budapest elvileg még igen, politikai értelemben azonban bonyolulttá vált a helyzet. Nem úgy Törökországban.

Mivel Oroszország teljes körű inváziója már az ötödik évében jár, és az Egyesült Államok közvetítésével zajló tárgyalások a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta megrekedtek, Ukrajna alternatív módokat keres a diplomáciai folyamat felélesztésére – írja a Bloomberg. Kijev régóta úgy tekint Recep Tayyip Erdoğan török elnökre, mint közvetítőre, aki képes kapcsolatba lépni Putyinnal, és Isztambul korábban is helyszíne volt orosz–ukrán tárgyalásoknak.

A török elnökség egyelőre nem reagált az ukrán felvetésre, ahogy a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov sem – szögezte le a jelentés.

Béketárgyalás: Putyin feltétele nem teljesült, Ukrajna mégis most kezdeményez

Zelenszkij többször kijelentette, hogy hajlandó találkozni Putyinnal, ha ez elősegíti a békemegállapodást, és hogy szinte bármely ország otthont adhat a tárgyalásoknak. Az orosz elnök korábban kizárta a találkozót addig, amíg nem születik megállapodás a háború lezárásáról, amelyet a két vezető aláírhat.

Ilyen megállapodás nem látszik a horizonton. 

Felvetni, hogy Ukrajna áhítja a békét ugyanakkor jó időzítés lehet abból a szempontból, hogy "véletlenül" a csütörtöki EU-csúcs elé időzítve Kijev szintén most oldhatja fel az Orbán Viktor vezette Magyarország ellen januárban bevezetett olajblokádot. A hivatalos ukrán narráció szerint mostanra sikerült kijavítaniuk az orosz támadásban megsérült Barátság kőolajvezetéket. 

Az EU-csúcs megnyitja a magyar vétő blokkolta 90 milliárd eurós uniós hitel útját Kijev felé, ráadásul a napokban megint sok szó esett ugyanakkor Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásáról, amire a szándékot a brüsszeli bürokraták korábban is gyakran kifejezték, Orbán Viktor távozásával a magyar kormányfői székből pedig a legnagyobb ellenző hagyja el az Európai Tanács politikai csataterét.

Washington az iráni konfliktusra koncentrál, Ukrajna szerint mégis az ő háborúja vége közeledhet

Isztambul tavaly májusban adott otthont az első közvetlen tárgyalásoknak orosz és ukrán tisztviselők között több mint három év után. Ugyancsak itt zajlottak azok az egyeztetések, amelyek a 2022-es fekete-tengeri gabonamegállapodáshoz vezettek, amelyet Törökország és az ENSZ közvetítésével kötöttek meg az ukrán mezőgazdasági export felszabadítására. A 2022 februári teljes körű inváziót követő hetekben szintén Isztambulban folytak béketárgyalások – emlékeztet a Bloomberg.

A közelmúltbeli, amerikai vezetésű tárgyalások üteme lelassult, mivel Donald Trump elnök kormánya a közel-keleti, Iránnal kapcsolatos háborúra összpontosított. Ukrajna meghívta a vezető amerikai tárgyalókat, Jared Kushnert és Steve Witkoffot Kijevbe – több moszkvai látogatásuk után először –, ám a találkozót Washington még nem erősítette meg.

Bár Ukrajna bizonyos előrelépésekre hivatkozik a tárgyalásokon – például fogolycserékre –, és Zelenszkij egyik legfőbb tanácsadója, Kirilo Budanov szerint a háború vége közeledhet, a tárgyalások láthatóan kevés eredményt hoztak.

Szibiha szerint Ukrajna „az elmúlt év legerősebb helyzetében van a harctéren”, főként a dróntechnológia fejlődése miatt, amely ellensúlyozta Oroszország létszámbeli fölényét.

Mindeközben Kijev továbbra is arra ösztönzi szövetségeseit, hogy fokozzák az Oroszországgal szembeni szankciókat a tárgyalásokra gyakorolt nyomás növelése érdekében. Szibiha szerint „biztató jelzéseket” kapott arról, hogy az Európai Unió új intézkedéscsomagja előre fog haladni.