Kapitány István sutba vágja a statisztikákat: elárulta, mit tenne a Tisza Párt a magyar bérekkel
A statisztikai átlag nem tükrözi a mindennapi megélhetést – állítja Kapitány István, aki szerint a magyar bérek valós képe sokkal differenciáltabb. A politikus a KSH adataira hivatkozva azt hangsúlyozza, hogy a dolgozók jelentős része rosszabb anyagi helyzetbe került, így az új kormány kötelessége, hogy adó- és inflációcsökkentő lépéseket tegyenek.
Kapitány István, a Tisza Párt gazdasági miniszter-jelöltje egy erősen kritikus hangvételű Facebook-bejegyzésben azt állította, hogy a magyar bérekről kialakított kép félrevezető, ha kizárólag az átlagkereseti adatokat vesszük alapul. Szerinte ugyanis az átlagbér nem a valóságot tükrözi, hanem egy statisztikai konstrukciót, amelyben a magas jövedelmű vezetői fizetések ugyanúgy megjelennek, mint az alacsonyabb keresetek.
A bejegyzés központi állítása szerint az emberek nem átlagokból élnek, hanem abból a nettó jövedelemből, amely a hónap végén ténylegesen a rendelkezésükre áll.
Kapitány szerint ez a különbség különösen fontos akkor, amikor a megélhetési költségek és az infláció alakulását vizsgáljuk.
A politikus a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyes elemzéseire is hivatkozott, amelyek szerint 2025-ben a főállású dolgozók mintegy 28 százaléka nettó reálbér-csökkenést tapasztalt. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók több mint egynegyede kevesebbet tudott vásárolni ugyanabból a fizetésből, mint egy évvel korábban.
A politikus véleménye szerint az átlagbér növekedése önmagában nem ad választ arra, hogy a társadalom nagy része hogyan él. A mediánbér és a reálbér mutatók szerinte pontosabb képet adnak, mert kevésbé torzítják a kimagasló jövedelmek.
Kapitány István sutba vágná a statisztikákat
A Tisza Párt miniszterjelöltje emellett gazdaságpolitikai javaslatokat is megfogalmazott. A Tisza Párt céljaként egy inflációt csökkentő és kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát jelölt meg, amely szerinte stabilabb pénzügyi környezetet teremtene a háztartások számára. Az érvelés szerint az infláció tartós mérséklése nélkül a nominális béremelkedés önmagában nem javítja érdemben az életszínvonalat.
Könnyen Medgyessy Péter sorsára juthat Magyar Péter, ha kapkod és összevissza ígérget
Könnyen a Medgyessy Péter bukásához vezető úton találhatja magát Magyar Péter, ha minden grandiózus ígéretét be akarja váltani. A leendő miniszterelnök kapkodása könnyen a gazdasági szereplők, a piacok gyors kiábrándulásához vezethet, ami azonnali gazdasági lejtmenetet okozhat, hátba szúrva a választókat.
A bejegyzés kitér az adórendszer átalakítására is. A javaslat szerint a minimálbér esetében 9 százalékos személyi jövedelemadó kulcsot vezetnének be, ami éves szinten több mint 240 ezer forintos többletjövedelmet jelentene az alacsony keresetűeknél.
A mediánbér alatti jövedelmi sávokban szintén csökkentett adóterhet alkalmaznának.
Számításai szerint
- egy 420 ezer forintos bruttó bér esetén évi körülbelül 180 ezer forinttal;
- 500 ezer forintos bérnél mintegy 120 ezer forinttal;
- míg 625 ezer forintos szinten nagyjából 60 ezer forinttal maradna több a munkavállalóknál.
A bejegyzés végkövetkeztetése szerint a gazdaságpolitikai vitákat nem az átlagok köré kell építeni, hanem arra, hogy a háztartások ténylegesen milyen jövedelemből és milyen vásárlóerővel élnek. A hangsúly így eltolódik a statisztikai mutatókról a mindennapi megélhetés szintjére, ahol a számok közvetlenül a fogyasztási lehetőségekben jelennek meg.
Most fog igazán meglepődni Kapitány István: már a fejlett Nyugaton is árrésstopokkal küzdenek a brutális üzemanyag-drágulás ellen
Miközben Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságiminiszter-jelöltje az állami beavatkozás és az árrésstopok ellen érvel, egyre több nyugati országban látják be, hogy túl magas árréssel dolgoznak a kereskedők. Szombat reggel több nyugat-európai ország írt levelet, amelyben megüzenték az Európai Bizottságnak: ideje lenne lefölözni a nagy energiacégek extraprofitját.
