Nem megfelelő az EU-források felhasználása Magyarországon

Az új EU-tagállamok közül Lengyelország mellett Magyarország költi a legkevesebbet  az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrásokra - derül ki a CEE Bankwatch Network és a Friends of the Earth Europe által készített felmérésből. Európának - ezen belül is elsősorban az új tagállamoknak - drasztikusan vissza kell szorítaniuk a károsanyag-kibocsátást, hogy elkerülhessük a katasztrófához vezető klímaváltozást.

A környezetre ártalmas károsanyag-kibocsátás értéke Európában az 1990-es években a gazdasági átalakulásnak köszönhetően jelentős mértékben csökkent, ám napjainkban újra növekedésnek indult, és 2010-re várhatóan 11 százalékkal haladja majd meg a jelenlegi értéket. Közép- és Kelet-Európa energiafelhasználását nagymértékű pazarlás jellemzi, és nem élnek a megújuló energiaforrások lehetőségével.

Az EU Energiahatékonysági Akcióterve szerint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások egyike az EU tizenkét, prioritást élvező területének. Az új tagországoknak az EU-forrásokból befolyó pénzeket nagyobb mértékben e területek fejlesztésére kellene fordítaniuk. Ennek ellenére a 2004-ben és 2007-2013 közt csatlakozó új tagországoknak nyújtott összesen 157 milliárd eurós támogatásból az érintett államok csupán 3 milliárd eurót terveznek a fenntartható energia-projektekre fordítani. Ez az összeg eltörpül amellett a több mint 20 milliárd euró mellett, amit a környezet-szennyezéshez nagyban hozzájáruló utak és autópályák fejlesztésére szánnak.

A felmérés eredménye szerint Lengyelország és Magyarország áll az utolsó két helyen, hiszen a Strukturális és Kohéziós Alapból rendelkezésre álló eurómilliárdok kevesebb mint 1 százalékát tervezik az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén végzendő projektekre költeni a 2007-2013 közötti időszakban. (Összehasonlításképp: Litvánia a felhasználható EU pénzek 6 százalékát tervezi ugyanerre fordítani!) Közlekedés-fejlesztésre azonban épp Magyarország és Lengyelország szánja a legtöbbet. Eddig a tagállamok a rendelkezésre álló összeg 50 százalékát környezetvédelmi projektekre, 50 százalékát pedig közlekedés-fejlesztésre fordították. 

A tagállamoknak 2006 októbere és 2007 márciusa között nyújthatják be az Európai Bizottsághoz Operatív Programjaikat, melyek pontosan meghatározzák, hogyan kívánják hasznosítani az EU alapokból befolyó pénzeket 2007 és 2013 között. A Bizottság a beadástól számított négy hónapon belül bírálja el a terveket. A Friends of the Earth Europe és a CEE Bankwatch Network szervezetek  arra ösztönzik a Bizottságot, valamint a tagországok szakembereit, hogy módosítsák terveiket, és legalább 5  százalékot fordítsanak az EU alapokból befolyó pénzekből az energiahatékonyság növelésére és megújuló energiaforrásokra. Ilyenek például a rossz állapotú középületek, valamint panelházak felújítása, a szigetelés, a központi fűtési rendszerek modernizációja, valamint a szél-, nap- és bioenergia hasznosítása. VGO

Litvánia 6.1%

Szlovénia 3.8%

Csehország 3.0%

Lettország 2.9%

Észtország 2.3%

Magyarország 1.0%

Lengyelország 0.9%

(Szlovákia, Bulgária és Románia egyelőre nem határozták meg költségtervükben a hatékony energia-felhasználás területén tervezett befektetéseik mértékét.) -->