Köszönik, így biztos nem kérnek az EU-tagságból az ukránok: Kijev ismét gátlástalanul diktál – „Nem fogadunk el semmi ilyet!”
Az ukrán külügyminiszter április 21-én kijelentette, hogy Ukrajna nem fogad el semmilyen „részleges” vagy korlátozott európai uniós tagságot.
A Financial Times értesülései szerint Franciaország és Németország olyan átmeneti megoldásokat javasolt, amelyek csak korlátozott jogokat biztosítanának Kijev számára.
A német javaslat úgynevezett „társult tagságot” adna, amely nem járna szavazati joggal, és nem biztosítana automatikus hozzáférést az EU költségvetéséhez. Franciaország pedig egy „integrált állam státuszt” támogatna, amely szintén korlátozná Ukrajna hozzáférését bizonyos pénzügyi programokhoz.
Szibiha hangsúlyozta: Volodimir Zelenszkij elnök álláspontja egyértelmű — Ukrajna nem fogad el „áltagságot”, hanem teljes jogú EU-tagságra törekszik.
Zelenszkij 2027-re tűzte ki az uniós csatlakozás célját, bár ezt az időpontot vegyesen fogadták az EU-tagállamok.
Közben kritikák is megjelentek, miszerint Ukrajna lassan halad a szükséges reformokkal, azonban az EU bővítési biztosa szerint az ország már a reformok 87 százalékát teljesítette, ami az egyik legjobb eredmény.
A következő fontos lépés a csatlakozási tárgyalások érdemi szakaszának megkezdése lehet, amire akár heteken belül sor kerülhet. Ezt korábban Orbán Viktor leköszönő kormányfő blokkolta, azonban az országgyűlési választást követően Magyar Péter leendő miniszterelnök megnyithatja az utat a folyamat előtt.
Ukrajna 2022-ben, az orosz–ukrán háború kitörése után kapta meg az Európai Unió tagjelölti státuszát, 2024-ben pedig az uniós csatlakozási tárgyalások hivatalos megnyitására is sor került. Azonban Kijev reformprogramja, amelyet az EU-csatlakozás érdekében mindenképpen végre kell hajtania, eddig felemás képet mutat.
A szakértők szerint az, hogy a politikai társulás forgatókönyve megvalósul-e, valószínűleg kevésbé a reformok előrehaladásától, sokkal inkább a 2027 végére kialakuló politikai lendülettől függ, különösen a francia elnök- és parlamenti választásokat követően. Mivel Emmanuel Macron nem indulhat harmadik ciklusért, és a jobboldali irányzatok továbbra is erősek, Párizs vagy fenntarthatja jelenlegi, Ukrajna-barát álláspontját, vagy irányt válthat.
