Növeli hajóflottáját a Fluvius
A nemzetközi folyami árufuvarozás legnagyobb magyar tulajdonú társasága, a Fluvius Hajózási és Szállítmányozási Kft. a következő években a mostani ötről 8-12 önjáró hajóra tervezi duzzasztani a flottáját, hogy az eddigieknél is jobban ki tudja használni a hazánk európai uniós tagságából adódó többletlehetőségeket. Tavaly és az idén egy-egy új hajót vásárolt, ám a továbbiakban évi kettőre gyorsulhat az ütem.
Mindez jelentős beruházást igényel (egy új önjáró hajó ára hárommillió eurónál kezdődik), ezért várhatóan a – jelenleg nyolc magán- és két jogi személyből álló – tulajdonosi kört is bővítik, a tervek szerint zrt.-vé alakítva át a társaságot – közölte Bencsik Attila ügyvezető igazgató, aki egyúttal az egyik tulajdonos is. Így tovább nőhet a cég piaci értéke, amely az alapítás óta eltelt öt év alatt mintegy megszázszorozódott.
A Fluvius saját tulajdonú hajói az idén a tavalyinál mintegy 30 ezerrel több, összesen 140 ezer tonna darabos és ömlesztett szárazárut fuvaroznak, ez a mennyiség jövőre 180 ezerre nőhet. A bérhajós és az egyéb fuvarozással együtt a cég által szállított idei összmennyiség elérheti a 200-230 ezer tonnát, azaz nagyjából a tavalyi szintet. Az árbevétel is várhatóan a múlt évi, közel 1,2 milliárd forint körül alakul. (A stagnálás a vasúti fuvarok csökkentéséből adódik.)
A saját hajós fuvar részaránya így most már mintegy 60 százalék, ám 70-75 százalék szerepel a stratégiai célkitűzésben a teljes fuvarmennyiség növelése mellett.
A Fluvius hajóinak kapacitáskihasználását javítja, hogy azok megkapták a rajnai státust is, azaz a Rajna menti francia, holland és német kikötők között is vállalhatnak úgynevezett kabotázs áruszállítást. Ez utóbbiak részaránya az elmúlt két évben öt-hat százalék körül állandósult, és ez nem kevés, tekintettel a kiélezett nyugat-európai versenyre.
Rajnai státushoz juthatnak a cégek
Hazánk EU-belépését követően az itteni folyami fuvarozók is hozzájuthatnak a rajnai státushoz, ám annak megszerzése akkor sem könnyű, ha egyébként tökéletesen megfelelnek a követelményeknek.A hajók és a hajózási személyzet – a Duna menti új uniós tagországokban, így a Magyarországon – kiadott bizonyítványait ugyanis továbbra sem fogadják el a rajnai országok, ragaszkodva a helyi (költséges) külön vizsgákhoz és okmányokhoz.
A Duna Bizottság és a Hajózási Felügyelet kitartó lobbizása eredményeként mindazonáltal ezen a téren is könnyítésekre lehet számítani a jövőben, így például a hajóskapitányaink várhatóan Magyarországon
is letehetik majd a rajnai vizsgát.
A hajók és a hajózási személyzet – a Duna menti új uniós tagországokban, így a Magyarországon – kiadott bizonyítványait ugyanis továbbra sem fogadják el a rajnai országok, ragaszkodva a helyi (költséges) külön vizsgákhoz és okmányokhoz.
A Duna Bizottság és a Hajózási Felügyelet kitartó lobbizása eredményeként mindazonáltal ezen a téren is könnyítésekre lehet számítani a jövőben, így például a hajóskapitányaink várhatóan Magyarországon
is letehetik majd a rajnai vizsgát.-->
