Elvonásban élvonalban

Magyarországon az idegenforgalmi és vendéglátó-ipari szolgáltatásokra kivetett általános forgalmi adó kulcsa majd kétszerese a két évvel ezelőtti értéknek. A tavaly szeptember óta érvényes 20 százalék több mint duplája az Európai Unióban mért átlagos értéknek. Ez az ágazat szereplői számára kiemelten fontos versenyképességi tényező; a HOTREC (Európai Szállodák, Éttermek, Kávéházak Szövetsége) évente szakmai fórumot szervez a témában, amelynek az idén – a Magyar Szállodaszövetség kezdeményezésére – Budapest ad otthont. A rendezvényen a magyar helyzetről Kovács István, a szövetség titkára tart előadást.

Magyarországon a piaci szereplők tudomásul vették a tevékenységüket érintő súlyos adóemelést – bocsátotta előre megkeresésünkre Kovács István. A szakmai szervezetek azonban fontosnak tartják, hogy folyamatosan felhívják a döntéshozók figyelmét arra: a rövid távon érvényesülő költségvetési bevételnövekedés mellett a lépésnek hosszabb időszak alatt milyen hatásai lehetnek. E cél érdekében indítványoztuk, hogy a szakma uniós szervezete, a HOTREC az idén Budapesten tartsa az értéktöbbletadóról (hazákban áfáról) szóló konferenciáját, emellett a jövőben részletes hatástanulmányok elkészítését is tervezzük – tette hozzá.

Nem nehéz belátni, hogy a hazai szolgáltatókat sújtó – európai mércével nagyon magas, 20 százalékos – áfa jelentős versenyhátrányt jelent a magyarországi idegenforgalmi vállalkozásoknak – emelte ki a titkár. A térség azon országaiban, ahol a turizmus kiemelt jelentőségű, a hotelszolgáltatásokra kivetett teher lényegesen alacsonyabb; Csehországban például 5, Ausztriában 10 százalék. Némi leegyszerűsítéssel: azonos tartalmú szolgáltatás nyújtása a Magyarországon működő vállalkozások számára vagy magasabb áron, vagy csökkenő eredményesség mellett lehetséges. Mivel az áremelés lehetősége a térségben igen korlátozott, a vállalatok a profitabilitás megtartása érdekében költségcsökkentő lépésekre kényszerülnek. Ez – abban az ágazatban, ahol a ráfordítások 30-40 százaléka az élőmunkáé – egyértelműen a foglalkoztatottság csökkenését vonja maga után. Ráadásul e lépések ellenére is csak bizonyos mértékig, illetve akár egyáltalán nem lehet az eredmények alakulását a megfelelő – például a környező országokéhoz hasonló – szinten tartani. A befektetők tehát nem itt fejlesztenek majd, így visszaeshetnek a beruházások is. A fent említettek együttes hatásaként pedig az innen származó adóbevétel is csökken majd.

Az idegenforgalom ma a GDP 8,5 százalékát adja, 390 ezer embert foglalkoztat, s mintegy 490 ezerre tehető azok száma, akik megélhetése összefügg a terület szolgáltatásaival, az itt végbemenő változások tehát komoly hatással lehetnek a teljes nemzetgazdaságra – emelte ki a szakember.

A várható folyamatok megismeréséhez hozzásegíthetnek a nemzetközi esettanulmányok is. Ezek közül a mai fórumon a cseh, a német, a portugál, az izlandi és a finn példát is bemutatják. Franciaországban nemrég mérsékelték a hotelszolgáltatások értéktöbbletadóját 5,5 százalékra, Csehországban pedig, az emelési tervek ellenére, maradtak az 5 százalék mellett. NTK

Az uniós országok többsége a hotelszolgáltatásokra (szobakiadásra) ezt a mértéket veti ki, az EU25 átlaga itt 9,25 százalék. A ven-déglátó-ipari tevékenységet azonban már több helyütt a normál kulccsal adóztatják, az ez évtől tag Bulgária és Románia nélkül az EU-átlag e területen 15 százalék.

Magyarországon mind-két esetben a normál adókulcs érvényes, amely 20 százalék.

Az uniós országok többsége a hotelszolgáltatásokra (szobakiadásra) ezt a mértéket veti ki, az EU25 átlaga itt 9,25 százalék. A ven-déglátó-ipari tevékenységet azonban már több helyütt a normál kulccsal adóztatják, az ez évtől tag Bulgária és Románia nélkül az EU-átlag e területen 15 százalék.

Magyarországon mind-két esetben a normál adókulcs érvényes, amely 20 százalék.-->