Molnár kimondta: a betegek érdekében meg kell szabadulni kórházi épületektől
Nem lesz koalíciós szakítópróba a több-biztosítós modell bevezetése - legalább is ebben bízik Molnár Lajos egészségügyi miniszter, aki a Figyelőnek adott interjújában megerősítette, hogy egyes ingatlanokat értékesítenek, s ösztönzik a kórházak kht. formában való működtetését.
A tárcavezető természetesnek tartja, hogy ha olyan megoldást fogad el a kormány az egészségügy finanszírozását illetően, amivel nem tud azonosulni, akkor lemond. int ismeretes Molnár korábban kilátásba helyezte távozását, amennyiben nem a több-biztosítós rendszer mellett dönt a kabinet.
A miniszter abból indul ki, hogy a szocialistákkal a reformra szövetkeztek, és eddig már öt törvényt sikerült elfogadtatni a parlamenttel is. "Az elfogadott törvények részletszabályai összefüggnek, koherens egészet alkotnak, az új egészségügyi rendszer ''kupoláját'' pedig a több-biztosítós modell adja" - tette hozzá a tárca vezetője, aki német vagy holland mintájú, versengő biztosítókkal működő egészségügyet képzel el. A jogszabályok megszületését még erre az évre, míg a rendszer életbe lépését 2008-ra datálja.
Fontos elem, hogy mind magán, mind állami szereplői lennének az új szisztémának. "Az elosztás szabályait kell megalkotni és nagyon szigorúan betartatni, például a biztosítás-felügyelettel. Versenyhelyzetet kell teremteni! Elengedhetetlen, hogy minden forintért verseny legyen a biztosítók, a szolgáltatók és az orvosok között. A jelenlegi helyzet végtelenül antiszociális, s kettéosztja a társadalmat. Akinek pénze van, az meg tudja vásárolni a magasabb színvonalú, gyorsabb ellátást a hálapénzzel, akinek meg nincs, az beáll a sorba, s gyengébb színvonalú ellátást kap, ha kap egyáltalán. Németországban 28 biztosító és számtalan kis pénztár között folyik a verseny. És lihegnek, hogy jobb szolgáltatást nyújtsanak a betegeknek, különben csődbe mennek" - fejtegette Molnár, aki azt is megemlítette: a kilencvenes évek eleje óta az ellátás az ellátás nem állampolgári, hanem biztosítotti jogviszony alapján jár, bár ezt eddig senki nem vette komolyan.
A miniszter szigorú ellenőrzést ígért, mert a társadalombiztosítás a szolidaritás elvén alapul, ezért mindenkinek hozzá kell járulnia a kassza működéséhez. Szerinte a biztosítási elvet támogatja leginkább a társadalom is.
A tárcavezető beszámolt arról is, hogy Nógrád megyében kísérleti jelleggel már folyik azok értesítése, akik az egészségügyi pénztár adatai szerint nem rendelkeznek érvényes biztosítással. Molnár elszántnak mutatkozott, hogy megtalálják azt a 3-400 ezer "potyautast", akik után sem az állam, sem ők maguk nem fizetnek. Ígérete szerint az év második felében már működnie kell az ellenőrzésnek.
Az egészségügyi miniszter kifejtette a véleményét a kórházi ágyszámok csökkentéséről is. "Ezt a kérdést a kezdetektől fogva túlzott mértékű politikai botránykeltés kíséri" - vélte. Véleménye szerint a régiókban 75-80 százalékos konszenzus alakul ki az ágyszámok elosztását illetően.
"Vidéken nem is tudok bezárásra ítélt intézményt. Budapesten viszont van néhány, amelynek az átalakítása elengedhetetlen. Egy-egy épületet bezárunk, de a szakmai értékeit megmentjük" - tette hozzá, egy konkrét példát is említve.
"Miért lenne egészségügyi intézmény abból a roncstelepből, ami 80 vagy 100 éve épült, s nincs már rá szükség? Nem a szakmai értékeire gondolok, mert annak a megmaradásáról gondoskodni kell, hanem a lepusztult ingatlanjára. Ismerik a Normafánál, az Eötvös úton a volt Golf szállót? Három-négy hektár, Buda legszebb telke. Szállodának épült, majd abban működött a 3-as belklinika, amelyet levittek a Kútvölgyibe. Ott hever romokban, miközben senki nem meri eladni, mert félnek, hogy port ver fel a sajtóban, s mit szól a közvélemény! Meggyőződésem, hogy az amortizálódott, eredeti céljaira nem használható ingatlanokat értékesíteni kell, s a bevételt a megmaradó egészségügyi intézmények fejlesztésére kell fordítani. Ez nem ingatlanbiznisz, hanem egy értelmes rendszer kialakítása. De senki nem meri vállalni, hogy ezt kimondja!" - nyiltakozta Molnár Lajos.
"A felesleges épületektől való megszabadulás elsősorban a betegek érdekében áll, mert azt a pénzt, amit üresen álló romokra fordítunk, rájuk is költhetnénk. Ha abból indulunk ki, hogy utólag mit mondanak majd, akkor soha nem fogunk semmit csinálni. Aki azt hiszi, meg akarom venni a Svábhegyet, vagy a MÁV Kórházat, azzal nem tudok mit kezdeni. Na, de csak azért, hogy ezt ne mondják, nem fogunk üresen vagy félig üresen hagyni épületeket. Ez botorság. Ez megy évek óta. Igen, el fogjuk adni azt a két belvárosi ingatlant is, amelyben egészségügyi kutatóintézetek működtek, de beköltöztek a minisztérium épületébe. S a vételárat az Országos Onkológiai Intézet daganatos ellátásának bővítésére fordítjuk" - tette még hozzá a miniszter. (Figyelő)
