Kína a németekkel együtt a japán autógyártókat is letolja a pályáról: itt a hibrid forradalom, amelyben a BYD nem kap lapot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKína már uralja az elektromos autók és a tölthető (plug-in) hibridek világpiacát, azonban a harmadik új generációs hajtástípusnál még a mindig a japánok vezetnek. Nem kicsit – nagyon. A benzines hibridek (HEV) kategóriájáról van szó, ahol a Toyota, a Honda és a Nissan együttes részesedése több mint 70 százalékos volt tavaly az S&P Global Mobility adatai szerint. Ehhez képest hatalmas hendikeppel kell indulniuk a kínai gyártóknak, melyek az idei első negyedévben összesen 228 ezer hibridet adtak el.
Ez a szegmens mindössze 4 százalékos részarányt képvisel a teljes kínai személyautó-értékesítésben. Természetesen nem a kínai mérnökök tudása hiányzik a hibrid autók népszerűsödéséhez, hiszen ők már igazolták a technológiai felkészültségüket, inkább arról van szó, hogy a pekingi gazdaság- és környezetpolitikai előírások nem tették lehetővé a hajtáslánc elterjedését.
A kínai kormány mostoha sorsot szánt a hibrideknek
Peking az autóvásárlási támogatásokkal az elektromos átállást favorizálta, a villanyautók és a tölthető hibridek beszerzését tette prioritássá. Hibrideket lehetett ugyan eddig is gyártani, de a vevőknek a teljes árat ki kellett fizetniük, s a zöld rendszámmal járó kiváltságoktól is elestek, nem is szólva az adómentességről.
A malmok azonban Pekingben is őrölnek, ha nem is eszeveszett tempóban. A hatóságok előírták a belső égésű motorokhoz ragaszkodó gyártók számára, hogy 2030-től száz kilométerenként csak 3,3 liternél alacsonyabb átlagfogyasztású személyautó-modelleket dobhatnak piacra. Ezt pedig csak a hibridek tudják, így a cégeknek váltaniuk kell.
Ezt teszi az egyik legnagyobb autóipari csoport, a Geely Automobile, amely a napokban már be is mutatott két, az új generációs hibridplatformjára épített modellt.
Méghozzá 2,2 literes átlagfogyasztást ígérve, ami 12 százalékkal jobb az évtizedek óta a hibrid iparág standardjának számító Toyota Prius legújabb változatának benzinigényétől. A Geely nem úttörő e téren,
- a Guangzhou Automobile Group (GAC),
- a Great Wall Motor,
- a Changan
- és a Chery Automobile
szintén előállt a saját, aktualizált hibrid technológiáját megtestesítő modelljével. A GAC szerint rendszerük az elektromos járművekhez hasonló vezetési élményt nyújt anélkül, hogy töltő-infrastruktúrára szükségük lenne.
Voltaképpen a hibrid és a plug-in hibrid technológia alapjai közösek, a különbség az akkumulátor méretében és a töltés szükségességében mutatkozik meg. A sima hibrid jóval kisebb akkumulátorral beéri, ezt a motor tölti, s visszakapja tőle alkalmanként a betárolt energiát – írja a Nikkei Asia.
A plug-in autóknál a hálózatról kell a méretesebb akkut feltölteni, az viszont egyedül is hajtani tudja az autót, s ma már nem ritka, hogy száz kilométert is el tudnak gurulni akkumulátoros használattal. Az akkumulátornak viszont alaposan megkérik az árát, ezért a hibridek piaci ára rendszerint jóval alacsonyabb.
A tiszta benzines autók kiszorulhatnak a kínai piacról
Yale Zhang, a sanghaji székhelyű Automotive Foresight tanácsadó cég ügyvezető igazgatója szerint hibrid forradalom bontakozik ki Kínában. Egyrészt az átlagfogyasztás limitálása, másrészt az elektromos és plug-in hibridek állami vásárlási támogatásának a leépítése is serkenti a folyamatot, melynek következtében
a belső égésű motorokkal dolgozó hagyományos autógyártók is átállnak a hibridek gyártására.
Márpedig villámgyorsan, a szakértő szerint egy év múlva már csak a legmegszállottabbak tartanak ki a robbanómotoros autók mellett, de ők se sokáig. Zhang hozzátette, hogy a HEV-ek egy régóta figyelmen kívül hagyott ügyfélcsoport számára is vonzók lesznek. Ők azok, akik vonakodnak megváltoztatni vezetési szokásaikat, vagy akiknek nincs hozzáférésük a töltő-infrastruktúrához, de csökkenteni szeretnék benzinszámlájukat.
Az üzemanyag-takarékos hibridek globális piaca is megnyílik a kínai gyártók előtt, ráadásul például a kínai elektromos autók importját büntetővámokkal sújtó Európai Unióban is előnyt élvezhetnek olcsóságuk és alacsony vámtételük miatt. Az EU piacán egyébként a legnépszerűbb kategóriának számítanak a hibridek.
A japán autógyártók által használt hibrid technológiával szemben a Geely például az elektromosságra fókuszáló, mesterséges intelligenciával vezérelt megoldásokat alkalmaz, növelve a vezetési élményt és támogatva a sofőrt. A cég nemrég bemutatott i-HEV rendszere erősebb, önállóan is működni képes motort használ, de a többiek is sorra rukkolnak elő újdonságaikkal.
Leszámítva a BYD-t amely 2022 márciusában szakított a robbanómotoros technológiával, s a villanyautók és a plug-in hibridek gyártására állt át, s tervei között nem is szerepel a visszatérés a sima hibridekhez.
