késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Sorra épülnek az atomerőművek
A múlt évszázad végére világszerte felerősödött antinukleáris szemlélet megfordulni látszik. Egyre-másra jelentik be az érintett országok meghatározó politikusai, hogy felül kell vizsgálni az atomenergiával kapcsolatos korábbi álláspontjukat. Több ország a kiotói egyezmény előírásai, valamint az olaj- és gázárrobbanás miatti energiaellátási bizonytalanságok miatt felülvizsgálja hosszú távú energiapolitikáját, és új atomerőművek építését fontolgatja (Ausztrália, Argentína, Dél-Afrika, Hollandia, Mexikó, Nigéria és Svájc).
A megváltozott energiapolitikát jelzi többek között az is, hogy Angela Merkel kancellár felül kívánja vizsgálni az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos német álláspontot. A bejelentés kapcsolatos azzal, hogy Németország alap-áramellátásának mintegy 50 százalékát az atomerőművi áramtermelés biztosítja. Oroszországban jóváhagyták az atomenergia-fejlesztés költségvetését, ennek célja, hogy 2015-ig az ország atomerőművi áramtermelése 15,6 százalékról 18,6-re növekedjen. Korábbi hivatalos bejelentés szerint 2030-ig negyven új blokkot kívánnak megépíteni, és így az áramtermelés 25 százalékát atomenergia biztosítja majd. Tony Blair brit miniszterelnök bejelentette a lebontandó erőművek új, korszerű reaktorokkal történő helyettesítésének programját Nagy-Britanniában. Egyidejűleg szorgalmazta a biztonsági előírások rendszeres felülvizsgálatát és a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének megoldását. Az Amerikai Egyesült Államok energiaellátásának biztonsága érdekében Bush elnök támogatja új atomerőművek létesítését, a radioaktív-hulladék elhelyezésének megoldását és a kiégett fűtőelemek újrahasznosítását, miközben hat új atomerőmű megépítésének támogatására pénzügyi kockázati biztosítási alapot hoztak létre. Kína soron következő 15 éves nukleáris fejlesztési tervében harminc, 1000 MW kapacitású blokk megépítése szerepel. Tervezik a hazai üzemanyaggyártást és a kiégett fűtőelemek újrahasznosítására szolgáló létesítmények létrehozását is. Dél-Korea jelentősen növeli az atomenergetikai kutatások támogatását, amely hazai gyártású, „következő generációs” atomreaktorok kidolgozására irányul. A jelenleg működő 20 reaktorblokkjuk az áramellátás 40 százalékát biztosítja, ezeket a 2015-ig felépítendő további nyolc blokkal együtt 46 százalékra növelnék.
Természetesen továbbra is alapkérdés a hulladéktárolás és a nukleáris létesítmények biztonsága. Ezért például a francia kormány törvénytervezetet terjesztett elő a nagy aktivitású és hosszú felezési idejű radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, ezt 2015-ig szeretnék megoldani. A mélygeológiai tároló elhelyezésére az észak-franciaországi Bure közelében lévő agyagképződmény látszik megfelelőnek. Az atomenergia ellenzői azonban továbbra is Csernobil rémképével riogatják a világot, pedig nemzetközi segítséggel megoldható a sérült reaktor biztonságos és végleges lezárása. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóhelyettese megerősítette az EU további segítő szándékát a Csernobilban felrobbant 4. blokk fölé építendő új, biztonságos és végleges védőburkolat 2009-ig történő megépítéséhez. Az unió a mintegy egymilliárd euró összköltséghez eddig 650 millióval járult hozzá, és további 150 milliót ajánlott fel.
A békés célú atomenergia-hasznosítás területén igen nagy jelentőségű szerződést kötött Indiával az USA. A szerződés biztosítja India polgári célú nukleáris létesítményei nemzetközi ellenőrzésének lehetőségét. Ugyanakkor az amerikaiak technológiai segítséget nyújtanak az atomenergetika területén. Ugyancsak együttműködési szerződést írt alá az indiai miniszterelnök a francia elnökkel az atomenergetika és a nukleáris módszerek alkalmazása területén. A tervezett együttműködés az áramtermelés, a nukleáris üzemanyagok, a radioaktív hulladékok és a nukleáris módszerek széles körű alkalmazására vonatkozik. Oroszország 2015-ig nyolcmilliárd eurót kíván befektetni annak érdekében, hogy a működő és létesítendő atomerőművek uránszükségletének 70 százalékát hazai forrásokból biztosítsa. A fennmaradó 30 százalék a korábbi szovjet tagállamokból, elsősorban Kazahsztánból érkezik. Az oroszországi uránbányászat jelenleg az igény 20 százalékát fedezi.
Támogatottság
Egy nemrég végzett közvélemény-kutatás szerint emelkedik az atomenergia elfogadottsága Svédországban. A megkérdezettek 85 százaléka kívánja továbbra is üzemben tartani az ország 10 atomerőművét. A Nagy-Britannia mindhárom parlamenti pártját reprezentáló 108 képviselő részvételével végzett közvélemény-kutatás során az előző évihez képest mintegy 25 százalékkal nőtt az új atomerőművek építését támogatók száma, míg az ellenzőké 19 százalékkal csökkent. Egy széles körű felmérés szerint az USA polgárainak 68 százaléka támogatná lakóhelye közelében egy új atomerőmű felépítését. Hetven százalékuk általában is támogatja az atomenergiát, 81 százalékuk pedig úgy véli, hogy az jelentős szerepet kap az amerikai energiaellátásban.
A Hírlista.hu oldalán 2007. január 15–17. között tartott szavazáson 687 olvasó válaszolt arra a kérdésre: támogatná-e az orosz energiafüggőség enyhítése érdekében újabb atomerőmű építését Magyarországon? A szavazók 75,69 százaléka válaszolt igennel. (A minta értelemszerűen nem reprezentatív.)
Paks kiemelt szerepben
Mivel Magyarország jelenleg is érvényes energiapolitikáját 1993-ban fogadták el, szükségessé vált annak frissítése. A gazdasági tárca felkérésére egy független szakértői testület elkészítette a 2030-ig szóló energiapolitikai téziseket. A koncepció az uniós elképzelésekhez alkalmazkodva többek között arra épül, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálni kell az ellátás biztonságát, a gazdaságosságot, a versenyképességet, mégpedig úgy, hogy csökkenjen az importfüggőség és a környezetszennyezés. Az új energiapolitikában elsőbbséget kell élveznie az energiahatékonyságnak, és növelni kell a megújuló energiahordozók részarányát. Hosszú távon is meghatározó marad az atomenergia alkalmazása. Az anyag szerkesztői a paksi atomerőművet tekintik az ellátásbiztonság leghatékonyabb eszközének, s hangsúlyozzák, hogy árstabilizálást tesz lehetővé, hosszú távon előre tervezhető, és a klímavédelem szempontjából is meghatározó. Éppen ezért az üzemidő tervezett hosszabbításán túl nyitott opciónak kell tekinteni új atomerőművi blokk vagy blokkok 2030 előtti létesítését is. Az atomerőmű nélkül importfüggőségünk már most elérné a 90 százalékot, valamint rendkívül megnőne a szén-dioxid-kibocsátás, és ez lehetetlenné tenné a kiotói célok megvalósítását. Mindezt olyan helyzetben kell vizsgálni, amikor Magyarországon 2030-ig mintegy 8 ezer megawatt új erőművi kapacitást kell építeni, ebből 5500 megawatt a leselejtezendő erőművek pótlását jelenti, a többi a növekvő energiaigényeket fedezi.
A négy blokk jelenlegi üzemideje 2012–17 között jár le, ezért az erőmű szakemberei dolgoznak a 20 éves üzemidő-hosszabbítási programon, amely az elvégzett vizsgálatok szerint semmilyen biztonsági kockázatot nem jelent, valamint az összes számba vehető lehetőség között a leggazdaságosabb megoldás. A tervek szerint 2009-ig az atomerőmű minden blokkjának teljesítményét megnövelik.
Végeztek
Lezárult a munka a paksi atomerőmű kettes blokkjának egyes aknájánál, már nincs üzemanyag a tisztítótartályban – jelentették be tegnap az erőmű és az MVM Zrt. és a munkát végző orosz TVEL konzorcium vezetői paksi tájékoztatójukon.Mint ismeretes, tavaly október közepén, három és fél év előkészület után kapták meg az Országos Atomenergia-hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának engedélyét a sérült fűtőelemek eltávolítására.
Mint ismeretes, tavaly október közepén, három és fél év előkészület után kapták meg az Országos Atomenergia-hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának engedélyét a sérült fűtőelemek eltávolítására.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.