Éleződő konkurenciaharc várható
Egyszerre nagy lehetőség és cselekvési kényszer is a szomszédos Románia EU-csatlakozása a hazai logisztikai vállalkozások számára – vélik a lapunk által megkérdezett szakemberek. Éleződő konkurenciaharcra számítanak, de a várt dömping egyelőre nem következett be.
Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke szerint Románia európai uniós csatlakozása az új lehetőségek mellett hatalmas konkurenciát is hoz a magyarországi logisztikai cégeknek. Csökkenti a magyar logisztikai piac versenyelőnyét, ezért várhatóan a multinacionális vállalatok egy része délkeleti szomszédunkat választja majd akkor, amikor telephelyet, logisztikai központot keres magának a térségben. Egy távoli székhelyű globális működésű vállalat számára jelentéktelen különbségnek tűnik, hogy néhány száz kilométerrel keletebbre vagy éppen nyugatabbra telepedik meg, így délkeleti szomszédunk igencsak eséllyel pályázik ezeknek a cégeknek a figyelmére megfelelő színvonalú szolgáltatásokkal és infrastruktúrával. Szép számmal vannak olyan társaságok, amelyek a mérlegeléskor már tavaly sem tettek különbséget a szomszédos ország rovására, sőt már akkor is gomba módra szaporodtak az új logisztikai központok, raktárak a magyar–román határ túloldalán. A vállalatok számára a beruházás és az üzemeltetés relatív alacsony költsége nem elhanyagolható ebben a térségben.
A munkaerő még néhány évig olcsóbb Romániában, mint nálunk, és lényegesen alacsonyabb az energia ára is. A GDP dinamikusan növekszik, az infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások mellett a termelő beruházások is növekednek. Jelentős fejlődés előtt áll az ország, ennek a hatása megmutatkozik majd a logisztikai piacon is, s ez csökkenti hazánk versenyelőnyét. Ráadásul ma már a határon túl is vannak felkészült szakemberek, emiatt sem kell tehát elutasítania a romániai letelepedést egy logisztikai szolgáltatót kereső cégnek. A Magyarországon már letelepedett vállalatok jelentős elvándorlása ezzel együtt sem várható, hiszen a vállalati outsurcing terjedése miatt növekedett az igény a hozzáadott értéket előállító komplex logisztikai szolgáltatásokra.
Karmazin György, a BI-KA Bt. üzletvezetője, az MLBKT-MLE tanúsított logisztikai szakértője úgy véli, hogy az integráció mindenképpen hatással lesz a logisztikai piacra a kereslet növekedésével, illetve az éleződő konkurenciaharccal. Tapasztalataik szerint a várt „dömping”-ről azonban szó sincs, ez egyelőre nem következett be olyan mértékben, ahogyan számítottak rá. Ehelyett az figyelhető meg, hogy a romániai szállítmányozók, logisztikai szolgáltatók ismerkednek a piaccal, várnak, tapasztalatokat gyűjtenek. Több logisztikai szakemberrel együtt arra számított, hogy a hazai logisztikai szolgáltatók jelentős árversenyre kényszerülnek majd az unióba áramló, olcsóbb szabad kapacitás hatására. Ezzel ellentétben a romániai logisztikai szolgáltatók nem ilyen formában léptek és tettek piaci akvizíciós lépéseket. Érezhetőnek nevezi a gazdaság keletre tolódását és ezzel egy időben a logisztikai igények növekedését. Úgy véli, kedvezőlenül befolyásolhatja a logisztikai szolgáltatások hatékonyságát a jelenleg is fennálló korrupció, illetve a romániai közúti infrastruktúra állapota. Elképzelhetőnek tartja, hogy a hazai igények és kapacitások kiegyenlítődése után a romániai fuvarozók megjelennek Európában: tevékenységük várhatóan eltolódik majd az EU-n belüli szállítások, vagyis a korszerűbb infrastruktúra és a magasabb fuvardíjak irányába.
A romániai szállítmányozók, logisztikai szolgáltatók 3-5 éven belül azonban erős versenytársaivá válhatnak Nyugat-Európának, és természetesen a magyar logisztikai szolgáltató szektor is erős konkurenciára talál majd bennük. A hatás kiküszöbölésére a megoldás – tapasztalatai szerint – a minőségi szolgáltatás, a magas színvonalú vevői kiszolgálás, illetve a komplex és hatékony logisztikai szolgáltatás lehet. Erre érdemes és kell törekedniük a magyar logisztikai szolgáltatóknak – mondja, mivel vevőik egyre magasabbra teszik a mércét a minőség területén, és többé nem elégednek meg félmegoldásokkal.
Kemenes László, a ProLogis bérbeadásokért felelős igazgatója szerint az utóbbi néhány évben Európa középső és keleti régiói az ipari disztribúció stratégiailag fontos területévé váltak. Közép- és Kelet-Európa logisztikai ágazata dinamikus fejlődésen megy keresztül, és ez a modern raktárhelyek iránti megnövekedett keresletet vonja maga után. Kedvező elhelyezkedéséből adódóan és az infrastruktúra folyamatos fejlődésével Magyarországnak kulcsfontosságú szerepe lehet a regionális elosztó központok piacán, sőt idővel keletet és nyugatot összekötő logisztikai világközponttá válhat. Cégük emiatt is rendezkedett be hosszú távra Magyarországon. A fiatal magyar munkavállalók jól képzettek, és hajlandók tovább képezni magukat, de az idegennyelv-tudást még fejleszteni kell – mondja. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nemzetközi cégek komolyan érdeklődnek, és azok a vállalatok, amelyek Kele-Közép-Európában gondolkodnak, szívesen jönnek Magyarországra. Románia uniós csatlakozása ezért várhatóan a térség kereskedelmi volumenének növekedését indukálja, és erősítheti Magyarország térségen belüli központi szerepét, amely földrajzi elhelyezkedésünknek és a gyorsforgalmi úthálózat dinamikus fejlesztésének köszönhető. A ProLogis sokat remél a román és a bolgár uniós csatlakozástól. Keresletbővülésre számítanak mindkét országban, ám az ottani autópályák fejlesztése előfeltétel bármiféle beruházáshoz. Bukarestben ugyanakkor máris elkezdték egy 320 ezer négyzetméteres raktárközpont kivitelezését, az első két épület (összesen 54 ezer négyzetméter) már az első negyedévben elkészül, és elkészültekor a legnagyobb logisztikai központ lesz Közép- és Kelet-Európában.
Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója, az MLBKT tanúsított logisztikai szakértője szerint a magyar szállítmányozási és fuvarozócégek megfizették az EU-csatlakozás tanulópénzét 2004-ben. Közel két év kellett ahhoz, hogy helyreálljon a piac. Tapasztalták, hogy a csatlakozás milyen átrendeződéseket okozott nálunk, ez történhet Romániában is.
Úgy véli, hogy a román nemzetközi fuvardíjak rendeződéséig – még körülbelül fél évig – komoly esélye van a magyar szállítmányozóknak, hogy a határ közeli viszonylatokra jelentős megbízásokat nyerjenek el román fuvarozók elől. Az határozza meg jövőbeli szerepünket ezen a területen, hogy mit teszünk ebben az időszakban. A fuvardíjak stabilizálódása után az esélyeink nagymértékben romlanak majd. Jelentős logisztikai központok épültek a határ túloldalán, elsősorban külföldi beruházók jóvoltából, főleg azért, mert az adó-, járulékköltségek, a munkaerő-piaci szempontok és a várható nagy gazdasági fejlődés a mérleg nyelvét nem felénk billentette. Mivel ezek „vonzáskörzete” az év elejétől Magyarországra is átnyúlik, így hosszú távon a határ menti megyéink kiszolgálásában nagy konkurenciát jelent a magyar oldalon található logisztikai központoknak. A magyar logisztikai cégek legalapvetőbb feladatának tartja most, hogy együttműködéseket kössenek a határ túloldalán található logisztikai szolgáltatókkal. Így lehet nekünk is esélyünk beszállni az ottani, évről évre jelentősen növekvő áruforgalom kiszolgálását jelentő üzletbe. Egyszerre nagy lehetőségnek és cselekvési kényszernek is tartja a román csatlakozást a hazai logisztikai vállalkozások számára.
Thomas Schauer, a Gebrüder Weiss dunaharaszti központi kirendeltségének vezetője szerint Románia EU-csatlakozása több szempontból érdekes Magyarország, valamint az ott tevékenykedő szállítmányozási, illetve logisztikai cégek számára. Először is 23 milliós lakosságával óriási fogyasztói piacot jelent, másrészt a termelési beruházások szempontjából rendkívül attraktív a még mindig relatív alacsony bérszínvonala miatt. Külföldi befektetők már évekkel ezelőtt megkezdték gyártóegységeik Romániába telepítését, az EU-csatlakozással ez a trend minden bizonnyal folytatódik. Az integráció pedig a beruházásokhoz feltétlenül szükséges jogbiztonságot is magával hozza. A vámkorlátok megszűnése vitathatatlanul gyorsabb tranzitidőt, gördülékenyebb szállítási folyamatokat eredményezett, ugyanakkor a logisztikai szolgáltatónak vámbevétel-csökkenést jelent. Azzal számolnak, hogy egyik oldalról még inkább megugrik a Romániába irányuló fogyasztási javak mennyisége, ugyanakkor megnő a román export bővülését lehetővé tevő termelői kapacitás is. Összességében reméli, hogy Magyarország sikeresen ki tudja aknázni a lehetőséget a nyugati EU-országok erős mezőnyében is, hogy gazdasági szempontból rendkívül vonzó szomszédjával virágzó gazdasági kapcsolatot, élénk kereskedelmet tudjon kialakítani, ez magától értetődően dinamikusan lendít a logisztikai és szállítmányozási piacon is. MK
