Túlélő bedolgozó cipőgyártók
Berkovics Miklós, az egyesület elnöke szerint ráadásul a jórészt a „kínai” piacokra kerülő távol-keleti import legalább fele alulszámlázottan kerül az országba, és ez ellen az sem nyújt védelmet, hogy októberben további két évre meghosszabbították a kínai és vietnami bőrcipőkre áprilisban kivetett uniós védővámokat. Brüsszel tavaly áprilisban ideiglenesen vetett ki fél év időtartamra védővámot a kínai és vietnami lábbelikre, mivel gyanú szerint azokat állami szubvenciókkal, a termékek alulárazásával tisztességtelenül alacsony áron dobják Európában piacra. Végül is az
Európai Bizottság októberben úgy döntött, hogy a kínai cipőkre kivetett vámot az áprilisban meghatározott 19,4-ről 16,5 százalékra, míg a vietnami lábbeliket sújtó terhelést 16,8-ről 10 százalékra csökkentik.
Az Európában forgalomba került 2,5 milliárd pár cipő mintegy fele kínai importból származott, így nem csoda, hogy az unió nyolcezer cipőgyártója – jórészt dél-európai kisvállalat – védőintézkedések bevezetését szorgalmazta. Az unióban előállított bőrcipők négyötöde Olasz- és Spanyolországban, illetve Portugáliában készül. A dömpingvámok bevezetése mellett azzal érveltek, hogy a kínai és a vietnami gyártók által alulárazott termékek egész gazdasági ágazatok, illetve munkahelyek tízezreinek a megszűnéséhez vezethetnek.
A magyar könnyűipar leépülése már végbement, és amíg a nyolcvanas évek végén 12-14 millió pár cipő készült Magyarországon, addig manapság csupán 3-3,5 millióról beszélhetünk – mondja Berkovics Miklós, hozzáfűzve: az ázsiai árszinttel nem lehet versenyezni. Ilyen piaci viszonyok között a kis szériás gyártás, de magas minőségi szint lehetne a megmaradt ipar mentsvára, azonban ahhoz a legtöbb vállalkozás esetében nincs meg a szükséges szakértelem, tőke és/vagy hitelképesség. Ma körülbelül száz cipőgyártó vállalkozás működik, miután az egykori cipőipari körzetekben az üzemek megszűnését követően kisebb-nagyobb cégecskék alakultak, de ezek jövője bizonytalannak látszik.
Van azonban ellenpélda is.
A román határ közelében, Csengeren működő Szamos Cipőipari és Kereskedelmi Kft. évi egymillió pár cipőt készít az egyik legnagyobb német cipőgyártó csoport, az egy év alatt hatmillió pár cipőt piacra dobó Josef Seibel (JS) számára. Noha a jelenleg 12–20 ezer forintba kerülő JS cipőket csak 2002 óta forgalmazzák Magyarországon, a Szamos Kft. 1991 óta folyamatosan a német cég beszállítója. Amint azt Juhász János, az 550 fős kft. fő tulajdonosa és vezetője lapunknak elmondta, a kezdeti napi 400 pár felsőrésszel szemben harmadik éve 5 ezer pár cipőt gyártanak naponta, mégpedig úgy, hogy a talpat a felsőrészszel kézzel varrják össze.
A rendelésállomány jövője miatt nem aggódik a cégvezető, mondván, az igényes, középkategóriás cipőkre mindig szükség lesz Európában. A távol-keleti termékek minősége pedig nem közelíti meg ezt a szintet, arról nem is beszélve, hogy a hosszú szállítási idő miatt a rendeléseket sem lehet a piaci igényeknek megfelelően rövid határidővel módosítani, így a kényelmi és divatcipők gyártásának van jövője kontinensünkön.
Az idők változása persze hatással van a 120 éve kényelmi cipőket gyártó csoportra, amely a konzervatív darabok mellett újabban egyre divatosabb modellekkel szélesítette palettáját. A Szamos Kft. pedig azzal lép előre, hogy sokéves tapasztalatait felhasználva saját gyerekcipőcsaládot fejlesztett ki, amelyből az idén 30-40 ezer értékesítését tervezik idehaza. Az 1990-ben 45 fővel indult kft. ma az egykori Minőségi Cipőgyár csengeri üzemegységében működik, amely több tulajdonosváltás után 1995-ben került egykori vezetője tulajdonába. Akkorra azonban a ma már az európai piacra Csehországban, Romániában, Bulgáriában is gyártató Josef Seibel stabil beszállítója volt.
Nem lesz vásár
Elmarad a március végére tervezett 34. Nemzetközi Bőr- és Cipőipari Szakkiállítás, amelyen tavaly még körülbelül 200 cég – egyharmaduk külföldi – mutatta be termékeit.Várszegi Árpád, a Bőr- és Cipőipari Egyesülés elnöke elmondta, hogy az idén azonban több nagyobb kiállító is visszalépett, így kérdésessé vált, hogy ki tudják-e termelni a rendezvény költségeit.
Várszegi Árpád, a Bőr- és Cipőipari Egyesülés elnöke elmondta, hogy az idén azonban több nagyobb kiállító is visszalépett, így kérdésessé vált, hogy ki tudják-e termelni a rendezvény költségeit. -->
