A szakrendelők fejlesztését kéri a kormánytól az egészségügyi bizottság

Állásfoglalást fogadott el tegnap a parlament egészségügyi bizottsága a szakrendelők fejlesztése érdekében. A hatályos törvény szerint a kórházi kapacitások április 1-jei csökkentéséről döntött ugyan az egészségügyi miniszter, ám azok egy részének szakrendelői munkahelyekké konvertálásáról csak Regionális Egészségügyi Tanácsok határozhattak volna. Mivel ezt nem tették meg, Vojnik Mária (MSZP) kezdeményezésére a bizottság azt kéri a kormánytól, legkésőbb május 27-ig tegyen javaslatot, hogyan valósítható meg a járóbeteg-szakellátás fejlesztése. Ezzel együtt gyorsítsák föl az Új Magyarország Fejlesztési Tervből megvalósítható uniós pályázatok kiírását. Felhívják a kormány figyelmét arra is, hogy a kórházi szerkezetváltással egyidőben gondoskodni kell a járóbeteg-szakellátás és az egynapos sebészet finanszírozásának javításáról és a teljesítmények növeléséről. A bizottsági ülésen megvitatták az orvos-rezidensek és a szakorvosképzés jövőjével kapcsolatos minisztériumi terveket. Horváth Ágnes államtitkár szerint úgy kell módosítani a rendszert, hogy megszűnjenek a hiányszakmák, s, hogy a képzés az európai uniós elvekkel harmonizáljon. Felmérések szerint a 38 orvosi szakmából 17- ben van hiány, s egyenlőtlenül oszlik meg az országban. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke úgy fogalmazott: az egyetem elvégzését követő két éves rezidensképzést ne csak a hiányszakmákra jelentkezőknek finanszírozza az állam, hanem minden, az állami finanszírozásban végzett orvosnak. Mivel a rezidensek a képzés ideje alatt dolgoznak is a kijelölt kórházakban, kapjanak teljesítmény arányos fizetést - tette hozzá. Az egészségügyi bizottság tagjai szerint is szükség van a rezidens- és szakorvos képzés átalakítására, ennek oka az idősödő orvoskar. Felmérések szerint a szakorvosok többsége 50 évnél idősebb. VGO