Alternatívák Magyarország gázellátására

Magyarországon a primerenergia-felhasználáson belül kiemelkedően magas, 45 százalék a földgáz részaránya. Az import, gyakorlatilag teljesen Oroszországból származik. Magyarország régóta szeretné az egyoldalú függést oldani, ezért három megoldást is elképzelhetőnek tart.

A Nabucco projekt egy új csővezeték-rendszer kiépítésével számol Törökország és Ausztria között, Magyarországon áthaladva, kikerülve Ukrajnát. A projekt kettős pozitív hatást gyakorolhat az ellátás biztonságára: egyfelől az iráni és Kaszpi-tenger-vidéki földgáz-források elérésével új beszerzési lehetőség nyílik meg, másfelől új tranzitútvonalat biztosít a szállításoknak. A tervek szerint a csővezeték összességében 3.300 km hosszú lesz, a beruházás költsége mintegy 4,6 milliárd eurót tesz ki.

A bázis-forgatókönyv alapján 2011-ben 8 milliárd köbméter, 2020-ban 25,5 milliárd köbméter, a csúcs-forgatókönyv alapján 2011-ben 13 milliárd köbméter, 2020-ban pedig 31 milliárd köbméter földgázszállítási kapacitással fog működni a vezeték. Minden esetben a gázmennyiség 50-55 százaléka éri el a baumgarteni csomópontot, a maradék a tranzit országokban kerül piacra. A Nabucco projektben az érintett országokban működő gázipari vállalatok - Törökország - BOTAS Corporation, Bulgária - BULGARGAZ, Románia - TRANSGAZ SA, Magyarország - Mol, Ausztria - ÖMV Gas International GmbH - vesznek részt.

Az öt cég egy projekttársaságot alapított a vezeték megvalósítására, bécsi székhellyel - Nabucco Gas Pipeline International - amelyben minden tagvállalat 20 százalékos részesedéssel rendelkezik. A projekt finanszírozása alapvetően magántőkéből történik, közösségi pénzügyi forrás az Európai Beruházási Bank részéről érkezhet.

A Nabucco európai érdekű projektként szerepel a transz-európai energiahálózatokról szóló határozatban. A projekttársaság a határozati keretből 1,7 millió eurót nyert megvalósíthatósági tanulmányok készítésére. A tervek szerint a Nabucco első építési szakasza 2008-tól 2012-ig tart, a csővezeték 2011-ben kezd üzemelni. A második építési szakaszban a csővezeték kapacitásának növelésére kerül sor 2014-2016 között.

A másik projekt szerint egy új adriai-tengeri LNG, cseppfolyós gáz terminált kell kiépíteni Horvátország területén, kiegészítve a szükséges szállítóvezeték-rendszerrel. Ez szintén új beszerzési forrásokat és útvonalat kapcsolna be az ellátásba. A projekt előkészítése és a megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása a Mol és az INA közös munkacsoportja révén folyamatban van.

A harmadik az úgynevezett Kék Áramlat projekt: a Gazprom és a Mol 2006 júniusában Budapesten aláírt egy szándéknyilatkozatot egy új csővezeték-projekt közös megvalósításáról. Az új projekt a jelenleg az oroszországi Arhipo-Oszipovka és a törökországi Samsun között a Fekete-tenger alatt húzódó Kék Áramlat, Blue Stream csővezeték meghosszabbításáról szól a Balkán-félszigeten keresztül Közép-Európába.

Az említett szándéknyilatkozat azt is tartalmazza, hogy a két cég közösen megvizsgálja egy 10 milliárd köbméteres földalatti gáztároló létesítését Magyarországon. A két cég a dokumentum alapján egy 50-50 százalékos közös tulajdonú előkészítő vállalatot hoz létre a projektek megvalósítására. A vállalatnak 3 éve van arra, hogy olyan megvalósíthatósági tanulmányt készítsen, amit a magyar és az orosz kormány is tárgyalhat. A Kék Áramlat Európáig történő meghosszabbítása előzetes becslések szerint mintegy 5 milliárd euróba kerül, s a döntést követően legalább öt év alatt valósítható meg. Egyelőre sem a vezeték nyomvonaláról, sem a tárolóról, sem pedig költségeiről nincs döntés.

A Kék Áramlat vezeték, illetve a Nabucco projekt részben kizárhatja egymást, mivel a tervezett nyomvonal hasonló. A különbség az, hogy a gáz forrása a Nabucco esetében iráni, kaszpi-tenger-térségi lenne, a Kék Áramlat esetében viszont orosz maradna. A Kék Áramlat révén az orosz gázmonopólium, a Gazprom megőrizheti ellenőrzését a Közép-Európába irányuló gázszállítások felett, ráadásul a vezeték kikerülné az oroszok által problémás tranzitországnak tartott Ukrajnát. Egyes orosz vélemények szerint a két projekt akár egyesíthető is lenne. (MTI Eco)