Drágán, de épül az új metró
A főváros még nem mondott le arról, hogy a kohéziós alapból hozzájut 250 milliárd forinthoz a négyes metró beruházása kapcsán. A tárgyalások folynak Brüsszellel – amely mindössze 100 milliárdot adna –, ezért nem is alakítottak ki egy úgynevezett B tervet, amennyiben nem sikerül az unióval megállapodni. Ám szó sincs arról, hogy az EU rosszul előkészítettnek és drágának tartja a beruházást, ezért azt nem támogatja, hiszen beruházási bankján, az EIB-n keresztül már évek óta hitelezi a projektet, s a metró megépítését semmi sem fenyegeti – legalábbis ezt állítják a Fővárosi Önkormányzat szakemberei és politikusai.
Dancs Gábor tanácsnok egy háttérbeszélgetésen kijelentette: nem is érti az uniós finanszírozás körül kialakult hisztériát. Hiszen a bírálók korábban azt tartották problémának, hogy amennyiben a hazánkat megillető 1720 milliárd forintra rúgó kohéziós alapot bevonják a metró finanszírozásába, akkor nem marad elég pénz más fontos projektekre. Most pedig épp az ellenkezője a bajuk, az, hogy ebből az összegből kevesebb jut a metróra, ezért már temetik az építkezést. Ráadásul nem is a főváros, hanem a kormány döntött tavaly decemberben a kohéziós alap megpályázásáról.
A brüsszeli pénzeket egyébként alapvetően két célra fordítanák: ebből fedeznék a tervezettnél drágább munkálatok pluszköltségeit, illetve a két szakaszhoz kapcsolódó felszíni beruházásokat. Ez utóbbiak 84,5 milliárdot tesznek ki, s idetartozik például a kelenföldi állomás rekonstrukciója, a Műegyetem rakpart helyreállítása, a 2-es villamos lesüllyesztése a Fővám tér és az egyetem között, a Kálvin tér és a Keleti pályaudvar környékének átrendezése, a Csömöri úti P+R kialakítása. Ezek az építkezések látják a kárát, ha nem sikerül elég uniós forráshoz jutni. Ám ezek elhagyása még mindig nem oldaná meg az összes problémát, hiszen a metrótörvény szerint a kormány csupán az alapösszeg 79 százalékát állja, a további 21 százalékot és a költségtúllépéseket – ez eddig már elérte a 43 milliárdot – a fővárosnak kell majd valamiből finanszírozni. A legfrissebb számítások szerint a 4-es metró mindkét szakaszának teljes beruházási költsége a felszíni fejlesztésekkel és a 10 százalékos tartalékkal együtt 485,6 milliárd forint lesz, ebből az első szakasz 354,4 milliárdot tesz ki.
A projekt nemrég elkészült átvilágítása ad magyarázatot arra is, hogy a 2005. januári állapothoz képest miért nőttek az első szakasz költségei 18 százalékkal, akkor ugyanis 233,5 milliárddal kalkuláltak. Mint kiderült, a tervezett mérnökárat a tényleges, szerződésben lekötött árak 43,1 milliárddal haladják meg, ami jórészt az alagutak és az állomások szerkezeteinek megnövekedett vállalásaiból adódik, s ehhez járulnak a csaknem 50 milliárdos kapcsolódó felszíni beruházások, továbbá az uniós pályázatoknál megkövetelt 10 százalékos tartalékképzési kötelezettség. Ezzel szemben viszont a metrókocsikat 14 milliárddal olcsóbban sikerült beszerezni.
A város vezetői meg vannak győződve arról, hogy az újabb, az első szakasz 2010 végére vonatkozó átadási határidejét tartani tudják. Ám az átvilágítási anyagból kiderül, hogy például a Kálvin téri állomás kivitelezése „kritikus úton” van, tehát ott jelentős a késés, s ha ezt nem sikerül behozni, akkor hamarosan újabb határidővel kell szembesülnünk.
