Kibővült a gyógyszerpiac
Az előző két évben 20-30 új hatóanyag jelent meg a hazai piacon, köztük új kardiológiai, onkológiai, pulmonológiai és neurológiai készítmények. E gyógyszerek – szinte kivétel nélkül – jól behatárolt indikációkban kaptak támogatást az OEP-pel történő támogatásvolumen-szerződés megkötése után (e szerint egy bizonyos összegig a biztosító támogatja a gyógyszert, e limit túllépése esetén a gyártó visszafizette az igénybe vett támogatási összeget). Az új gyógyszerek nagy valószínűséggel hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon ezen időszak alatt tovább csökkent az öngyilkossági ráta, nőtt a születéskor várható átlagos élettartam, csökkent a szív-ér rendszeri megbetegedésben elhunytak száma, nem emelkedett tovább a csontritkulásos törés, és csökkent a táppénzes napok száma (2005).
Ez alatt az időszak alatt több mint 500 új generikus készítmény került be a tb-finanszírozásba. Ennek köszönhető, hogy több modern hatóanyag 30-40 százalékkal kedvezőbb áron vált hozzáférhetővé a betegek számára, mint a korábbi években. Ez természetesen azt is jelentette, hogy a piac kibővült (jóval több beteget lehetett kezelni az olcsó generikumokkal), és a volumen növekedése nagyobb volt, mint az árcsökkentésből fakadó megtakarítás. A generikus termékek tették lehetővé az úgynevezett fix társadalombiztosítási támogatási rendszer kiterjesztését.
Ebből is látható, hogy az állam ugyanakkora összeggel támogatja a különböző árú készítményeket, vagyis a differencia csupán a térítési díjban mutatkozik meg (a különbség viszont azonos hatóanyagú gyógyszerek esetében nem lehet nagyobb 20 százaléknál, ennél nagyobb eltérés esetén a gyógyszer kiesik a támogatásból).
Örök neuralgikus pontja az államháztartásnak a gyógyszerkassza évről évre kialakuló hiánya. Okairól sokan nyilvánítottak véleményt. Arra hívnánk fel a figyelmet, hogy míg az előző évek növekedési üteme megközelítőleg 20 százalék volt, 2006-ra csupán 11 százalék. Eközben a gyártói befizetésekből 2005-ben 23, tavaly 20,7 milliárd forint folyt be az egészségbiztosítási alapba. 2005-ben megközelítőleg 9 milliárdba, 2006-ban 4,5-be került a 2004-es kormányzati intézkedés kompenzációja. (Ismeretes, hogy alkotmányellenesnek minősült a 15 százalékos kormányzati gyógyszerár-csökkentés, az árbefagyasztás, így az állam kénytelen volt az eredeti árakhoz magasabb támogatást biztosítani annak érdekében, hogy a térítési díjak ne változzanak.) Nemzetközi összehasonlításban a magyar közfinanszírozott gyógyszerkiadások átlagosnak tekinthetők (OECD, 2006).
Erre az évre elsősorban a Biztonságos és gazdaságos gyógyszerellátás című törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek nyomják rá a bélyegüket. A törvény jelentős adminisztratív akadályt állít az új hatóanyagok támogatásba való befogadása elé. Például egy új, kiemelten támogatott (eü-pont) szer kihirdetésének eljárásrendje nincs szabályozva csakúgy, mint a felelősségi szintek, az eljárásban részt vevő személyek és a határidők.
A 12 százalékos gyártói kötelező befizetés pedig sújtja az igazoltan költséghatékony, az e-alapnak megtakarítást jelentő készítményeket is. A 12 százlékos befizetés, az orvoslátogatóként fizetendő évi 5 milliós regisztrációs díj, a finanszírozási küszöb csökkentése (30 százalékról 50-re) ugyanúgy bünteti a generikumokat fogalmazó cégeket, mint az innovatív gyártókat. Nem nehéz megjósolni, hogy az elkövetkezendő években jóval kevesebb generikus készítmény kerül be a támogatásba.
A múlt évig a gyógyszerek átlagos támogatási szintje 67 százalék volt. A 2007. január 16-án életbe lépő új támogatásikulcs-csökkentés hatására az átlagos támogatás 50 százalékra esett. Ez megegyezik a lengyelországi támogatási szinttel, itt a legkisebb a betegek gyógyszerhez jutásának esélye.
Januárban az OEP 40 milliárd forintot költött a gyógyszerek árának támogatásra, ez az egész évi keret 14 százaléka. Az egészségügyi kormányzat közelmúltbeli intézkedéseinek következtében többletteher hárul a betegekre, így a gyógyszer-hozzáférhetőség romlik Magyarországon. Az év első két hónapja a felvásárlásokról szólt, emiatt túlköltés alakult ki. A páciensek bizonytalanok, de a krónikus betegségben szenvedők még elmennek felíratni a gyógyszert, s amennyiben módjukban áll, ki is váltják azt. Az idő előrehaladtával azonban a terhek további növekedése azt is okozhatja, hogy az eddig jól kezelt betegek abbahagyják a terápiát, mert nem tudják megfizetni.
