Magyar márkakedvencek
A Nivea és a Visa Európa két legkedveltebb márkája – ez derül ki a Reader’s Digest 15 országban, mintegy 25 ezer fő megkérdezésén alapuló felméréséből. A mobiltelefon, illetve a bőrápolás kategóriában a finn és a német márka minden országban az első helyen végzett (a Nivea ezenfelül a kozmetikumok között is begyűjtött öt első helyezést). A hitelkártyák népszerűségi versenyét tizennégy országban a Visa nyerte, az egyetlen kivétel Magyarország, ahol a válaszadók többsége a Mastercardra szavazott.
A globalizáció erősödését jelzi, hogy a hazai márkák előnye egyre kevésbé szembetűnő. Vannak persze kivételek: nem különösebben meglepő, hogy a németek kedvenc autója a Volkswagen, a cseheké a Skoda, a franciáké pedig a Renault. Magyarországon viszont nem „a mi autónk” a befutó: a 2001-es első felmérés óta mindig az Opel nyer. A hazai márka – néhány országban – a konyhai berendezések kategóriájában is verhetetlen: Németországban a Miele minden alkalommal az első helyen végez, de ezzel dicsekedhet a cseh Eta és a brit Hotpoint is.
Magyarország kedvencei között több is akad, amely eddig hibátlanul szerepelt. A Nokia, a Nivea (bőrápolás) és az Opel mellett – a maga kategóriájában – minden alkalommal nyert az IBUSZ, az OTP, az Allianz Hungária, a Mol, az Algopyrin és az Ariel is. A kedvenc internetszolgáltatónak csak a neve változott: 2001-ben még Matávnetnek, majd Axelerónak, végül T-Online-nak hívták, és hasonló a helyzet a személyi számítógépek kategóriájában is, ahol hat éven át az IBM nyert, az idén viszont a Lenovo lett az első.
A vásárlást befolyásoló tényezők tekintetében az összes megkérdezettet tekintve a minőség valamivel előrébb végzett a személyes tapasztalatnál: az előbbit a válaszadók 80, az utóbbit 76 százalékuk jelölte meg fontos, illetve nagyon fontos szempontként. Magyarországon a helyzet fordított: nálunk a személyes tapasztalat az első (84 százalék), ezt a minőség (77) és a vásárlókkal ápolt jó kapcsolat (74) követi.
A Reader’s Digest arra is kíváncsi volt, hogy mekkora bizalom övezi az egyes foglalkozásokat. Kiderült például, hogy míg az európaiak 29 százaléka meglehetősen/erősen megbízik az újságírókban, Magyarországon ez az arány mindössze 19 százalék. A nyilvánosság hazai napszámosai azzal vigasztalódhatnak, hogy a focisták és a politikusok náluk is rosszabbul szerepeltek: előbbiek tizenöt, az utóbbiak pedig hatszázalékos bizalmat „vívtak ki” maguknak.
