Mol: variációk a növekedésre

Termelése megháromszorozását, a finomítási tevékenység megduplázását tűzte ki célul 2006–2010-re szóló stratégiai tervében a Mol Nyrt. A múlt évben az oroszországi Baitex cég megvételével és pakisztáni feltárásaival növelte készleteit Európa legnagyobb független, 11 milliárd dolláros piaci értékű vállalata, de a horvát–magyar határon is újabb gázkutatást indított. Készletei és termelése bővítésében továbbra is Oroszországra összpontosít, ám ennek részleteiről – tőzsdecéget vezetvén – a Világgazdaság szerkesztőségében tartott tegnapi háttérbeszélgetésen nem mondott többet Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató. Ám megtudtuk: a finomításban a Mol nem kizárólag abban a régióban kíván boldogulni, ahol jelenleg aktív.

A magyarországi százhalombattai finomító (6,5 millió tonna/év) mellett a Molé a szlovákiai Slovnaft többsége (98,41 százalék, 5,5-6,0 millió tonna/év), továbbá a horvátországi INA kisebbsége (25 százalék, évi tervezett 7,7 millió tonna/év). A meglévő INA-hányad a Mol számára már most jelentős súlyt ad Hernádi Zsolt szerint, de cége növelné ez irányú érdekeltségét, ha tehetné. Időszerűbb a szerbiai NIS privatizációja. A tender ez évre várható, a verseny viszont erősnek ígérkezik. A Balkán mellett (vagy helyett) Oroszországban, valamely más szovjet utódállamban, továbbá Törökországban (Tupras finomító) próbál finomítási tevékenységbe kezdeni a Mol.

Az üzemanyag-kiskereskedelemben zajlik a szerbiai Energopetrol-hálózat átvétele, de a Mol készül több kisebb benzinkútlánc átvételére is a térségben.

A múlt év eleji gázimportzavar új irányt adott a Mol gázpiaci tevékenységének. Július 1-jére készül el több variációban a Gazprommal közös déli gázimportvezeték és a hozzá tartozó, tízmilliárd köbméteres kereskedelmi gáztároló megvalósíthatósági tanulmánya.

Az elnök-vezérigazgató szerint piaci szempontból szerencsésebb lenne, ha a cső a nagyobb gázfogyasztónak számító Románián át érkezne Magyarországra. Ismert viszont, hogy a Gazprom mérlegeli a kisebb keresletű Szerbia bevonását is a tranzitba, és fontolgatja az Olaszországon keresztüli szállítást is. Magyarország számára az az előnyös, ha az országon keresztül megvalósuló tranzit révén és a kereskedelmi gáztárolónak köszönhetően megnő a gázellátás biztonsága – szögezte le Hernádi Zsolt. Hasonló okból vonzó a dél-európai vezeték riválisa, a Nabucco is. A vezető számára értelemszerű, hogy a Molnak a hamarabb elkészülő beruházás mellé kell állnia.

Szintén a tavalyi gázzavar kapcsán kezdeményezte más cégekkel a Mol a horvátországi Krk szigeti cseppfolyósföldgáz-kikötő létesítését. Az előkészületeket lassítják a horvátországi környezetvédelmi aggályok. A Mol kezd megbarátkozni a bioüzemanyagokkal is: hazai egyetemekkel olyan másodgenerá-

ciós technológiai és termékfejlesztést indított el, amelynek célja a költséghatékonyabb és szélesebb alapanyag-választékból való biodízel-előállítás. Ugyan-

akkor a társaság – technikai nehézségek és kellő piaci elfogadottság híján – egyelőre nem készül az ún. E85-ös (85 százalékos etanoltartalmú) üzemanyag forgalmazására.

Hernádi Zsolt nem tartja valószínűnek a Barátság–Adria olajvezeték kapacitásának kibővítését; ennek lehetőségét kedden Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök vetette fel Budapesten. Az elmúlt években ugyanis megkétszereződött a két fő orosz olajexport-kikötő kapacitása, így az ottani szállítóknak ma már nem túl vonzó a Magyarországon keresztüli kivitel. BHL