Multifunkciósok vetélkedése

A változás igen jól tetten érhető a nyomtatók piacán. Miközben a háztartások és a kisebb irodák számára néhány éve még csak a monokróm tintasugaras készülékek jelentettek megfizethető – de az egyes nyomatokat igencsak drágán előállító – alternatívát, a lézerberendezések és a színes tintapatronok olcsóbbá válásával mára szinte minden irodában elérhető – legalább korlátozott mértékben – a színes nyomtatás. Ezzel párhuzamosan a gépek tudása is sokat fejlődött, így a szkennerek, faxok, nyomtatók és fénymásolók konkurenseként felsorakoztak a multifunkcionális készülékek (MFP) is. Ezek nemcsak kevesebb helyet, de kisebb adminisztrációs és tartozékraktározási költséget is kívánnak, mint az egyedi készülékek elkülönült üzemeltetése.

A következő évek az IDC és a Gartner piackutató cég friss elemzése szerint egyszerre hozzák el a színes nyomtatás, a lézertechnológia és a multifunkcionális készülékek előretörését. E változásokkal párhuzamosan a piaci szereplők versenystratégiái is alaposan átalakulnak. A távol-keleti, márkanév nélkül dolgozó társaságok megjelenésével a nagynevű gyártók egyre inkább kiszorulnak az alacsonyabb árkategóriájú szegmensekből, hiszen a szerényebb műszaki követelményeket támasztó háztartások és a kisebb irodák világszerte igen árérzékenyek. Ráadásul miközben a ruházati termékeknél a fogyasztókban erős márkahűség épül ki, a számítástechnikai perifériáknál ilyenre alig van példa. Ezért is bevett gyakorlat a tintasugaras nyomtatóknál, hogy a készüléket profit nélkül, a tintát viszont igen magas haszonkulccsal kínálják a gyártók.

A magasabb minőségi (és ár-) kategóriákban ugyanakkor a Gartner felmérése szerint a nyomtatóválasztáskor a legfontosabb szempont a márkanév, amelyet a megbízhatóság és tartósság követ, megelőzve a harmadik helyen álló árat. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a jól ismert nyomtatógyártók új piacokat keresnek: az alacsonyabb szegmensben a „névtelen” termékek, a magasabban a márkahűség nehezíti a piaci részesedések növelését. A kiutat a multifunkcionális készülékek jelentik, itt azonban egészen új versenytársakkal kerültek szembe: a fénymásoló gépek gyártóival. A MFP ugyanis a klasszikus piacuk telítődésével szembesülő fénymásológyártók számára is logikus diverzifikációs lépés volt. A nagy volumenű papírkezeléshez igazított technológiának nem jelentett komoly kihívást a különféle nyomtatási feladatok ellátása, az igazi fejlesztőmunkát inkább a kommunikációs (telefon-, számítógép-) hálózatokhoz való csatlakozás megoldása jelentette. Így nagy kapacitású MFP-ket szinte kizárólag a fénymásológyártók kínálnak.

A multifunkciósok piaca nemcsak logikus, de igen vonzó választás is volt. Itt ugyanis – mivel a relatíve új piacon nincsenek még igazi márkanevek vagy tapasztalatok – a vevők főként a nyomatok minősége és a gépek tudása alapján döntenek, a gyártó csak a harmadik helyen áll a vásárlási szempontoknál. Tehát itt elsősorban a minőség számít, s a kutatói háttér valós versenyelőnyt jelent, hiszen egy-egy sikeres fejlesztéssel a konkurensek korábbi vevőit is meg lehet szerezni.

A harc az utóbbi években igen intenzíven folyt, ennek eredményeként a sebesség és a funkcionalitás lett a két alapvető versenytényező. Ez jól látszik azon, hogy a Lyra Research adatai szerint a 2006-ban piacra dobott fekete-fehér személyi MFP-k átlagosan 25 oldalt képesek nyomtatni, míg a 2005-ös generáció csak 16-17-et, miközben az átlagár változatlanul 500 dollár körül mozgott. Hosszabb távon még látványosabb ez a trend: a HP becslése szerint a vállalati nyomtatóknál 1991 óta egy oldal előállítási költsége 68 százalékkal csökkent, miközben a gépek teljesítménye 900 százalékkal emelkedett. Nem csoda, hogy egyre több olyan munka marad a cégeknél házon belül, amelynek kivitelezésével korábban a nyomdákat bízták meg.

A nagyobb gépeknél szinte szabvánnyá vált a beépített dokumentummenedzsment-rendszer, amely a mágneskártyával azonosított különféle felhasználóknak eltérő jogosultságot biztosít (letiltva például a színes nyomtatás lehetőségét). Ezek a gépek a bizalmas adatok védelme érdekében csak a felhasználónak a gépnél való bejelentkezésekor kezdik meg a nyomtatást, a beszkennelt oldalak képét közvetlenül az azonosított munkatárs elektronikus postaládájába továbbítják, s eközben felhasználónként, részlegenként, költséghelyenként és nyomattípusonként is összesítik az adott időszakban elvégzett feladatokat.

A fejlődésnek aligha van vége, hiszen ez a piac elképesztő növekedést ígér: ugyancsak a Lyra Research szerint 2004–2009 között a személyi használatú fekete-fehér MFP-k eladása átlagosan évi 9,2 százalékkal bővül. A hálózati használatra szánt gépeknél viszont a színes megjelenítés válik alapkövetelménnyé, így a csak fekete tintával dolgozó készülékek értékesítésének stagnálása várható. A színesben is nyomtató gépek piacán viszont évi 55 (!) százalékos gyarapodást ígérnek az elemzők.

E számok tükrében aligha csodálkozhatunk, hogy a piacvezetők közül többen is – köztük nagy nemzetközi bejelentés keretében a Konica Minolta – olyan új multifunkcionális gépet mutatott be, amely éppen e részpiac felső kategóriáját célozza meg. A jobb minőséget úfajta tinta, a kezelhetőséget a teljes termékkörben egységesített és testre is szabható menürendszer, illetve a jókora érintőképernyő biztosítja. A megjelenést is igyekeznek versenytényezővé tenni: az új terméknél formatervező ügyelt arra, hogy a készülék minden oldalról kellően impozáns látványt nyújtson, így akár az iroda közepére állítva is megállja a helyét. (Korábban a cég elkészítette egyik sorozatterméke változatos színekre pingált fantáziaváltozatát is, amelyet térhangzást adó hangszórórendszerrel, nagyméretű, szórakoztató célú LCD-képernyővel, szemetessel, fiókokkal és kávéfőző automatával komplett irodai találkozóponttá fejlesztettek, előrevetítve egy lehetséges fejlődési irányt.)

A Xerox némileg más úton jár: a cég nemrégiben jelentette be, hogy legújabb csúcskategóriás készülékeibe parallel nyomtatóarchitektúrát, vagyis lényegében két nyomtatóegységet épít. Ezek egymás munkájának folyamatos (másodpercenként kétszeri) ellenőrzésével garantálják a tökéletes eredményt.

Ezzel párhuzamosan a legújabb gépek egyre változatosabb hordozókat tudnak kezelni. Míg korábban a különféle vastagságú papírok kezelésén volt a fejlesztési hangsúly, újabban a már a megszokottól eltérő méretű papíroknál is jeleskednek.

Kínában a cég Simple Black márkanév alatt gyengébb minőségű nyomtatok előállítására képes, így olcsóbb festékkazetták árusításával próbál a másolatok ellen fellépni.

Az Epson viszont még egy lépéssel tovább ment: a kínai piacra csak az olcsóbb kazettákat küldi, s ottani marketingjét is az alacsony tintaköltségre építi fel.

Más utat jár a Konica Minolta: a cég nemrég bemutatott új tintája az ágazatban általánosan használt hőfoknál kisebbet igényel a megszilárdulásához. Így a társaság ezen technológiát használó újabb gépeit hiába töltik fel utángyártott (magas hőfokon kötő) tintával, az egyszerűen lefolyik majd a papírról.

Kínában a cég Simple Black márkanév alatt gyengébb minőségű nyomtatok előállítására képes, így olcsóbb festékkazetták árusításával próbál a másolatok ellen fellépni.

Az Epson viszont még egy lépéssel tovább ment: a kínai piacra csak az olcsóbb kazettákat küldi, s ottani marketingjét is az alacsony tintaköltségre építi fel.

Más utat jár a Konica Minolta: a cég nemrég bemutatott új tintája az ágazatban általánosan használt hőfoknál kisebbet igényel a megszilárdulásához. Így a társaság ezen technológiát használó újabb gépeit hiába töltik fel utángyártott (magas hőfokon kötő) tintával, az egyszerűen lefolyik majd a papírról.-->