Segítség a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak
Évek óta szinte elenyésző mértékben nő csak a kis- és középvállalkozói (KKV) szektorban a béren kívüli juttatások illetve az ezeket integráló cafeteria rendszert alkalmazó cégek száma. Összességében a hazai vállalatok alig több mint ötven százaléka él ennek a rendszernek a törvényes adó- és járulékmegtakarítási lehetőségével. Megfigyelhető, hogy a HR-szakembereket vagy HR osztályt működtető cégeknél szinte mindenütt létezik már ez a fajta juttatási rendszer, ezzel szemben a KKV-k alig alkalmazzák. A kihasználatlanság valószínűleg az információhiányra vezethető vissza, pedig a rendszer bevezetése nem jár jelentős kiadással, és az üzemeltetéséhez szükséges kapacitás és szakértelem is többnyire fellelhető a cégek meglévő könyvelőinél. Ráadásul a cafeteria elemeket nyújtó szolgáltatók többsége a nála felgyűlt szaktudást a honlapján, illetve értékesítési szakemberei közvetítésével rendelkezésre bocsátja. A tájékozatlanság mellett feltételezhetően azért sem vállalkoznak a hazai KKV-k valamilyen béren kívüli jutatási rendszer bevezetésére, mert azt gondolják, hogy saját dolgozóik csak a béremeléssel lennének elégedettek és nem rendelkeznek olyan tapasztalatokkal, amelyek alátámasztják a differenciált bérstruktúra motiváló illetve teljesítménynövelő hatását.
A hazai KKV-k többsége jelenleg igen nehéz helyzetben van, így nagyon meg kell gondolnia, hogy mire költ, illetve minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy a törvény adta lehetőségek maximális kihasználásával csökkentse költségeit. A béren kívüli juttatások rendszere erre tökéletesen megfelel, hiszen segítségével a cég az egyik legnagyobb terhet jelentő bérkiadások területén tud költséget megtakarítani. A béren kívüli juttatás legnagyobb előnye, hogy adó- és járulékmentes! Ezzel szemben, ha például a reálbércsökkenés miatt szükséges béremelést közvetlenül a fizetésekbe invesztáljuk, ki kell utána fizetnünk az adó- és járulékterheket, így a realizálható nettó béremelésre duplaannyit kell költeni.
Hogy számszerűsítsük mekkora megtakarítás is realizálható béren kívüli juttatással, ahhoz a népszerű egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári cafetériaelemet szolgáltató CIB Bank stratégiai partnereként ismert Aranykor Pénztárcsoporttól kértünk szakmai segítséget. Konkrét számarányokat nézve megtudtuk, ha egy 160 ezer forintos átlag bruttó béren foglalkoztatott dolgozónak a szeptember óta a járulékemelések miatt kieső 3,5%-os nettó bércsökkenést kívánjuk kompenzálni, akkor ezt kétféleképpen tehetjük meg: 7%-os bruttó béremeléssel vagy 3,5%-os béren kívüli juttatással. A 7%-os bruttó béremelésre még munkáltatói járulékok is rakódnak így havonta majd 15 ezer forint kiadással jár egy munkavállaló nettó 3,5%-os béremelése. Béren kívüli juttatással mindez a bruttó béremelés költségének 37,45%-ából kompenzálható.
A vállalat éves szinten munkavállalónként 112 ezer forint járulékmegtakarítást érhet el a béren kívüli juttatással úgy, hogy a munkavállalónak a nettó jövedelem bevétele ugyanakkora, mint ha béremelést kapott volna. A megtakarítás mértékét látva csak bátorítani tudjuk tehát a kis- és középvállalkozásokat, hogy alkalmazzák a béren kívüli juttatások rendszerét, mert mind a cég, mind a munkavállalók jól járnak vele! Azoknak a cégvezetőknek, akik nem alkalmazzák még a béren kívüli juttatásokat, figyelmébe ajánljuk az Aranykor Nyugdíjpénztár (www.aranykornyp.hu) és az Aranykor Egészségpénztár (www.aranykorep.hu) honlapján található kalkulátort, amellyel pár perc alatt saját vállalatuk béradataira vetítve számszerűsíthetik az ezzel a költséghatékony juttatási formával elérhető megtakarítást.
