"A betegellátás nem biciklikölcsönzés" - felhördülés lesz a kórházértékelés nyomán
Kovácsy Zsombor az idén januárban induló Egészségügyi Felügyelet (EF)elnöke a HVG-nek adott interjújában azt ígérte: a betegpanaszok kivizsgálása mellett kórházértékelő listát is közzétesznek majd.
A hódmezővásárhelyi polgármester független vizsgálatot szeretne a városi kórházban el nem látott, majd később a mentőben meghalt beteg ügyében. Kovácsy, bár nem hiszi, hogy a polgármester rá gondolt, de véleménye szerint az Egészségbiztosítási Felügyelet alkalmas a feladatra.
„Nem akarunk másokkal konkurálni, de mi hivatalból vizsgáljuk a betegellátási folyamatban – kezdve a betegfelvételtől – vétett-e valaki a jogi és az orvosi szakma szabályai ellen.” Vizsgálat során megpróbálnak fényt deríteni a háziorvos, a szentesi és a hódmezővásárhelyi kórház ténykedése mellett a beutalási rend, a sürgősségi ellátás szabályainak betartása, a folyamat dokumentáltsága, de a beteggel való bánásmódra is. A szakértői vizsgálat lezárulta előtt a közvéleményt tájékoztató EF-t és ÁNTSZ-t sok bírálat érte, de Kovácsy szerint csak „a tényfeltárás addigi eredményeit” ismertette a közvéleménnyel. A felügyelet elnöke szerint hiteltelen a hódmezővásárhelyi polgármester kritikája, melyben a túl gyors felügyeleti tájékoztatást tették szóvá, hiszen éppen a városvezető volt az, aki "a beteg halálával szinte egy időben ki merte jelenteni, hogy a mindszenti férfi a reform áldozata lett".
Az ügy politikai felhangjait tekintve, az EF igazgatója bízik benne, hogy a hódmezővásárhelyi kórházban boncolt elhunyton a patológus „korrekt munkát végzett”, bár szerencsésebb lett volna, ha a boncolás az igazságügyi orvosszakértői intézetben történik.
Az ehhez hasonló esetek miatti médiafigyelem jelentősen megnöveli az Egészségbiztosítási Felügyelet ügyfélforgalmát. A hivatal működésének első két hónapjában a többség a jogszabályokról akart felvilágosítást kapni, de érkeztek panaszok és bejelntések is. „Ez utóbbiak különböző jelenségekre hívták fel a felügyelet figyelmét – mondta Kovácsy – például a munka szervezetlenségére, a tájékoztatás hiányosságaira vagy a betegek felesleges küldözgetésére.” A Felügyelet félszáz ügyben indított már eljárást és néhány esetben pénzbírságot is kiszabott, de volt ahol a puszta figyelmeztetés is célravezetőnek bizonyult. Az Egészségügyi Felügyelet akár jogszabály-módosítást is kezdeményezhet, ha olyan ellátási zavart észlel, mely a szabályozás hibájából következik.
„Mi a felügyeletnél nem vizsgáljuk, hogy a mulasztáson kapott kórháznak miből jött össze 1-2 milliárd forint adóssága. Azt kérjük számon, hogy a szabályoknak megfelelően működik-e” – mondta Kovácsy a HVG-nek. A debreceni Kenézy-kórházat 3 millió forintra büntették, mert onkológiai betegeket küldtek haza gyógyszerhiány miatt, míg Szekszárdon a Balassa János Kórházat azért figyelmeztette a Felügyelet, mert pénzhiányra hivatkozva műtéteket halasztottak el. „Azt persze nehéz megmondani, hogy milyen típusú beavatkozásból hánynak kell lennie, hiszen ez függ a kereslettől is, de kategorikus nem teljesítés semmiképpen sem lehet szabályos.” – hangsúlyozta az EF igazgatója. A kórházak az ellátás szüneteltetéséért és nem a várakoztatásért kaptak büntetést. Ma nem általános gyakorlat a várólista készítése, még a jogszabályi kötelezettség ellenére sem. A bejelentkezésnek Magyarországon még nem alakult ki a kultúrája, de eddig is voltak keresett orvosok, akikre várni kellett. „Aki a főorvosnál ''húzott számot'', az nagy valószínűséggel betegtársait megelőzve fekhetett a kés alá.”
A Heim Pál gyermekkórház is büntetést kapott, mert januárban ötezer forint kauciót kértek minden helytelenül kitöltött beutalóval, illetve taj-kártya nélkül érkezőtől, holott ez az akkor hatályos kormányrendelet szerint nem haladhatta volna meg a kétezer forintot. Mindemellett az OEP akkor is kifizeti az orvosi beavatkozást, ha a kórház nem tudta feljegyezni a taj-számot, igaz így hosszadalmasabbá és nehézkesebbé válik az adminisztráció. „A betegellátás nem biciklikölcsönzés, így nem is lehet az ott bevált módon szervezni” – emlékeztetett rá Kovácsy.
Az már szinte biztosra vehető, hogy nagyobb felhördülést fog kiváltani, ha közzé teszi EF az első kórházértékelő minősítéseket. Már az szakmai felháborodást okozott, hogy az OEP név nélkül hozzáférhetővé tette az infarktushalálozások kórházankénti mutatóit. Kovácsy tisztában van vele, hogy sokan vitatják a minőségi mutató alapján történő rangsorolást, s tudja azt is, hogy tökéletes megoldás nincs. Ennek ellenéra sorra vettek számos a gyógyító munkát valamilyen módon mérő tényezőt, melyekből az EF készít minőségi mutatókat, például a kórházi higiéniáról, beavatkozások és szövődmények gyakoriságáról és így tovább. Kovácsy reméli, hogy még az idén elkészülnek az első minőségi mutatók, melyekhez módszertani útmutatót is mellékelnek, megmagyarázva az adatok jelentését. „Hogy ki hogyan értelmezi a mutatókat, melyeket tart majd fontosnak a kórházválasztásnál, a betegre kell bízni. Az állam dolga az, hogy a döntéshez szükséges információkat hozzáférhetővé tegye” – mondta Kovácsy Zsombor. (HVG)
