"A magyar egészségügy tele van korrupciógyanús mechanizmusokkal" - csak látszólag igazságos
Most jött el igazán „az egyeztetések, a szakmai viták ideje” a mostani átalakításokról, jelentette ki Draskovics Tibor kormánybiztos a Napi Gazdaságnak adott interjújában. A tavalyi reformokkal ellentétben, most az egyes rendszerek működési módjának átalakítása van napirenden, melyek célja a hatékonyság növelése. Ezekről pedig párbeszédet kell folytatni szélesebb körben, közölte a volt pénzügyminiszter az interjúban.
Nem gondolja azonban, hogy minden kérdésben a legszélesebb társadalmi konszenzusra kellene törekedni. Példaként a közigazgatásban dolgozók létszámcsökkentését, valamint a hivatalösszevonásokat említette.
Draskovics hozzátette, nem zárkóznak el más javaslatoktól, akkor sem, ha az az ellenzéktől jön. Bár, jegyzi meg a kormánybiztos, erre eddig még nem volt példa. A Fidesz által felvetett költségvetési tanács tervét a Draskovics szerint azért utasította el a kormány, mert az ellenzéki párt javaslatának egyes részei nem voltak összhangban az ország közjogi berendezkedésével, a létrejövő költségvetési tanács például korlátozta volna mind a kormány, mind a parlament hatáskörét. A javaslat maga - vagyis hogy legyen egy kormánytól független intézmény, amely minden költségvetési javaslat következményeit számba veszi - azonban hasznosnak tekinthető.
Az új egészségügyi rendszer tényleges beindulása, amikor már az új intézmények bonyolítják a finanszírozást, Draskovics szerint legkorábban 2009-ben következhet be. Ehhez az kell, hogy a törvényjavaslat már ősszel a parlament elé kerüljön. A kormánybiztosnak az a meglátása, ha a versengő intézmények modelljét vezetik be, akkor is elegendő csak a választás lehetőségét biztosítani. Lehetne tehát az OEP-nél is maradni, amelyet azonban valódi biztosítóvá, transzparensen szabályozott, vagyis nem teljesen szabad piaci körülmények között működő intézménnyé kell alakítani.
Ezzel eltérő vélemények szerint csak a kiegészítő biztosításoknak kellene megnyitni a piacot. Ebben Draskovics furcsának találja, hogy a javaslatban nincsen semmi új, mert „ha a társadalombiztosítás keretében a gyógyítást mint egészet kívánjuk szolgáltatásként nyújtani, akkor nem igazán van hely olyan kiegészítő biztosításnak, amire komoly üzletet lehet alapítani”. Véleménye szerint, a magyar egészségügy egyik alapproblémája: a rendszer csak látszólag igazságos, valójában azonban tele van korrupciógyanús mechanizmusokkal. Így fontos, hogy a változtatás magában foglalja az Egészségbiztosítási Felügyelet megerősítését, és azt, hogy az adott szakmai és pénzügyi feltételek között mindenkinek teljes gyógyítást kapjon. „Aki ennél többet vagy jobbat szeretne, az többletráfordítással hozzá tudjon jutni”.
A volt pénzügyminiszter meglátása szerint, a leghatékonyabb továbbra is az, ha az APEH szedi be a járulékot, amelyet az Egészségbiztosítási Alapba kell elhelyezni. Utóbbinak mindenképpen önállóbbá kell válnia. Ehhez pontosan meg kell határozni mindenki járulékfizetési kötelezettségét. Így annyi szolgáltatást lehet nyújtani, amennyi befizetés történt.
A kormánybiztos elképzelése szerint „a biztosítónak annyi fejkvótát kell kapnia, amennyi a nála összegyűlt népesség főbb kockázatait figyelembe véve fedezi az ellátás vállalható színvonalát”. Fontosnak tartja leszögezni, hogy nem lehet előre tájékozódni a biztosított egészségi állapotáról, és lesznek továbbra is állampolgári jogon biztosított ellátások. Emellett a ritka, de drága beavatkozásokat az alap finanszírozná közvetlenül.
