Felélesztik a „tüskecsarnokot”

A Budapestre tervezett nagy befogadóképességű konferencia-központ a lágymányosi volt expoterületen lévő, több mint tíz éve befejezetlenül álló „tüskecsarnok” átépítésével valósul meg. A kormány döntése a szakma képviselőit meglepte, ám mint Köves Tamás, a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetségének (Maresz) elnöke érdeklődésünkre elmondta: a számukra a legfontosabb az, hogy a létesítmény minél előbb megépüljön. Ha ugyanis ez rövid időn belül nem történik meg, már felesleges is belefogni egy ilyen beruházásba, hiszen a régióban nagyon gyorsan épülnek ki a jó színvonalú központok.

A nagy befogadóképességű konferencia-központ megépítése már évtizedes történet. A legutóbbi pályázatot – amely egy ötezer fős létesítményre vonatkozott – 2005-re ígérték, az időpontot előbb 2006-ra, majd ez év tavaszára módosították. A beruházás becsült értékét akkor 30 milliárd forintban, az építkezés idejét 2-2,5 évben jelölték meg. Az állami szerepvállalásról az hangzott el: a majdani vegyes vállalatban az állam legfeljebb 49 százalékkal vesz részt. Lehetséges helyszínként szóba került a Hungexpo, a Nemzeti Színház környéke, a lágymányosi Infopark és a Váci úton a Transelektro telke.

A feltételekről egyelőre kevés tény ismert. Mint érdeklődésünkre Kovács Miklós, az ÖTM turisztikai szakállamtitkárságának főosztályvezetője elmondta: a projektre hamarosan pályázatot írnak ki, s bíznak abban, hogy szeptember végéig már a szerződést is megköthetik a győztessel. A szándékok szerint az építkezés még az idén megkezdődne, s 2009 elején már meg is tartanák az első rendezvényeket. A beruházás finanszírozásához várhatóan magántőke bevonására is szükség lesz, de vizsgálják uniós források igénybevételének lehetőségét is.

Köves Tamás szerint a korábban felmerült verziók közül a Lágymányosi híd lábánál lévő, a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája melletti terület lett volna az optimális választás. Az erre vonatkozó tervek minden szakmai igényt kielégítenek. Ki lehet alakítani megfelelő létesítményt a „tüskecsarnokban” is, ám az itteni elképzelések egyelőre nem ismertek – tette hozzá a Maresz elnöke, hangsúlyozva: fontosnak tartanák, hogy a beruházás megtervezésébe vonják be a szakmai szervezeteket, s a kialakítandó létesítmény feleljen meg a nemzetközi standardoknak.

A tervek ismeretének hiányában a szakember egyelőre arra hívta fel a figyelmet, hogy a csarnok megközelíthetősége nem megoldott, pedig ez kulcskérdés, hiszen a rendezvényekre látogatók folyamatos mozgásban vannak. Felhívta a figyelmet: a legtöbb nagy konferencia-helyszínt önkormányzatok, szakmai szervezetek és magántőke részvételével létrejött konzorciumok üzemeltetik. Ahhoz, hogy a város és a szakma érdekei is érvényre jussanak a jövőben, Budapesten is ilyen modellt lenne célszerű választani.

A fővárosban jelenleg a nemzetközi standardoknak megfelelő legnagyobb helyszín az Accor-lánchoz tartozó Nemzetközi Kongresszusi Központ, amelynek mintegy 600 fős plenáris ülésekre alkalmas nagyterme van, s a szekciótermekkel együtt összesen 1750 fős a befogadóképessége. (A nagy rendezvényeknek ma helyet adó Budapest Sportaréna, Syma-csarnok és egyéb létesítmények csak bizonyos típusú eseményeknél vehetők számításba.) Ezenkívül több fővárosi magasabb kategóriás hotelnek van pár száz fős rendezvény lebonyolítására alkalmas kapacitása. E feltételek között működik (nem is olyan roszszul) a szakma, hiszen a Nemzetközi Konferenciák Szövetségének (ICCA) nemrég publikált jelentése szerint Budapest tavaly a hatodik legnépszerűbb konferencia-helyszín volt 86, a szervezet standardjainak megfelelő eseménnyel. Igaz, az ICCA a kisebb (legalább ötvenfős) eseményeket is figyelembe veszi.

Elég kapacitás a kávészünetekhez és az ebéd másfél órán belüli lebonyolításához

Irodahelyiségeket kell kialakítani

Megfelelő, biztonságos beléptetési rendszert kell kiépíteni

Elég kapacitás a kávészünetekhez és az ebéd másfél órán belüli lebonyolításához

Irodahelyiségeket kell kialakítani

Megfelelő, biztonságos beléptetési rendszert kell kiépíteni-->