Jól indult az építőanyag-ipar
Az építőipar alfája a tégla: ha a téglagyártók nem panaszkodnak, akkor nincs gond. Márpedig egyelőre nem panaszkodnak. Kató Aladár, a Tondach Magyarország Zrt. vezérigazgatója és a Magyar Téglás Szövetség elnöke a tavalyi második félévi fellendülést mindenekelőtt azzal indokolja, hogy a megszorítások nyáron meghirdetett első csomagja miatt az ingatlan mint befektetési forma népszerűsége hirtelen megugrott. Ezt jelzi, hogy a július–decemberi időszakban 120 milliárd forinttal több építési hitelt vettek fel, ez éves szinten 30 százalékos növekedést jelent. A lendület egyelőre kitart: a tavaly elkezdett építkezések jó részét az idén fejezik be, emellett az enyhe tél is közrejátszott abban, hogy az első negyedévben az ágazat 30-40 százalékos bővülést tudott elkönyvelni (igaz persze, hogy a bázisidőszak igencsak gyenge). A folytatás nem egyértelmű – a kiadott építési engedélyek száma csökkent ugyan, de az optimista szcenárió szerint az EU-s támogatások első hulláma már az idén megérkezik az országba –, a 2006-os eredmények mindenesetre megismételhetőnek tűnnek.
A tavaly 13 milliárd forintos árbevételt elérő, az idén ötszázalékos növekedést tervező Tondach – mint arról Kató Aladár beszámolt – igencsak jól kezdte 2007-et: a társaság forgalma az első negyedévben több mint 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az első negyed az ország első számú téglagyártójánál, a Wienerberger Zrt.-nél is igazolta a várakozásokat. A társaság – mint arról Rajki Diána marketing-PR vezető lapunkat tájékoztatta – tavaly az esztendő elején a visszaesett kereslet miatt kialakult árharc ellenére jó évet zárt: az árbevétel az előző évhez képest 18 százalékkal, 28,8 milliárd forintra emelkedett. A Wienerberger az idén 30 milliárd forint feletti forgalomra számít.
Ha a téglagyártók jól kezdik az évet, akkor a vakolat- és homlokzatielem-gyártók még fél évig nyugodtak lehetnek – fejtette ki Debreczeni Gábor, a Baumit Kft. ügyvezető igazgatója. A társaság a tavaly elért 10,5 milliárd forintos árbevétel után az idén 6–10 százalékos növekedésre számít, de az igazgató az építőanyag-ipar egészét illetően is optimista: szerinte az ágazat 2007-ben a GDP-növekedést néhány százalékponttal meghaladó mértékben fog bővülni. A vakolatgyártók számára nem csupán az új építkezések, de a felújítások – köztük a panelprogram keretében zajló beruházások – is komoly lehetőségeket jelentenek. Az uniós támogatásokat illetően az igazgatónak mindazonáltal fenntartásai vannak: a pályázatok elkészítésére, mint mondja, a magyar cégek egy része egyelőre nincs felkészülve.
Jól indult az év a Holcimnél is: mivel lényegében nem volt tél, az építkezések szinte zavartalanul folytak tovább, ennek eredményeképpen – mint arról Márta Irén kommunikációs igazgató lapunkat tájékoztatta – a társaság az év első három hónapjában 30-40 százalékos keresletnövekedést tapasztalt a cement és a beton iránt a tavalyi azonos időszakhoz képest. Ennek kiszolgálása azonban – az alacsony év eleji készletek és a korlátozott gyártáskapacitás miatt – éves szinten nem lesz megoldható. Az idén cementhiány várható; ezt többek között az is jelzi, hogy a Holcim már februárban lekötötte teljes 2007-es kapacitását. A cég készen áll a bővítésre: ha a beruházás mindenütt zöld jelzést kap, már 2010-ben megindulhat a termelés a nyergesújfalui ipari parkba tervezett új cementgyárban. A környezetvédelmi hatástanulmányt március 5-én nyújtották be a hatóságnak, amely előreláthatóan a nyár elején dönt majd.
A legoptimistább kilátásokat az építési segédanyagokat gyártó Mapei Kft. vázolta: Markovich Béla ügyvezető igazgató arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy az exportjának megduplázására készülő cég a 2006-os 4,9 milliárd forint után az idén a hatmilliárdhoz közelítő forgalomra számít.
Ágazati problémák – lánctartozások
Földi Tamás, a Magyar Építőanyagipari Szövetség elnöke szerint a magyar-országi gyártók versenyképességét számos tényező akadályozza.Miközben az import bővül, az export pedig stagnál, csökken a belföldi kereslet – ráadásul az országban háromszor annyi építőcég működik, mint amennyire szükség lenne.
Az ágazatot különösen sújtó lánctartozások kialakulásáért a kedvezőtlen adórendszer és a korszerűtlen, a jó szándékú kivitelezőt a fizetni nem akarókkal szemben nem eléggé védő törvényi szabályozás is okolható.
Hiányzik az aktív minőségpolitika, és nincs biztosítva a képzett munkaerő utánpótlása sem.
Miközben az import bővül, az export pedig stagnál, csökken a belföldi kereslet – ráadásul az országban háromszor annyi építőcég működik, mint amennyire szükség lenne.
Az ágazatot különösen sújtó lánctartozások kialakulásáért a kedvezőtlen adórendszer és a korszerűtlen, a jó szándékú kivitelezőt a fizetni nem akarókkal szemben nem eléggé védő törvényi szabályozás is okolható.
Hiányzik az aktív minőségpolitika, és nincs biztosítva a képzett munkaerő utánpótlása sem.-->