Mi nem szimpatikus a BKV-vezérnek a saját vállalatánál? Antal az átszervezésekről
"Az elsőrendű feladat, hogy stabilizálni kell a BKV működését. A kinevezésemkor már elkészültek a 2007-es tervek. Eszerint a kiadások 2006-hoz képest tízmilliárddal, 117 milliárdra nőttek, míg a bevételi oldal minimálisan változott, 98 milliárd körül alakult" - mondta az Indexnek a társaság és a gazdasági helyzet átalakításával kapcsolatban a BKV vezérigazgatója.
Antal Attila hozzátette: az olló folyamatosan nyílik: a bevételeknél nagyobb arányban nőnek a költségek. „A bevételeinket ugyanis nem piaci körülmények között szerezzük, az egyik oldalon piaci, a másik oldalon politikai az elvárás. Ezzel nincs is semmi baj, ezt tudomásul kell venni. 2000 körül konszolidálták utoljára a BKV-t, azóta a cég - az olló miatt - felhalmozott egy 70-80 milliárdos adósságállományt. Ha nem stabilizálunk, akkor nincs miről beszélnünk. Idáig a 18 milliárdról visszamentünk egy 13 milliárdos idei veszteségre. Nem sok, de a tendencia a lényeges. A következő csomópont félévkor lesz, amikor a nagy hatású szervezeti döntéseket meg kell hozni. Az év végén - ha minden projekt lezárult - végzünk a stabilizációs programmal.”
Arra a kérdésre, hogy 2008-ban már egy áramvonalasított BKV kezdi-e az évet, a vállalat első embere ezt mondta: „pontosan. A cél az üzemi szinten nullszaldó közeli állapot. 2010-2011-ben pedig kiderül, hogy a regionális közlekedésben betölteni kívánt szerepünket meg tudjuk-e valósítani.”
A létszámleépítés arányszámát Antal határottan cáfolta: „tőlem számokat nem lehetett hallani. Nyár előtt semmiféle konkrétum nem születik”. Hozzátette: a korábbi széttagozódott, szétdarabolt struktúra elérte működőképessége határát. Átalakulnak az üzemigazgatóságok: lesz egy forgalmi, egy műszaki, egy gazdasági és egy kereskedelmi egység. Antal hangsúlyozta, hogy a folyamatnak vannak kockázatai, de az eltökéltség megvan, a feladatot ugyanis a főváros adta. „Ez a cégen belül teljesen jogos ellenállásba ütközik, de ha mindenkivel tudnék beszélni, akkor megértenék az emberek.”
Arra a kérdésre, hogy hogyan alakul át a cég felső vezetése, a vezérigazgató így felt: "a régi struktúra van érvényben, amíg nem látjuk az újat. A forgalmi igazgatóhelyettes új ember, a gazdasági igazgató új ember, a beruházási igazgató régi ember. Maximálisan számítok a belső emberekre, mert komoly szakmai potenciál van a BKV-ban. Azt is látom, hogy sok kérdésben rugalmatlan és ellenálló a szervezet, ami nem szimpatikus. Amióta itt vagyok, igyekszem fiatal embereket a felsővezetői szintre kinevezni. Például Somodi László forgalmi igazgatót, Tóth Norbertet, az új gazdasági igazgatót - aki az üzleti életből érkezett -, vagy Regőczi Miklóst, a kommunikációs igazgatót. Emellett meg kell tartanunk a működés derékhadát jelentő bázist. Mert itt 30, 40, 45 éves munkaviszonyok vannak, és az olyan erő - ha jó irányítással és nyitottsággal párosul -, amely képes nehéz feladatokat megoldani."
