Összefoglaló a 2012-es labdarúgó Eb-ről - Szavazzon!
Például, hogy van-e megfelelő stadion. Ez a magyar-horvát pályázat leggyengébb pontja: a legelső kandidálás meghirdetése, vagyis 1995–1996 óta egyetlen, UEFA-szabványú létesítmény sem épült Magyarországon. Ennyi idő alatt pedig igazán fel lehetett volna húzni egyet, legalább, hogy lássák, nem a levegőbe beszélnek az itteniek.
A leendő hazai rendező városok közül Budapesten a Puskás Ferenc Stadiont az aljától a tetejéig újjá kell varázsolni, Debrecenben is kell egy vadonatúj, Székesfehérváron az egyik főlelátó már kész van, mint ahogy Győrött is. A horvátoknál annyival jobb a helyzet, hogy ott a már meglévő pályákat kell korszerűsíteni. Az UEFA követelményei szerint minimum 30 ezer férőhelyes stadionokra van szükség – a hazai tervek szerint ezeket úgy építenék meg, hogy később a magyar igényeknek bőven elég 20 ezer férőhelyesre vissza lehessen bontani. Ugyancsak rossz pontot jelenthet a gyenge szállodai kapacitás – Győrben például nincs is az előírt ötcsillagos hotel –, vagy a megfelelő nemzetközi repülőterek hiánya.
Persze az ellenfeleknél is lehet találni gyenge pontokat: az olaszoknál például a tavalyi bundabotrányt, az idei halálos szicíliai szurkolói balhét, vagy a rossz közbiztonságot. A lengyeleknél, ukránoknál a szintén kevés minőségi szállodát és autópályát, de a labdarúgó-szövetséggel kapcsolatos és azon túli politikai viszályok sem ritkák a két országban.
Nem elhanyagolható szempont, hogy ha nyerne a magyar pályázat, mennyibe is kerül majd a kivitelezése.
Magának a tornának a lebonyolítása körülbelül 300-400 milliárd forintot emészthet fel, az ötéves, sportcélú, infrastruktúrális és egyéb összfejlesztés pedig elérheti az ezermilliárd forintot is. De legalább ennyi, ha nem több hasznot is hozhat az Eb – ha jó az előkészítés, a lebonyolítás és az utóhasznosítás.
A korábbi két rendező, Belgium és Hollandia (2000) illetve Portugália (2004) legalább is jól járt vele. Belgiumban majdnem kétszeresére nőtt az igazolt labdarúgók száma, Portugáliában megerősödött a turizmus és a vendéglátóipar, negyvenezer új munkahely jött létre, csupán néhány túlméretezett, kihasználatlan stadion van a „negatív oldalon”. A jövőre esedékes Eb rendezői, a svájciak és az osztrákok is úgy kalkulálnak, hogy 80-85 milliárd forintnak megfelelő bevételt hoz az esemény a két ország gazdaságának.
Szóval a magyar és a horvát vezetők, így Kisteleki István MLSZ-elnök, Gyárfás Tamás pályázati előkészítő bizottsági elnök, Vlatko Markovic horvát futballszövetségi elnök és Zoran Cvrk horvát projektmenedzser egyaránt bizakodóak. Bár Markovic szerint az európai futballon belüli maffiakapcsolatok sokat nyomhatnak a latban, azért ha nem mi kapjuk az Eb-t, az az UEFA és nem a két ország szégyene lesz.
Cardiffban kedden fél-fél órában még tartanak egy utolsó prezentációt a versenyzők, majd szerdán fél tizenegykor Michel Platini UEFA-elnök bejelenti a győztest. A lobbizás az utolsó pillanatig tart, így lehetetlen előre megmondani, ki is nyer. Mindenesetre már terjed az a pletyka, hogy nevető harmadikként a lengyelek és az ukránok örülhetnek, mégpedig Hrihorij Szurkisz ukrán futballszövetségi elnök – amúgy Ukrajna leggazdagabb embere – „ajándékainak” köszönhetően.
Magabiztosan az élvonalból
Rómában így apró szépséghibának tekintik azokat a botrányokat, amelyek megrengették az ország fociéletét. Tavaly – hetekkel a vébé előtt – arra derült fény, hogy a Juventus játékvezetőket fizetett le, ráadásul több játékos fogadóhálózatot üzemeltetett. A torinói klubot két bajnoki címétől fosztották meg, és kizárták az első osztályból. 2007 elején pedig tragédia rázta meg Itáliát: egy szicíliai mérkőzés után kitört tömegverekedésben egy rendőr életét vesztette. Valamennyi bajnokságot leállították, s csak szigorú biztonsági intézkedések fejében indulhatott újra az olasz fociélet. Igaz, a kamerák és kapuk felszerelése csökkenti a felkészülés költségeit, amelyek egy olasz sportlap becslései szerint 640 millió eurót (157 milliárd forintot) tehetnek ki.
– Nem lenne szerencsés újabb aduásszal előállni. Néhány napja bejelentettük, hogy Gyurcsány Ferenc és Ivo Sanader, a magyar és a horvát miniszterelnök fogja prezentálni szerdán a közös pályázatunkat Cardiffban. Nem telt el egy nap és kiderült: a lengyel és az ukrán államfő is jelen lesz. Persze jobb lett volna titokban tartani a két kormányfő útját, de ez diplomáciai és biztonsági okokból lehetetlen volt. De a többit most már titokban tartjuk.
– Biztos jó, ha nyerünk? Nem roppan bele az államkassza?
– Akik engem tavaly felkértek, azzal bíztak meg, hogy nyerjünk. Elég csacska dolognak tartom, hogy most a döntés előtt sokan azt hiszik, a vereség a cél. Ha az eddigi pletykákat összesíteném, akkor nyernénk is. Percenként szól a telefonom ilyen vagy olyan értesülésekkel, sokan már abból vonnak le következtetéseket, hogy a döntést hozók hogyan hunyorítanak a folyosón. Nem hiszem, hogy ezeket kellene számolgatni, szerintem mindent megtettünk a siker érdekében. Azt persze nem állítanám, hogy nyugodtan alszom, sőt egyáltalán nem alszom. Várom a döntést.
– A focivébé vagy az olimpia helyszín-meghatározása előtt több korrupciógyanús esetre derült fény. Most az ukránokról pletykálnak. Ön tud valamit?
– Magánemberként természetesen van e kérdésben véleményem, de a pályázati bizottság vezetőjeként ilyen spekulációkkal nem foglalkozom.
Az ukrán-lengyel közös pályázat sikere nehezen megjósolható, mert hol egyik, hol másik országban történnek zavarkeltő események. Először az után csökkentek minimálisra az esélyek, hogy Varsóban kitört a futballháború és a sportminiszter felfüggesztette a labdarúgószövetség elnökségét. Jelenleg nagyobb problémát okoz a páros esélyei szempontjából, hogy Ukrajnában ismét bizonytalan a belpolitikai helyzet, s egyesek polgárháború kitörését sem zárják ki. A válságot az államfő, Viktor Juscsenko és Viktor Janukovics kormányfő, illetve a mögöttük álló pártok hatalmi harca váltotta ki. A nyugatbarát Juscsenko a törvényhozás feloszlatásával és előrehozott parlamenti választások kiírásával próbálja megváltoztatni az erőviszonyokat; ezt a Moszkva által támogatott Janukovics az alkotmánybírósággal igyekszik törvénytelennek minősíttetni, s helyette idő előtti elnökválasztást szorgalmaz. A szembenállásnak megfelelően a két oldal hívei az utcákon is napok óta farkasszemet néznek egymással, bíztató ugyanakkor, hogy a nyilvános kötélhúzás ellenére a kulisszák mögött intenzív egyeztetések folynak. AS Network-VGO
