„Totógyilkos” döntés Cardiffban
Bár korábban többször elhangzott, hogy a három pályázati anyag közül a horvát–magyar kettősé a legjobban kidolgozott, végül úgy fest, nem ez döntött. Hazánknak és Horvátországnak ugyanis igen sok teendője lett volna még, ha elnyerjük az Eb rendezési jogát: stadionjaink közül jelenleg egyik sem felel meg az UEFA elvárásainak, s számos infrastrukturális fejlesztést is meg kellett volna valósítani 2012-ig. Ugyanakkor ettől függetlenül megkaphattuk volna még a rendezés jogát, hiszen a felkészüléssel jelenleg legjobban álló olaszok az elmúlt másfél évben a különböző futballbotrányokkal lényegében teljesen eljátszották az esélyüket. A lengyel–ukrán kettősnek azonban két komoly előnye is volt a magyar–horvát kandidálással szemben. Egyrészt két igen nagy országról van szó, amelyek a népességszámot tekintve hatszor nagyobb piacot jelentenek, mint hazánk és déli szomszédunk, másrészt a győztesek jóval többet ígértek, mint mi.
A 2012-es Eb mérkőzéseit négy lengyel és négy ukrán városban rendezik meg. A két ország a Reuters értesülései szerint összesen kétmilliárd eurót (493 milliárd forintot) különített el sportinfrastruktúrája fejlesztésére. A legnagyobb beruházás a 63 ezer fős varsói Nemzeti stadion építése lesz, erre 400 millió eurót fordít a lengyel állam. Az aréna építése az idén kezdődik, s a tervek szerint 2009-ben fejeződik be. Több mint 100 millió euróból alakítják át a döntő helyszínéül szolgáló 77 ezres kijevi Olimpiai stadiont is, ez a tervek szerint 2010-re készül el.
Hazánk a lengyeleknél és az ukránoknál kevesebbet szánt stadionépítésre. A 160 milliárd forintos közvetlen szervezési költségből 120 milliárd forint jutott volna ilyen célra – mondta lapunknak Lányi András, a sport-szakállamtitkárság főosztályvezetője. Az előzetes számítások szerint hatvanmilliárdból építették volna teljesen újjá a budapesti Puskás Ferenc Stadiont, s ugyanennyit szántak összesen a győri, a debreceni és a székesfehérvári aréna felújítására, bővítésére. A főosztályvezető hozzátette: a 120 milliárd forint egyik felét állami, a másik felét pedig magán- és önkormányzati forrásból tervezték finanszírozni. Bár korábban sokszor hangoztatták, hogy ezeknek a beruházásoknak a nagy része az Európa-bajnokság nélkül is megvalósul, tekintettel a költségvetés jelenlegi helyzetére, így, hogy nincs időkorlát, könnyen elképzelhető, hogy 2012-ig nem lesznek kész a stadionok.
Többet szántak a lengyelek és az ukránok infrastrukturális fejlesztésekre is hazánknál, igaz, ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a győztes pályázatnak szakértők szerint épp az infrastruktúra volt a gyenge pontja. A két egymástól legtávolabb eső rendező város – Gdansk és Donyeck – között például közel kétezer kilométer a távolság, ebből jelenleg csak 23-at lehet autópályán megtenni. A francia hírügynökség arról számolt be, hogy az utak, a vasút és a légi közlekedés fejlesztésére csak Lengyelország közel 20 milliárd eurót fordítana a következő hat évben, s külföldi lapértesülések szerint hasonló összeget szán ilyen célra Ukrajna is.
Viktor Juscsenko ukrán államfő korábban elmondta, ha az ukrán–lengyel pályázat nyerné az Eb rendezésének jogát, a két ország összesen egymillió turistá-ra számíthat a kontinensviadal alatt, s az esemény akár 3 milliárd dolláros pótlólagos keresletet is generálhat. VG
Szárnyalt a győzelmi bejelentésre a lengyel tőzsde
Robbanásszerű erősödéssel reagált a lengyel részvénypiac a végrehajtó bizottság döntésére. A WIG – a varsói tőzsde indexe – 925 pontot emelkedve a törté-nelmi rekordnak számító 60 278 pontig kapaszkodott. Hasonlóképpen mozgott a szűkebb kört leképező WIG20 index is, 1,3 százalékos emelkedést követően 3664,45 pontig ért.A tőzsde felfutásában a legnagyobb szerepet az építőipari cégek, illetve a szállodaláncok papírjai játszották tegnap – a hamarosan megkezdődő infrastrukturális fejlesztésekkel összefüggő megrendelések és az Eb idejére várhatóan megugró turistaforgalom miatt.
A Budimex SA, az első számú lengyel építőipari cég papírjai – 21 százalé-kos erősödést követően – tőzsdei szereplésük törté-netének legmagasabb, 126 zlotys árfolyamon cseréltek gazdát.
A szektorban második Polimex-Mostostal SA részvényeseinek sem lehet oka panaszra, hiszen a papírjaik tíz százalék feletti növekedést produkálva elérték a 266 zlotys árfolyamot.Az elsősorban a lengyel közúthálózat fejlesztésével foglalkozó Stalexport SA részvényeinek árfolyama 18 százalékkal, 6,68 zlotyra emelkedett.
A Lengyelország legnagyobb szállodaláncát birtokló Orbis SA részvényeiért 91,3 zlotyt is hajlandók voltak fizetni a befektetők, ez körülbelül 11 százalékkal magasabb az UEFA döntését megelőző árnál.
Az erősödési hullám a nemzeti fizetőeszközt, a zlotyt sem hagyta érintet-lenül, az euró–zloty kurzus 3,803-ig süllyedt. Amennyiben a közeli kamatdöntő ülésen szigorító határozat születne, a 3,77 zlotys euró árfolyam elérésére is lesz lehetőség – vélik londoni elemzők.
A tőzsde felfutásában a legnagyobb szerepet az építőipari cégek, illetve a szállodaláncok papírjai játszották tegnap – a hamarosan megkezdődő infrastrukturális fejlesztésekkel összefüggő megrendelések és az Eb idejére várhatóan megugró turistaforgalom miatt.
A Budimex SA, az első számú lengyel építőipari cég papírjai – 21 százalé-kos erősödést követően – tőzsdei szereplésük törté-netének legmagasabb, 126 zlotys árfolyamon cseréltek gazdát.
A szektorban második Polimex-Mostostal SA részvényeseinek sem lehet oka panaszra, hiszen a papírjaik tíz százalék feletti növekedést produkálva elérték a 266 zlotys árfolyamot.Az elsősorban a lengyel közúthálózat fejlesztésével foglalkozó Stalexport SA részvényeinek árfolyama 18 százalékkal, 6,68 zlotyra emelkedett.
A Lengyelország legnagyobb szállodaláncát birtokló Orbis SA részvényeiért 91,3 zlotyt is hajlandók voltak fizetni a befektetők, ez körülbelül 11 százalékkal magasabb az UEFA döntését megelőző árnál.
Az erősödési hullám a nemzeti fizetőeszközt, a zlotyt sem hagyta érintet-lenül, az euró–zloty kurzus 3,803-ig süllyedt. Amennyiben a közeli kamatdöntő ülésen szigorító határozat születne, a 3,77 zlotys euró árfolyam elérésére is lesz lehetőség – vélik londoni elemzők.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.