"Totógyilkos" döntés Cardiffban - Fotók!
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) végrehajtó bizottságának (vb) tegnapi döntése alapján – az előzetes találgatások során legesélytelenebbnek vélt pályázó – a lengyel–ukrán kettős rendezheti a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságot.
Ez azt jelenti, hogy hazánk zsinórban harmadik kandidálását bukta el: nyolc esztendővel ezelőtt az osztrákokkal közösen, négy éve pedig egyedül pályáztunk, sikertelenül, a rendezésre.
Ráadásul külföldi sajtóértesülések szerint a magyar–horvát duó ezúttal csúfosan alulmaradt. A BBC néhány órával a vb döntésének kihirdetése után arról számolt be, hogy a győztes lengyel–ukrán kettős nyolc, az olaszok négy voksot kaptak a tizenkét szavazásra jogosult tagtól, míg a mi pályázatunkat a bizottságból senki sem támogatta.
Bár korábban többször elhangzott, hogy a három pályázati anyag közül a horvát–magyar kettősé a legjobban kidolgozott, végül úgy fest, nem ez döntött. Hazánknak és Horvátországnak ugyanis igen sok teendője lett volna még, ha elnyerjük az Eb rendezési jogát: stadionjaink közül jelenleg egyik sem felel meg az UEFA elvárásainak, s számos infrastrukturális fejlesztést is meg kellett volna valósítani 2012-ig.
Ugyanakkor ettől függetlenül megkaphattuk volna még a rendezés jogát, hiszen a felkészüléssel jelenleg legjobban álló olaszok az elmúlt másfél évben a különböző futballbotrányokkal lényegében teljesen eljátszották az esélyüket. A lengyel–ukrán kettősnek azonban két komoly előnye is volt a magyar–horvát kandidálással szemben. Egyrészt két igen nagy országról van szó, amelyek a népességszámot tekintve hatszor nagyobb piacot jelentenek, mint hazánk és déli szomszédunk, másrészt a győztesek jóval többet ígértek, mint mi.
A 2012-es Eb mérkőzéseit négy lengyel és négy ukrán városban rendezik meg. A két ország a Reuters értesülései szerint összesen kétmilliárd eurót (493 milliárd forintot) különített el sportinfrastruktúrája fejlesztésére.
A legnagyobb beruházás a 63 ezer fős varsói Nemzeti stadion építése lesz, erre 400 millió eurót fordít a lengyel állam. Az aréna építése az idén kezdődik, s a tervek szerint 2009-ben fejeződik be. Több mint 100 millió euróból alakítják át a döntő helyszínéül szolgáló 77 ezres kijevi Olimpiai stadiont is, ez a tervek szerint 2010-re készül el.
A főosztályvezető hozzátette: a 120 milliárd forint egyik felét állami, a másik felét pedig magán- és önkormányzati forrásból tervezték finanszírozni. Bár korábban sokszor hangoztatták, hogy ezeknek a beruházásoknak a nagy része az Európa-bajnokság nélkül is megvalósul, tekintettel a költségvetés jelenlegi helyzetére, így, hogy nincs időkorlát, könnyen elképzelhető, hogy 2012-ig nem lesznek kész a stadionok.
Többet szántak a lengyelek és az ukránok infrastrukturális fejlesztésekre is hazánknál, igaz, ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a győztes pályázatnak szakértők szerint épp az infrastruktúra volt a gyenge pontja. A két egymástól legtávolabb eső rendező város – Gdansk és Donyeck – között például közel kétezer kilométer a távolság, ebből jelenleg csak 23-at lehet autópályán megtenni.
A francia hírügynökség arról számolt be, hogy az utak, a vasút és a légi közlekedés fejlesztésére csak Lengyelország közel 20 milliárd eurót fordítana a következő hat évben, s külföldi lapértesülések szerint hasonló összeget szán ilyen célra Ukrajna is.
Viktor Juscsenko ukrán államfő korábban elmondta, ha az ukrán–lengyel pályázat nyerné az Eb rendezésének jogát, a két ország összesen egymillió turistá-ra számíthat a kontinensviadal alatt, s az esemény akár 3 milliárd dolláros pótlólagos keresletet is generálhat.
