"Totógyilkos" döntés Cardiffban - Fotók!
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) végrehajtó bizottságának (vb) tegnapi döntése alapján – az előzetes találgatások során legesélytelenebbnek vélt pályázó – a lengyel–ukrán kettős rendezheti a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságot.
Ez azt jelenti, hogy hazánk zsinórban harmadik kandidálását bukta el: nyolc esztendővel ezelőtt az osztrákokkal közösen, négy éve pedig egyedül pályáztunk, sikertelenül, a rendezésre.
Ráadásul külföldi sajtóértesülések szerint a magyar–horvát duó ezúttal csúfosan alulmaradt. A BBC néhány órával a vb döntésének kihirdetése után arról számolt be, hogy a győztes lengyel–ukrán kettős nyolc, az olaszok négy voksot kaptak a tizenkét szavazásra jogosult tagtól, míg a mi pályázatunkat a bizottságból senki sem támogatta.
Bár korábban többször elhangzott, hogy a három pályázati anyag közül a horvát–magyar kettősé a legjobban kidolgozott, végül úgy fest, nem ez döntött. Hazánknak és Horvátországnak ugyanis igen sok teendője lett volna még, ha elnyerjük az Eb rendezési jogát: stadionjaink közül jelenleg egyik sem felel meg az UEFA elvárásainak, s számos infrastrukturális fejlesztést is meg kellett volna valósítani 2012-ig.
Ugyanakkor ettől függetlenül megkaphattuk volna még a rendezés jogát, hiszen a felkészüléssel jelenleg legjobban álló olaszok az elmúlt másfél évben a különböző futballbotrányokkal lényegében teljesen eljátszották az esélyüket. A lengyel–ukrán kettősnek azonban két komoly előnye is volt a magyar–horvát kandidálással szemben. Egyrészt két igen nagy országról van szó, amelyek a népességszámot tekintve hatszor nagyobb piacot jelentenek, mint hazánk és déli szomszédunk, másrészt a győztesek jóval többet ígértek, mint mi.
A 2012-es Eb mérkőzéseit négy lengyel és négy ukrán városban rendezik meg. A két ország a Reuters értesülései szerint összesen kétmilliárd eurót (493 milliárd forintot) különített el sportinfrastruktúrája fejlesztésére.
A legnagyobb beruházás a 63 ezer fős varsói Nemzeti stadion építése lesz, erre 400 millió eurót fordít a lengyel állam. Az aréna építése az idén kezdődik, s a tervek szerint 2009-ben fejeződik be. Több mint 100 millió euróból alakítják át a döntő helyszínéül szolgáló 77 ezres kijevi Olimpiai stadiont is, ez a tervek szerint 2010-re készül el.
A főosztályvezető hozzátette: a 120 milliárd forint egyik felét állami, a másik felét pedig magán- és önkormányzati forrásból tervezték finanszírozni. Bár korábban sokszor hangoztatták, hogy ezeknek a beruházásoknak a nagy része az Európa-bajnokság nélkül is megvalósul, tekintettel a költségvetés jelenlegi helyzetére, így, hogy nincs időkorlát, könnyen elképzelhető, hogy 2012-ig nem lesznek kész a stadionok.
Többet szántak a lengyelek és az ukránok infrastrukturális fejlesztésekre is hazánknál, igaz, ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a győztes pályázatnak szakértők szerint épp az infrastruktúra volt a gyenge pontja. A két egymástól legtávolabb eső rendező város – Gdansk és Donyeck – között például közel kétezer kilométer a távolság, ebből jelenleg csak 23-at lehet autópályán megtenni.
A francia hírügynökség arról számolt be, hogy az utak, a vasút és a légi közlekedés fejlesztésére csak Lengyelország közel 20 milliárd eurót fordítana a következő hat évben, s külföldi lapértesülések szerint hasonló összeget szán ilyen célra Ukrajna is.
Viktor Juscsenko ukrán államfő korábban elmondta, ha az ukrán–lengyel pályázat nyerné az Eb rendezésének jogát, a két ország összesen egymillió turistá-ra számíthat a kontinensviadal alatt, s az esemény akár 3 milliárd dolláros pótlólagos keresletet is generálhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.