A hőszivattyúé lehet a jövő

Ritka geotermikus energiakincs birtokában van Magyarország, mivel kőzethőmérséklete száz méter mélységben is már magas – 10-14 Celsius-fok –, remekül kihasználható hőszivattyús fűtésre, hűtésre, használati meleg víz előállítására. A geotermikus energia felhasználása is csökkenti az ország energiaimport-függőségét, segít teljesíteni az üvegházhatású gázok kibocsátásának a kiotói jegyzőkönyvben vállalt mérséklését, s alapvetően megújuló energiaforrásnak tekinthető. A lakossági felhasználók szempontjából pedig kimondottan energiatakarékos, mert a hagyományos és rendkívül elterjedt gázfűtéshez képest akár 30-40 százalékos megtakarítást is eredményez. Tavaly mégis csak mintegy 200 új hőszivattyús rendszert helyeztek üzembe, miközben Svédországban százezret.

Igaz, a hőszivattyús rendszerek beruházási költsége a hagyományoshoz képest jóval magasabb, de a többletbefektetés még támogatás nélkül is nyolc-kilenc év alatt megtérül a mai gázárak mellett. 30-40 százalék támogatással és várhatóan kedvezményes áramtarifával a megtérülési idő négy-öt év. Egy 150 négyzetméteres családi ház teljes rendszerének a kiépítése mintegy 3,5 millió forint – tudtuk meg Ádám Bélától, a Hidro-Geodrilling (HGD) Kft. ügyvezetőjétől.

Egyes felmérések szerint a föld ismert földgázkészlete mintegy 150 milliárd tonna, ebből ma évi négymilliárd tonnát égetünk el, nagyrészt fűtésre és energiatermelésre, miközben emiatt is egyre nagyobb gondokat okoz a globális felmelegedés. A hőszivattyús fűtési rendszerekhez szükséges áram akár otthoni napelemekkel is megtermelhető.

A hőszivattyús megoldás, illetve támogatása az utóbbi években világszerte hódít, az elmúlt tíz évben az ilyen rendszerek száma 600 százalékkal nőtt, öszszesen több mint 90 millió ilyen rendszer üzemel. Nagyjából egy kW befektetett villamos energiával 4,5-5 kW fűtőteljesítmény állítható elő.

A 75 százalékban földhő-hasznosításnak nincs közvetlen szén-dioxid-kibocsátása, csupán a felhasznált áramot előállító erőműnek. Utóbbi miatt az épületekben működő hőszivattyúk 9 százalékkal csökkentik a világ CO2-emisszióját. Éppen ezért rendkívül fontos lenne a hazai támogatási rendszerek átalakítása, hogy a ma elérhető néhány tízmillió forinttal szemben akár többmilliárdos nagyságrendű központi forrás is rendelkezésére álljon az építtetőknek.

Ádám Béla szerint a hőszivattyúk versenyképessége a földgáz drágulásával párhuzamosan nő. A kisebb lakóépületek, vagyis a családi házak fűtési rendszerei fajlagosan többe kerülnek, ezért a lakossági hőszivattyús beruházások csak évi alig néhány százra tehetők, ám minden 10 százalékos földgázáremelés 1-1,5 évvel csökkenti a megtérülési időt.

A fűtési-hűtési rendszerekhez szükséges hő természetes forrásokból nyerhető. A felhasznált hő a földkéregben elraktározódó és a föld magmája felől hőáramlással folyamatosan pótlódó földhőenergia, amelyre a napenergia a föld felszínén rásegít, s amely ingyen rendelkezésre áll. Ezt hasznosítja a hőszivattyú, hatékonyan átalakítva fűtésre, légkondicionálásra és használati meleg vízre. A megoldás alkalmazkodik a természeti adottságokhoz, így akár sziklás kőzetből, akár lágyabb talajból vagy tó, esetleg nagyobb folyó vizéből is kinyerhető a szükséges hőenergia. A technológia nyáron hűtésre is alkalmas, ilyenkor a szonda hidegebb hőmérsékletét használják fel. Mivel a modernebb rendszerek hatásfoka meghaladhatja a 400 százalékot, felülmúl minden ma használatos módszert. A hőszivattyús technológia elterjesztésére megalakult az Építéstudományi Egyesület hőszivattyús szakosztálya, amelynek szakmai célja a nemzetközi kapcsolattartás mellett a hazai szabályozás betartása és a minőségbiztosítás megteremtése – tájékoztatott Ádám Béla, aki a szakosztály egyik vezetője is.

Évi földszondafúrása 25-30 ezer méter, a beépített hőszivattyús fűtőteljesítmény 2 MW. Ez várhatóan az idén emelkedik majd, mivel a családi házak mellett a nagy irodaházak, lakóparkok, logisztikai központok, termálfürdők hőszivattyúval kapcsolt megoldásai egyre elterjedtebbek. Így a beépített teljesítmény is a többszöröse lehet.

Ezt a folyamatot segítheti a pályázati rendszer kiterjesztése a vállalkozók és önkormányzatok területére. A társaságnak vannak Magyarországon a legnagyobb teljesítményről szóló referenciái.

Évi földszondafúrása 25-30 ezer méter, a beépített hőszivattyús fűtőteljesítmény 2 MW. Ez várhatóan az idén emelkedik majd, mivel a családi házak mellett a nagy irodaházak, lakóparkok, logisztikai központok, termálfürdők hőszivattyúval kapcsolt megoldásai egyre elterjedtebbek. Így a beépített teljesítmény is a többszöröse lehet.

Ezt a folyamatot segítheti a pályázati rendszer kiterjesztése a vállalkozók és önkormányzatok területére. A társaságnak vannak Magyarországon a legnagyobb teljesítményről szóló referenciái. Kedvcsináló Svéd példa A magyarországi adottságoknál lényegesen kedvezőtlenebb helyzetű Svédországban a fűtőrendszert cserélő, korszerűsítő háztartások kétharmada a hőszivatytyús megoldástválasztja.

Tíz új családi ház közül kilencet ilyen rendszerrel szerelnek fel, vagyis évente mintegy százezer hő-szivattyús fűtési rendszerrel ellátott épületet húznak fel.

A jelenleg üzemelő svéd hőszivattyúk évente két atomerőmű termelésének megfelelő energiát, vagy másként számolva közel 1,5 millió tonna fűtőolaj-megtakarítást eredményeznek.-->