A megszorítások ellenére fejlődik a lakásfinanszírozási piac

A konferencia előadói közül Annik Lambert, az Európai Jelzálog Szövetség főtitkára elmondta, hogy az európai jelzálogpiacot még mindig a brit és a német állományok dominálják, az EU új tagállamai egyelőre kis piacok, de extrém mértékben növekednek. Különösen a balti országokban erős a bővülés, Magyarország a növekedés tekintetében az EU középmezőnyében helyezkedik el. A főtitkár szerint Európában az átlagos jelzáloghitel/ GDP ráta 49% volt 2006-ban, ez a mutatószám az új tagországokban mindössze 8%.

Szymon Grochowalsky a Raiffeisen International Regionális jelzáloghitel-vezetője a közép-kelet-európai jelzálogtrendekről számolt be, különös tekintettel az értékesítési trendekre, a magas finanszírozási arányú hitelekre és a hosszú időtartamú termékekre.

Mérő Katalin, a PSZÁF ügyvezető igazgatója elmondta: 2004 és 2006 között évi 18-19%-os növekedés volt tapasztalható a lakossági lakáshitel-állományban 6-8%-os nominális GDP-növekedés mellett. A lakáshitel/összhitel ráta azonban nem változik, vagyis inkább általános hitelfellendülésről beszélhetünk, mint jelzálog boomról. A szakember szerint csak a lakosságnak nyújtott lakáshitelezés bővül gyorsan – a lakáspiaci kínálat lefelé korrigál, az új lakásépítésben és a kapcsolódó vállalati hitelekben a 2003. évi csúcs óta lassulás tapasztalható.

Kovács Zsolt, az ING vezetője a biztosítással kombinált jelzáloghitelek növekvő jelentőségét fejtegette, amelyek értékesítésében egyre jobban támaszkodnak belső tanácsadóikra. Az ING Biztosítónál a kombi jelzálog értékesítés az összes eladás 1/3-át teszi ki, amely négyszerese az egy évvel ezelőtt tapasztalható értéknek.

Schenk Tamás, az OTP igazgatója szerint a kelet-európai országokban egyelőre még jelentősen elmarad a háztartási hitelpenetráció a nyugat-európai szintektől, ugyanakkor a magyar háztartások jövedelemhez mért adósságterhe már eléri az EU átlagot. A szakember optimista jövőképet fogalmazott meg, hiszen Spanyolországban és Portugáliában a jövedelemarányos lakossági adósságállomány két–háromszorosára nőtt, alig emelkedő jövedelemarányos adósságteher mellett. A következő négy évben átlagosan 15%-os lakossági hitelállomány-növekedést vár, mely a jövedelemarányos adósságteher emelkedése nélkül valósulhat meg.

Dr. Felsen Gábor a Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje a készülő értékpapírosítási szabályozásról elmondta, hogy az értékpapírosítás olyan többlépcsős tranzakció, amely jövedelemtermelő eszközök (pl. jelzáloghitelek) finanszírozása vagy refinanszírozása jellemzően magas hitelminősítéssel bíró kötvények kibocsátásával. A kötvények fedezetéül kizárólag a jövedelemtermelő eszközökből származó pénzáram, az eszközökön a kötvénytulajdonosok javára alapított biztosíték, valamint egyéb hitelminőség-javító instrumentumok szolgálnak.

Felfalusi Péter, az Intrum Justitia ügyvezető igazgatója a pénzügyi szektor problémás adósainak kezeléséről szólva felhívta a figyelmet a scoring fontosságára, és ismertette a sikeres behajtás eszközrendszerét.