A megállapodás megszületett, de hosszú és nehéz még az út Grönland ásványkincseinek kiaknázása előtt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságElhárult egyelőre az igazi vámháború kitörésének veszélye az Európai Unió és az Egyesült Államok között, miután Donald Trump elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár megegyezett Grönland sorsáról. Bár részletek nem ismeretesek, annyi biztos, hogy a megállapodás része a szigeten található ásványkincsek mindkét fél részére előnyös kiaknázása. Ennek azonban sosem a tulajdonjog kérdése volt az akadálya, hanem a brutális északi-sarki körülmények – ezek pedig nem változtak.
A keretmegállapodás tényét az amerikai elnök jelentette be, és egyúttal azt is közölte, hogy ennek eredményeképpen mégsem vezeti be a február 1-jétől tervezett tarifákat európai országok, közük az Európai Unió tagjai ellen, amely azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a 27-ek először vetik be a nukleáris opciót, a kereskedelmi páncéltörőt, hivatalos nevén a gazdasági kényszerítés elleni eszközt (Anti-Coercion Instrument – ACI).
A részletekről egyelőre keveset tudni,
annyi szivárgott ki, hogy Dánia átadhatja Washingtonnak a szuverenitást a sziget azon részei felett, ahol jelenleg, illetve a jövőben katonai bázist tart fenn.
Az ásványkincsek kitermelése azonban ennél sokkal bonyolultabb kérdés lesz, és egyáltalán nem biztos, hogy megéri a nagy feszültséget, amelyet okozott.
Grönland nagyon gazdag ásványkincsekben – de
Bár egész Grönlandra vonatkozó, teljes körű megfelelő geológiai vizsgálatokat még nem végeztek, amerikai, dán és grönlandi felmérések adatai szerint az ott található kritikus fontosságú ásványi és energiaforrások értéke meghaladja a 4400 milliárd dollárt. Megtalálható a szigeten az Európai Bizottság által „kritikus nyersanyagnak” minősített 34 ásványi anyagból 25.
Ez az érték azonban 2700 milliárd dollárra csökken, ha nem számítjuk bele az olajat és a földgázt, amelyekre Grönland 2021-ben környezetvédelmi okokból megszüntette a kutatási engedélyek kiadását.
Kutatók szerint azonban
Grönland ásványkincseit borzasztóan nehéz és drága lenne kitermelni,
mert nagyrészt a távoli, az Északi-sarkkörön túli területeken találhatók, ahol a klímaváltozás és a globális felmelegedés ellenére még mindig másfél kilométer vastag a jégtakaró.
A szigeten ráadásul
- nincs meg a szükséges infrastruktúra és munkaerő,
- a városokon kívül nincsenek utak és vasutak,
- a gazdasága siralmas állapotban van,
- és nagyrészt a halászattól függ,
ahogyan arra a dán jegybank minapi jelentés is rámutatott.
Ennyi erővel bányászhatnánk a Holdon is
„Tudományos fantasztikum az ötlet, hogy Grönlandot az Egyesült Államok ritkaföldfémgyárává teszik. Komplett őrültség – mondta a CNN amerikai hírtelevíziónak Malte Humpert, az Arctic Institute alapítója és vezető kutatója. – Ennyi erővel bányászhatnánk a Holdon is. Grönland bizonyos szempontból rosszabb is, mint a Hold” – tette hozzá.
Grönland területének 80 százalékát borítja jég, és a sarkkörön a bányászat ötször-tízszer többe kerül, mint bárhol máshol a világon.
A helyzetet tovább nehezíti az alapos felmérés hiánya.
Olaj- és gázipari vállalatok például az 1970-es évek óta próbálkoztak azzal, hogy megtalálják a remélt hatalmas tartalékokat a sziget partjainak közelében, és üres kézzel távoztak
– emlékeztetett a BBC.
Kutatók biztosak benne, hogy az olaj és a földgáz mellett kritikus fontosságú ásványok is vannak Grönlandon, de abban már nem, hogy azokat gazdaságosan ki is lehet termelni.
„A feltárás a bányászat legnagyobb kihívásokat jelentő és legkockázatosabb része” – mondta a portálnak Simon Jowitt, a University of Nevada geológiai kutatásokkal foglalkozó központjának igazgatója, kiemelve, hogy száz ilyen projektből csak egy végződik bánya nyitásával, ami tovább növeli az egyébként is horribilis költségeket.
Grönland tárt karokkal várja a külföldi befektetőket
Ez az oka annak is, hogy szakértők szerint aligha sikerül majd felkelteni az amerikai cégek érdeklődését Grönland iránt. „Ha aranybánya lenne, akkor a magánvállalatok már régen ott lennének” – állítja nem alaptalanul Jacob Funk Kirkegaard, a washingtoni Peterson Institute for International Economics kutatója, aki szerint nagyon nehéz meggyőzni a cégeket, hogy ennyire bizonytalan nyereség érdekében biztosítsák a szükséges hatalmas befektetéseket.
Trump persze ígérhet olyan pénzügyi ösztönzőket és garanciákat, mint a venezuelai olaj esetében, de egyelőre azzal sem tudta meggyőzni a nagy amerikai cégeket.
Mindenesetre a grönlandi vezetők évtizedek óta keresik és várják a külföldi befektetőket, és a lakosok is nyitottak az új üzleti lehetőségekre.
A klímaváltozás nem okvetlenül könnyít a helyzeten
Azt is nehéz egyelőre megjósolni, hogy a klímaváltozás megkönnyíti vagy ellenkezőleg: megnehezíti-e a grönlandi ásványkincsek kitermelését.
A jég olvadása ugyan megnyitott bizonyos hajózási útvonalakat például Kína és Európa között, de instabilabbá is tette a talajt, a korábbinál nagyobb a földcsuszamlások kockázata.
A klímaváltozás nem jelenti azt, hogy könnyű az ásványkincsek kitermelése. Csak annyit jelent, hogy kevesebb a jég
– emlékeztetett Humpert. Méghozzá sokkal, de sokkal kevesebb: a Nature című folyóiratban megjelent becslés szerint a grönlandi jégtakaró óránként 30 millió tonna jeget veszít.
Ez ugyan hozzáférhetőbbé teheti az ásványkincseket, de a kitermelésüket nem okvetlenül könnyíti meg. Annál is kevésbé, mert az annyira vágyott ritkaföldfémek például gyakran egy másik, bonyolult ásványban vannak bezárva.
„Ezeket a lerakódásokat nagyon-nagyon nehéz feldolgozni, és néha szorosan kapcsolódnak az uránhoz vagy más olyan elemekhez, amelyeket nem feltétlenül szeretnénk kitermelni” – hangsúlyozta Kathryn Goodenough, a British Geological Survey vezető geológusa.
Ebben az esetben a bányászat még egy gramm feldolgozása előtt leállhat, mert Grönland 2021-ben elfogadott egy törvényt, amely korlátozza a kitermelt erőforrásokban található urán mennyiségét, és ez a lépés befagyasztotta már egy ritkaföldfém-bánya fejlesztését a sziget déli részén.
Szóval sok részletet kell még tisztázni, mire valósággá válhat Donald Trump álma.
