Vásárlás: megkérdeztük a kereskedőket, hogy mikor csökkentik az áraikat, ha már ennyire erős a forint
„Nyitott a kiskereskedelem minden árcsökkentésre, de sok minden a beszállítókon múlik, hogy ők milyen átadási árakkal dolgoznak” – ezt mondta a Világgazdaságnak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.
Ahogy korábban írtuk , az elmúlt hónapokban az importtól függő magyar gazdaság számára kifejezetten kedvező folyamatok játszódnak le: a forint már egy éve tartósan erős, az euróval szemben 2024 eleje óta több mint 7 százalékkal, a dollárral szemben 16 százalékkal erősödött. Ehhez jött hozzá, hogy tavaly ősszel véget ért a globális élelmiszerár-ciklus, így szeptember óta folyamatosan csökken az élelmiszerek világpiaci ára. A gabona kivételével minden termékcsoportban árcsökkenést regisztráltak, például a cukor világpiaci ára novemberben éves összevetésben 29,9 százalékkal, a tejtermékeké 11,6 százalékkal mérséklődött.
Vásárlás: megkérdeztük a kereskedőket, hogy mikor csökkentik az áraikat, ha már ennyire erős a forint
A Központi Statisztikai Hivatal egy hete közzétett adatai szerint tavaly év végén a fogyasztói árak éves összevetésben átlagosan 3,3 százalékkal, míg havi alapon 0,1 százalékkal emelkedtek. Bár az infláció alakulása összhangban volt a piaci várakozásokkal, és már a második hónapban volt 4 százalék alatt a pénzromlás üteme, a javulást döntően bázishatások magyarázták, nem pedig a fundamentális tényezők. Az importált inflációnak tehát előbb-utóbb meg kellene jelennie a beszerzési, majd a fogyasztói árakban. A kérdés csak az, hogy milyen gyorsan történik ez, mert a jegybank szerint is lehetne csökkenteni az élelmiszerárakat, miután az élelmiszerek inflációja jelenleg magasabb annál, mint amit az árfolyam-erősödés gyors begyűrűzése mellett várni lehetne.
Ez nem úgy van, hogy beérkezik egy kamion margarin, és máris olcsóban tudom árazni
– magyarázta Neubauer Katalin, hozzátéve, hogy a kereskedő ezt még meg tudja lépni, de a feldolgozóipar sokkal nehezebben és lassabban. Ezért is látszik az, hogy aki a kereskedelemben importtal dolgozik, az rögtön érvényesíteni tudja. Erre a legjobb példa a tejtermékek ára, azon belül a vaj ára, ahol már a vásárló is tapasztalhatja az árak csökkenését.
Ezzel együtt úgy látja, annyira éles a harc a vásárlók kegyeiért, hogy a kereskedők minden egyes árcsökkentést megpróbálnak a lehető leggyorsabban, határidőn belül érvényesíteni.
A forint kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ez bizonytalansági tényező is, arra ugyanis senki nem számított, hogy ennyire tartós lesz a hazai fizetőeszköz erősödése. A feldolgozóiparban márpedig nem havonta számolgatnak.
A január eleje mindig kritikus időszak, az év eleji átárazások meghatározzák a következő hónapok inflációs folyamatait is. „Talán nem” – így válaszolt arra a kérdésünkre, hogy most év elején mennyire tapasztalják az átárazásokat, azonban hozzátette azt is, hogy teljesen rugalmasan dolgoznak a kiskereskedelemben, emiatt az nem evidens, hogy január elsejével automatikusan árat emelnek.
Felemás volt a decemberi és a karácsonyi forgalom
Az MNKSZ főtitkára a decemberi forgalomról azt mondta, hogy a tagszervezeteik alapvetően pozitívan értékelték, de hozzátette azt is, hogy
„nagyon küzdős volt”, csak úgy tudták hozni a terveiket, hogy sokkal több akciós engedményt tettek és intenzívebb marketingtevékenységet folytattak, mint korábban.
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke ezzel szemben lapunknak azt mondta, hogy nagyon gyengék voltak a decemberi forgalmi adataik, és a január is. „Néhány cégünktől érkezett információ alapján, rettentő gyenge”, fogalmazott, hozzátéve, hogy néhol a garantált bérminimum kifizetésével is gondjaik lehetnek, annyira nincs mögöttük árbevétel-fedezet. Most abban bíznak, hogy februárban jelentős jövedelmi transzfereket fizet ki a kormány, ami a várakozásuk szerint az árbevételük növekedésében is megmutatkozik majd.
Februártól jön a pénzeső a magyarokra, ami a kiskereskedelemnek is segíteni kellene
Arra azonban egyik kiskereskedelmi szereplő sem adott határozott választ, hogy a februárban érkező kifizetések mekkora volumennövekedést eredményezhetnek a szektorban. A kormány nagyságrendileg 1600 milliárd forint körüli összeget juttat el a magyar háztartásoknak:
- a 13. havi nyugdíj mellett a 14. havi nyugdíj első heti összege,
- a 40 év alatti kétgyermekes anyák szja-mentessége,
- a közszolgálatban zajló béremelések (tanárok, bírók, vízügyi, kulturális, szociális dolgozók),
- a hathavi fegyverpénz fizetése is ekkor történik meg.
A Magyar Nemzeti Bank a decemberi inflációs jelentésében úgy számolt, hogy a GDP 1,9 százalékát kitevő többletjövedelem 60 százalékát el fogja fogyasztani a lakosság, a maradékát pedig megtakarítja, tehát a kiskereskedelem forgalmában is meg jelennie. Neubauer Katalin ugyanakkor óvatos, szerinte a digitális kereskedelem olyan iszonyatos erővel támad, hogy nem lehet pontosan látni előre, hogy abban a jövedelemben, amelyet a lakosság vásárlása költ, mekkora részt képvisel majd a hagyományos kiskereskedelem. „A marketing ereje lesz minden eddiginél nagyobb” – tette hozzá.
Nagyon népszerű az árréstop a vásárlók körében
A kiskereskedelmi szektor láthatóan nagyon várja már az árrésstopok végét. A kormány tavaly novemberben február 28-ig hosszabbította meg az élelmiszerekre és drogériákra kivetett árréskorlátozást, ugyanakkor egyáltalán nem lehet kizárni, hogy végül valamilyen formában, de velünk fog maradni később is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többször beszélt arról, hogy a kormány is gondolkodik a megtartásában. Szerinte nemcsak rövid távon, hanem fundamentálisan is meg kell vizsgálni, hogy ezek az intézkedések hosszabb távon is velünk maradhatnak-e, vagy kizárólag válságkezelő eszközként van létjogosultságuk. Ehhez más országok tapasztalatait, például Romániáét is elemezni kell.
Nagyon komoly, hosszú távú problémákat vet fel – mondta Neubauer Katalin, aki szerint mindenki tisztában van vele, hogy nagyon népszerű a lakosság körében.
Annak ellenére, hogy pluszvásárlást nem generál az élelmiszerek esetében, ráadásul a KSH inflációs adatai sem feltétlen indokolják a fenntartását, tavaly decemberben a szigorúan vett élelmiszer-infláció kvázi stagnált.
Arra a kérdésre, hogy felkészültek-e, hogy hosszabb távon is velünk marad az árrésstop, a főtitkár azt mondta, hogy mindig az a kérésük, hogy ne csak a jéghegy csúcsát, hanem az ellátási lánc összes szereplőjét vonják szabályozás alá, hogy a fogyasztói árak tartósan alacsonyan maradhassanak. Szerinte az egy dolog, hogy kevesebb lesz a szupermarket, az fájóbb, hogy a szupermarketek fogyásával olyan szereplők nem tudnak majd polchoz jutni, akiknek a termékeit ma még szívesen vásároljuk.
Megint más kérdés, hogy mi lenne az árakkal, ha kivezetnék az árrésstopokat. Bár maga az intézkedés másfél százalékpontot farag az inflációból, Varga Mihály jegybankelnök szerint a kivezetésük nem járna hasonló árrobbanással, a gazdaság ugyanis hosszú távon alkalmazkodik. Zs. Szőke Zoltán is elismerte, hogy ebben az esetben nem tudnák azonnal áthárítani a fogyasztói árakba, ugyanis az hosszabb átmenetet igényelne, hogy újra a beszerzési árakhoz igazodjanak.
