Adómentes utalványok
Az élőmunkát terhelő magas és az elmúlt háromnegyed évben két lépcsőben tovább emelkedő elvonást alapul véve nem nehéz megjósolni, hogy a cafeteria-rendszerek népszerűsége a jövőben is töretlen maradhat. A béren kívüli juttatások rendszere egy cégnél számos olyan tételt ölelhet fel, amelyek – legalábbis bizonyos összeghatárig – adó- és így járulékmentesen adhatók a dolgozóknak, így a bérhez képest érdemi megtakarítások érhetők el. Egyre több ilyen adómentes juttatást lehet már utalvány formájában is biztosítani az alkalmazottak számára, amelyekről nem árt egy kis adótudnivaló.
Az egyik legelterjedtebb a hideg-, illetve melegétkezési utalvány, hiszen még azoknál a cégeknél is, amelyek csupán egyetlen fajta adómentes béren kívüli juttatást adnak utalvány formájában a munkavállalóknak, általában ezzel kedveskednek a dolgozóknak. Ami fontos: előbbi esetében havonta öt-, míg utóbbinál tízezer forintig minősül köztehermentesnek a juttatás. Noha az összes közül a legcsekélyebb összegben az ajándékutalványt lehet adó- és járulékvonzat nélkül adni, mégsem lebecsülendő. Ez a számok nyelvén annyit tesz: évente három alkalommal, legfeljebb a havi minimálbér egytizedét (jelenleg 6550 forintot) lehet ilyen jogcímen kiosztani, ami után egyetlen fillér sem vándorol az államkasszába.
Nagy a vonzereje az alkalmazottak körében az üdülési csekknek, s ez nem is szorul különösebb magyarázatra. Annyit azonban fontos róla elmondani, hogy egyre szélesebb kör jogosult rá: a januártól hatályos szabályozás értelmében nemcsak a munkavállalónak és annak közeli hozzátartozójának lehet örömet szerezni ezzel, de az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozóján kívül a szakképző-iskolai tanulónak és a kötelező szakmai gyakorlatát a vállalatnál töltő hallgatónak, valamint a volt munkavállalónak, aki jelenleg nyugdíjas és az ő közeli hozzátartozójának is. Az adómentes határ itt a havi minimálbér, vagyis most 65 500 forint.
Annak a szülőnek, akinek a gyermeke valamely közoktatási intézményben tanul, jól jön az iskolakezdési támogatás, ezt szintén igényelheti utalvány formájában az érintett munkavállaló. Persze ügyelni kell arra, hogy adóoptimalizációs célból évente 20 000 forintnál ne legyen nagyobb ez az összeg. A cég besegíthet az internetes előfizetés finanszírozásába is, olyannyira, hogy erre vonatkozóan nincs egyedi megkötés, vagyis függetlenül az internetszolgáltatás átvállalt díjától, az után nem kell sem adót, sem járulékot leróni. Érdemes még szólni a kultúrautalványról is, amellyel a művelődési intézményi szolgáltatás árát lehet kiegyenlíteni, és az internetutalványhoz hasonlóan itt sincs adózási szempontból felső limit.
Egyet azonban észben kell tartani: az utóbbi négy juttatási forma – még ha egyedileg némelyikük nem is – bizonyos korlátozás alá esik. Tovább él az a tavaly év elejétől bevezetett szabály, amelynek értelmében ha a munkavállalónak adott bizonyos adómentes juttatások éves értéke meghaladja a 400 000 forintot, akkor a limiten felüli rész a természetbeni juttatások módjára adózik. A korlátos körbe az idén már csak nyolc adó- és járulékmentes juttatás – benne tehát az üdülési csekkel, az internetutalvánnyal, az iskolakezdési támogatással és a kultúrautalványnyal – tartozik. Egy lényeges változás van: a tavalyi 44-gyel szemben az idén már 54 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni a limit átlépésekor a határon felüli összeg után. (Ennek az az oka, hogy a természetbeni juttatások után éppen így növekedett tavaly szeptembertől az szja-elvonás.) Nem szabad elfelejteni, hogy erre még a háromszázalékos munkáltatói járulék is rárakódik, sőt az szja-val növelt tétel után a 29 százalékos tb-járulék is fizetendő, tehát összességében a limit átlépése esetén a 400 000 forint feletti rész után 101,66 százalékos közterhet kell leróni.
