Aszálykárok fenyegetnek Európában

Nyugat- és Közép-Európa több részén is igen súlyos károktól tartanak az idén szokatlanul korán jött szárazság következtében. Arról megoszlanak a vélemények, hogy az aszály és a vele párhuzamosan hónapok óta tartó, szokatlanul enyhe idő már a globális felmelegedés következménye-e, vagy azoknak van igazuk, akik szerint a időjárási jelenségeket elemezve egyetlen esztendő adatait nem lehet értelmezni, csupán többéves átlagokat van értelme vizsgálni. Arról azonban nincs vita, hogy az idén alighanem forró és száraz nyárra számíthatnak az öreg kontinens lakói.

Valószínűleg szükségállapot kihirdetése mellett dönt holnap az olasz kabinet a máris krónikussá vált aszály miatt. Paolo de Castro mezőgazdasági miniszter szerint a lépés az egész Olaszországban, de különösen a Pó-síkságon tapasztalható csapadékhiány miatt elkerülhetetlen – írja a Corriere della Sera. Az aszály keltette félelem miatt egyébként több tőzsdén emelkedni kezdtek a gabonaárak, Ausztriában pedig a tej drágulását tartanák kívánatosnak a termelők arra az esetre, ha nagyobb kiesés adódna a zöldtakarmányok termesztésében.

A fürdés és a mosás korlátozására szólítják fel már napok óta az olasz lapok Európa egyik legnagyobb vízfogyasztó országának lakosait. Ha pedig a kormány valóban szükségállapotot hirdet ki, az azt jelenti, hogy 400 millió köbméterrel kell visszafogni a teljes felhasználást. Ez nagyjából 5 millió olasz lakos éves vízfelhasználását jelenti.

Egyes aktivisták már az eddig tabunak számító mezőgazdaságot sem kímélik, és a vízigényes haszonnövényekről való átállást követelik. A szárazság által leginkább sújtott Pó-síkságon ugyanis 4,1 millió marhának és 5,2 millió sertésnek elegendő takarmányt kell termeszteni a világhírű pármai sonka és parmezán sajt termelése érdekében. A gazdaszervezetek a felvetésre azzal reagáltak: ez 5 milliárd eurós kárt jelentene az olasz nemzetgazdaságnak.

Mivel a szárazság egyaránt súlyosan érinti a világ gabonatermésének jelentős részét adó Európát és Ausztráliát, az árutőzsdék árfolyamai gyors emelkedésnek indultak. Franciaországban csak áprilisban 15 százalékkal drágult a gabona – mutat rá a Reuters. Ráadásul a várhatóan szűkülő kínálattal nagymértékben bővülő kereslet áll szemben majd (a bioetanol-alapú üzemanyagok terjedésének köszönhetően, elsősorban az Egyesült Államokban): tavaly az USA gabonatermésének 20 százalékát használták fel üzemanyaggyártásra.

A szokatlan szárazság miatt az osztrák gazdák is kongatni kezdték a vészharangot, és a friss takarmányoknál akár 80 százalékos kiesést sem tartanak elképzelhetetlennek a legborúlátóbbak. Szükségállapot kihirdetését ugyanakkor még nem fontolgatják nyugati szomszédunknál. Németországban is elkerülhetetlennek tartják a hozamok csökkenését, különösen az ország keleti részén, a homokos talajú régiókban.

Így az egyik piacvezető cég, a Monsanto már egy ideje szárazságtűrő gabonafélék és gyapot kifejlesztésén dolgozik, ezeket jelenleg már tesztelik is a termőföldeken.

Olaszországban pedig az új technológiák, energiaforrások és környezetvédelmi módszerek kutatásával foglalkozó szervezet, az ENEA fejlesztett ki olyan paradicsomot, amely a hagyományos növény vízigényének negyedével is beéri.

Így az egyik piacvezető cég, a Monsanto már egy ideje szárazságtűrő gabonafélék és gyapot kifejlesztésén dolgozik, ezeket jelenleg már tesztelik is a termőföldeken.

Olaszországban pedig az új technológiák, energiaforrások és környezetvédelmi módszerek kutatásával foglalkozó szervezet, az ENEA fejlesztett ki olyan paradicsomot, amely a hagyományos növény vízigényének negyedével is beéri.-->