Beruházások a víz mellett
A megbízható vízellátás biztosítása elsődleges szemponttá válik a beruházások helyszínének kiválasztásakor a vízigényes iparágakban – szögezte le kérdésünkre Láng István. Az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló VAHAVA projektet vezető akadémikus elmondta: a vízügyi hatóságnak aszályos időszakokban ma is van rá lehetősége, hogy vízkorlátozást rendeljen el, s a jövőben várhatóan egyre gyakrabban él ezzel a jogkörével.
Jelenleg Magyarországon a lakosság és az ipar felhasználásának alig egynegyede származik a felszíni folyóvizekből, miközben például a Homokhátság térségében a felszín alatti vízkészletek túlhasználata miatt az elmúlt években több méterrel csökkent a talajvíz szintje. Éppen ezért a vízigényes ágazatokban – például a papíriparban – tevékenykedő cégeknek érdemes lesz a nagyobb folyók mellé telepíteni gyáraikat. Emellett előtérbe kerülhetnek a felhasznált vizet visszaforgató s ezáltal a vízfogyasztást drasztikusan csökkentő technológiák. A környezetbarát módszerek terjedését segítheti a klímavédelmi szempontokat is figyelembe vevő vízdíjpolitika kialakítása, mivel a díj okozta terhek növekedése gazdaságossági okokból is víztakarékos technológiák alkalmazására készteti a vállalatokat – tette hozzá Láng István. Azonban az akadémikus szerint a klíma szárazabbá, ám egyúttal kiszámíthatatlanabbá válása következtében az aszály mellett az árvízvédelem, a felhőszakadások, a szélviharok és a hőséghullámok is éreztetik majd hatásukat a gazdaságban. Csak az árvízi védekezés és helyreállítás költségei 48,1 milliárd forintot tettek ki 1998 és 2002 között. Ezzel egy időben további 17,4 milliárdot költöttek a belvíz elleni védekezésre, miközben a magyarországi biztosítótársaságok egyedül 2003-ban 14,775 milliárd forintot fizettek ki ügyfeleiknek az elemi károk megtérítésére.
Némileg kilóg a sorból az idegenforgalom: kedvező lehet, hogy az éghajlat melegedése a turisztikai szezon meghosszabbodását eredményezi. Azonban a nagyobb hazai tavaknál a szárazabb időszakokban bekövetkező vízszintcsökkenés elriaszthatja az odalátogatókat.
Új papírgyárak telepítése már ma is csak a nagyobb folyók mentén képzelhető el, így garantálható a biztonságos vízellátás, egyúttal a felszín alatti ivóvízkészleteket is meg lehet óvni – közölte Debreczeny István, a Dunapack Zrt. csepeli papírgyárának környezetvédelmi felelőse. A cég a vizet teljes egészében a Soroksári-Dunából nyeri, s a Duna főágába engedik vissza. Az új technológiákban rejlő lehetőségeket mutatja, hogy az egy tonna papír előállításához szükséges víz mennyiségét a Dunapacknál 51 köbméterről 12 köbméterre csökkentették, igaz, a cég így is több mint százmillió forint vízdíjat fizet éves szinten. VG
