Bezárhatnak az állattartók

Számos állattartó vállalkozás válhat veszteségessé a közeljövőben amiatt, hogy végre kell hajtaniuk az Európai Unió által kötelezően előírt környezetvédelmi fejlesztéseket. A mai szakértői várakozások szerint valószínűsíthető, hogy több társaság meg sem kezdi a beruházásokat, ezért a hazai hatóságoknak előbb-utóbb be kell záratniuk gazdaságaikat, vagy maguk számolják majd fel állatállományukat. Ennek nyomán szarvasmarha-, sertés- és baromfitelepek szűnhetnek meg az országban.

A brüsszeli előírások értelmében az állattartóknak meg kell oldaniuk a telepeiken keletkezett trágya környezetvédelmi szempontból biztonságos elhelyezését. Ehhez az úgynevezett nitrátérzékeny területeken működő vagy ilyennek minősített gazdaságok 75 százalékos támogatást vehetnek igénybe az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), illetve a hozzá csatlakozó Új Magyarország vidékfejlesztési tervből 2007 és 2013 között. Számos vállalkozásnál ugyanakkor a 25 százalékos önerő előteremtése is komoly gondot okoz, a fejlesztés pedig olyan mértékben növelheti az önköltséget, amelyet már – figyelembe véve az egyre élesedő agrárpiaci versenyt – hosszú távon sem érvényesíthetnek a termékárakban. Ezért tevékenységeik veszteségessé válhatnak. Úgy tudjuk, 800-1000 közepes méretű és nagy állattartó telepen kellene elvégezni a fejlesztéseket.

A gondot alapvetően az okozza, hogy a követelmények teljesítéséhez nem termelő beruházásokra van szükség, amelyek nem javítják a hatékonyságot és nem növelik az árbevételt – mondta Raskó György, a Lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezető igazgatója. Kalkulációi szerint a nagy szakosított állattartó gazdaságokban 300-500 millió forintos beruházásokra van szükség, és a kiadásokat a fenntartási költségek is tetézik. A lajoskomáromi nyolcszáz tehenes tejtermelő telepen a trágyakezelési fejlesztések literenként 2,20 forinttal növelnék az önköltséget. Raskó György szerint a hazai nagyüzemekben termelt tej átlagos önköltsége már ma is meghaladja a 70 forintot, miközben a felvásárlási árak 66-67 forint körül mozognak. A vállalkozások ugyan literenként 8,20 forintos uniós kvótatámogatást is kaphatnak, de az improduktív környezetvédelmi fejlesztések után az átlagnál már most is drágábban termelő üzemek jövője kérdésessé válhat.

A sertéstartásban kilónként legalább 5-6 forinttal drágíthatják a gazdálkodást a beruházások – közölte Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. A sertéstermelők már ma is nehéz helyzetben vannak, mivel a rendkívül nyomott, 250–255 forintos felvásárlási árak többüknél alacsonyabbak a 250–260 forintra tehető önköltségnél. Ágazati szakértők hoszszú távon sem látnak esélyt jelentős árjavulásra, elsősorban az árletörő hatású, fokozódó agrárbehozatal miatt. Ha a hazai telepek bezárnak, nem áruhiány miatti áremelkedésre, hanem a kieső termékeket kiváltó import további gyors növekedésére kell számítani a belpiacon – állítják.

A mai feszültséget alapvetően az okozza, hogy a 2004-es csatlakozás előtt Magyarország és az Európai Unió nem egyszerre tárgyalta a környezetvédelmi és az agrárfejezetet – érvelt Tóth István. Az előbb lezárt környezetvédelmi részben vállaltuk, hogy négy év alatt (2008. április 30-ig) végrehajtjuk a trágyakezelési fejlesztéseket. Az agrárfejezetnél viszont később kiderült, hogy az EU a régi tagállamoknak járó területalapú pénzek 25 százalékát szánja induló támogatásként Magyarországnak, és a források évenként csak 5 százalékkal nőhetnek. Mivel a piaci árak is kedvezőtlenek voltak, a gazdaságok zömének nem volt pénztartaléka ahhoz, hogy az előírt beruházásokat beindíthassa. Ugyanakkor az agrártárca közelmúltbeli nyilatkozatai szerint mára Brüsszellel sikerült elfogadtatni, hogy a 2008. április 30-i dátumot ne a fejlesztések befejező, hanem kezdő időpontjaként lehessen értelmezni. A 75 százalékos támogatás elnyeréséhez az érdekelteknek ez év október 31-ig kell benyújtaniuk EMVA-pályázataikat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Ez esetben további három évük lesz arra, hogy a beruházásaikat megvalósítsák. Ezenkívül azonban – állítja Raskó György – el kellene érni, hogy Brüsszel a fejlesztéseket száz százalékban finanszírozza. Emellett pedig – hasonlóan más tagországokhoz – a hazai környezetvédelmi és állat-egészségügyi hatóságoknak rugalmasabban, az egyes telepek adottságainak megfelelően kellene alkalmazniuk az uniós előírásokat. A magyar állattartók számára a mostani trágyakezelési beruházások kapcsán is szigorúbb követelményeket támasztanának, mint amilyeneket más tagállamok termelőinek teljesíteniük kell – szögezte le Raskó György.

Nem osztja az ágazati aggodalmakat Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. Hozzátette: a piaci szereplők valóban döntési helyzetben vannak, de a fejlesztések nem jelenthetnek megoldhatatlan feladatot. Egyes gazdaságok a beruházásokat 40 százalékos SAPARD- és AVOP-dotáció mellett is meg tudták valósítani az elmúlt években. Az államtitkár egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a 75 százalékos EMVA-támogatás olyan technológiai fejlesztésekhez is felhasználható, amelyek javíthatják a hatékonyságot és növelhetik a hozamot.