Biztonság kontra ellátás

Új gázimportvezetékkel erősítené közép-ázsiai pozícióit Oroszország. A lépés várható volt, miután az orosz Gazprom tavaly olyan gázmennyiségek vételéről írt alá szerződést a kazah és a türkmén vállalatokkal, amekkorát azok nem tudnak szállítani a meglévő csöveken, mellesleg termelésüket is növelniük kell majd. A kapacitásbővítés mikéntje, nevezetesen a Kaszpi-tengert átszelő útvonal terve azonban csak Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti közép-ázsiai körútja után vált ismertté.

Ám hiába lehetett számítani a beruházás hírére, a bejelentés sokkolta a nyugati világot. Attól lehet ugyanis tartani, hogy Oroszország el fogja vásárolni az európai országok (és az USA) elől azt a gázt, amelyet azok az Oroszországtól való függetlenedés jegyében építendő Nabucco vezetékben szeretnének látni.

Az ijedtség részben persze felesleges. A 20 milliárd köbméter kapacitásúra tervezett Nabucco gázzal való ellátására ugyanis a mai napig egyetlen lehetséges szállító sem tett olyan ígéretet, amelyre egy 4,7 milliárd euró beruházást alapozni lehet. Főleg nem a kazahok és a türkmének, akik eddig is csak mint „és a közép-ázsiai szállítók” szerepeltek a tervekben, amelyek szerint a gáz elsődleges forrása Azerbajdzsán lenne, utána pedig Irán. Értesülésünket a Nabucco-projektben érintett diplomáciai forrásból megerősítették. Mint hangsúlyozták, éppen az azeri gáztermelés lassú felfutása miatt csúszik a Nabucco építése. A mostani állapot szerint a csövön keresztül 2011–12-ben főként azeri gáz érkezne Európába, 2015 után pedig már iráni is. (Addigra megoldódhat az iráni nukleáris fejlesztések miatt meglévő nemzetközi feszültség.) Az csak jó, ha mások is táplálnak majd be gázt a vezetékbe, amely egy fizetős autópályához hasonlítható. A pénzéért bárki használhatja. (Mint megírtuk, a projekt tagjainak egy évvel ezelőtti felkérésére a Gazprom jelezte: nem zárkózik el a lehetőség elől. Persze szigorúan a saját érdekeit szem előtt tartó konstrukcióban hajlandó gázt küldeni a Nabuccón át Európába.)

Forrásunk szerint ha gazdaságilag nem is, politikailag teljesen megalapozott a Kaszpi-tenger alatt lefektetendő vezetékkel kapcsolatos nemzetközi aggodalom. „Az elképzelés alapjaiban torpedózza meg az EU energiastabilitási törekvéseit. Az e téren jelentkező helyzetromlással nem vethető össze az a gazdasági előny, hogy végső soron azzal is az európai ellátás javul, hogy Oroszország az újonnan kiépítendő útvonalon is Európába akarja szállítani a közép-ázsiai gázt.” A mostani szállításokhoz képest túl sok importgázra egyébként a közeli években sem lesz szükség Európában a Világgazdaság által a napokban hivatkozott osztrák előrejelzés alapján, s Magyarországon sem – utóbbit tegnap közölte Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. VG

gi, illetve energiabizton-

sági kérdések mellett van még egy fontos összete-

vője az európai gázimportnak: ki fölözi le a terme-

lés, de főleg a szállítás hasznát?

A földrész ma már nem kizárólag Oroszországban termelt gázt vásárol, hanem egyre több olyat is, amit maga a szállító is más államokban szerez be.

A Gazprom azonban ezekben az esetekben is több mint közvetítő, mert nemcsak a meglévő, de lehetőségei szerint az újonnan épülő szállítóvezetékek is Oroszországon keresztül

haladnak majd.

Ahol erre nincs mód – Észak-Afrika –, ott beszáll a helyi termelő- és vezetékprojektekbe, mert így nem hagyható ki a későbbi üzletekből sem.

gi, illetve energiabizton-

sági kérdések mellett van még egy fontos összete-

vője az európai gázimportnak: ki fölözi le a terme-

lés, de főleg a szállítás hasznát?

A földrész ma már nem kizárólag Oroszországban termelt gázt vásárol, hanem egyre több olyat is, amit maga a szállító is más államokban szerez be.

A Gazprom azonban ezekben az esetekben is több mint közvetítő, mert nemcsak a meglévő, de lehetőségei szerint az újonnan épülő szállítóvezetékek is Oroszországon keresztül

haladnak majd.

Ahol erre nincs mód – Észak-Afrika –, ott beszáll a helyi termelő- és vezetékprojektekbe, mert így nem hagyható ki a későbbi üzletekből sem.-->