Csak tiszta forrásból - egyedülálló kísérlet a dán szigeten

A 4300 lakosú SamsØ egykor a vikingek csatáitól volt hangos. Ma a kis sziget fehérre meszelt, nádtetős házaival rusztikus úticélja évente több tízezer turistának. A Koppenhágától két órányi hajóútra található SamsØ az ökoturisták kedvelt nyaralóhelye, hiszen itt korlátlanul hódolhatnak a környezettudatos pihenésnek. A zöld szigetre akkor figyeltek fel világszerte, amikor 1997-ben – az épp akkor aláírt kiotói egyezmény szellemében – Dánia úgy döntött, SamsØ-t a megújuló energia földjévé változtatja.

Kiotó szellemében

A hetvenes években SØren Hermansen burgonya-, uborka és céklatermesztéssel foglalkozott, amikor a dán hatóságok azzal az ötlettel álltak elő, hogy a békés és kellemesen unalmas sziget nyugati részén atomerőművet építenének. Hermansen ekkor vált aktív tagjává az atomenergia-ellenes mozgalomnak, mely a nyolcvanas évekre elérte, hogy Dánia megtiltsa a nukleáris erőművek építését az országban. Kompenzációképpen a kormány számos olyan szubvenciót és adókedvezményt vezetett be, amelyek a megújuló energiaforrások használatának – főképp a szélenergiának – kedveztek. Az áramszolgáltatókat a kormány arra kötelezte, hogy a piaci áraknál magasabb összegért, csakran dupla áron vegyék át a megtermelt szélenergiát. A garantált és magas profit azt eredményezte, hogy kisbefektetők is piacra léphettek. „Az emberek elkezdtek szélerőműveket vásárolni, hogy nyugdíjas éveikre bebiztosítsák magukat” – mondja Ture Falbe-Hansen, a Dán Energia Hatóság munkatársa. A tiszta, alternatív energia igencsak jó befektetésnek számított a nyolcvanas évektől kezdődően.

Időpont: 2007. szeptember 4-9.

Bővebb információ és jelentkezésAz 1997-es kormánydöntés után SØren Hermansen a SamsØ-i Energia Hivataltól azt a megbízatást kapta, hogy meggyőzze a sziget lakosait a megújuló energiaforrások használatáról. A döntést a pellet-tüzelésű kazánok beszerzésére felhasználható állami támogatások, a napelemek, napkollektorok építésére járó adókedvezmények, illetve a szélenergia átvételét fix áron biztosító szerződések jelentősen megkönnyítették.

Sikerek és félsikerek

Az alternatív javaslatok közül azonban nem mind bizonyult megvalósíthatónak. A kompjáratok, melyeket szintén megújuló energiaforrással kellett volna üzemeltetni, nem kaptak állami támogatást. Így a vízi utaztatás „bezöldítésének” terve zátonyra futott.

A szélenergia frontján ezzel szemben nagy sikereket ért el a sziget: az elmúlt tíz évben 21 turbinát építettek SamsØ-n, melyek közül 10 a partok mentén, a tengerben áll. A sziget mára annyi energiát termel, hogy nem csak saját magát látja el, de jelentős mennyiséget „exportál” a dán országos áramhálózatnak is.

A String of Pearls elnevezésű projekt csak részleges sikert ért el: a cél az volt, hogy kommunális elefántfű és pellet tüzelésű kazánok biztosítsák a fűtést a sziget 18 települése számára, egy földalatti vezetékrendszeren keresztül. A terv szerint az elefántfüvet – melyből 1 hektár 7-10 ezer liter fűtőolaj kiváltására alkalmas, ami azt jelenti, hogy egy átlagos, 200 négyzetméteres családi házat fél hektár területtel egy éven keresztül ki lehet fűteni – a helyi gazdálkodók termelték volna. A pelletet a magánkézben lévő erdők biztosították volna. A kormány pénzbeli ösztönzőket is felajánlott az új hőközpont létrehozására. Végül a teljes szigetet ellátó fűtési rendszer azonban nem épült ki - csak a sziget északi csücskében található Nordby település karolta fel az ötletet. A helység hatalmas kazánt épített a magánházak fűtésére. A szükséges energia fennmaradó részét napelemekkel biztosítják – ezek megépítéséhez állami támogatást vettek igénybe.

Széllel szemben?

A 2001-es dán országgyűlési választások azonban a konzervatívok győzelmét hozták a szociáldemokraták ellenében. Az új kormány pedig fokozatosan felbontotta azokat a szerződéseket, amelyek a szélenergia termelői számára magas jövedelmet biztosítottak. A napenergia használatát támogató adókedvezményeket és az energiafű-, pellet és egyéb biomassza tüzelésű fűtőrendszerek szubvencióit is megszüntette a konzervatív vezetés. „Szemléletváltás tanúi lehettünk, melynek lényege az a vélekedés volt, hogy a piaci környezet költséghatékonyabb megoldásokat eredményez majd” – mondja Ture Falbe-Hansen, a Dán Energia Hatóság szóvivője.

A döntések azonban a dán szélerőmű piac összeomlásához vezettek. Bár a dán piac kicsi és telített volt, a legnagyobb hazai gyártó, a Vestas Wind Systems A/S számára védett terepet jelentett a technológia tökéletesítésére. A támogatások megvonásakor azonban megszűnt ez a védettség – ma már a cég főleg Kína és az Egyesült Államok számára gyárt szélerőműveket, és a piaci versenyben olyan konkurensekkel kell megharcolnia, mint a General Electric vagy a Siemens.

Az EU leginkább környezettudatos tagjai is úgy találják, hogy nem könnyű az embereket rábeszélni a tiszta energiára. Ha pedig sikerül, nem kevés kompromisszumot kell kötniük. Dániában a megújuló energiaforrások árát még ma is a kormány határozza meg – az ország szélenergia-ipara nagyrészt ennek köszönheti, hogy világviszonylatban is élenjáróvá válhatott. (Ez a fajta támogatás természetesen nem egyedülálló, hiszen az EU tagországok legtöbbje hasonló módon jár el.) Ma a háztartások 20 százalékban szélenergiával működnek, ám a zöld energia termelői és az állam között köttetett, garantált fix díjas szerződések 2010-ben lejárnak. Az pedig kérdéses, hogy a gazdasági nehézségekre hivatkozó dán kormány támogatja-e majd a megújuló energiaforrások előállítóit és használóit, vagy magára hagyja őket a piaci versenyben.

A koppenhágai megszorítások ellenére SØren Hermansen, a zöld sziget „marketingese” optimista SamsØ jövőjét illetően. Új patrónust talált ugyanis: Brüsszelt. Az EU első lépésként 480 ezer euróval támogatta a samsØ-i Energia Akadémia létrehozását.

Időpont: 2007. szeptember 4-9.

Bővebb információ és jelentkezés Szélturbinák SamsØ partjainál SØren Hermansen az energiafűben Napkollektorok SamsØ szigetén -->