Csökkentek a visszaigénylések
Több mint tíz százalékkal visszaesett a 2006-os személyijövedelemadó-bevallásokban az egy főre jutó adóviszsza-igénylés összege: tavaly ez átlagban meghaladta a 60 ezer forintot, az idén már az 54 ezret sem érte el. Köszönhető mindez annak, hogy tavaly alaposan megnyirbálták az szja-adókedvezményeket. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a bevallási útmutatóban pontosan olvassák el a kedvezményre vonatkozó szabályokat. A már beadott bevallásokban ugyanis számos szabálytalanság azért történt, mert az adókedvezményt helytelenül számolták el.
Az összevont adóalap utáni kedvezményekről az adóbevallásban egy külön lapon kell elszámolni. Fontos, hogy az összevont adóalap utáni kedvezmények csak az összevont adó mértékéig érvényesíthetők, vagyis meg nem fizetett adót visszaigényelni nem lehet. Éppen ezért adókedvezményt csak olyan öszszeg erejéig tüntessenek fel a bevallásban, amelyre a fizetendő adó fedezetet nyújt. Különösen érdemes azokra a kedvezményekre figyelni, amelyeket később esetleg – bizonyos feltételek esetén – visszafizetési kötelezettség terhel. Ha a bevallás készítése közben kiderül, hogy több kedvezményt is tudna érvényesíteni, mint amennyire a fizetendő adója fedezetet nyújt, akkor azokat érvényesítse, amelyeket semmilyen feltételek esetén nem kell visszafizetni. A kedvezményekre sokféle korlát vonatkozik. A lakáscélú hitelhez, a felnőttképzési díjhoz, a számítógéphez, számítástechnikai eszköz beszerzéséhez, a családi adókedvezményhez kapcsolódó kedvezmények érvényesíthetősége függ az öszszes jövedelem nagyságától is. A felnőttképzési díjhoz, a számítógéphez kapcsolódó adókedvezmény például négymillió forint fölötti jövedelemnél teljesen megszűnik. A törvényben meghatározott hét kedvezményre összesen pedig a magánszemély maximum százezer forintot számolhat el, de csak akkor, ha a bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme a hatmillió forintot nem haladja meg. Ha 6,5 millió forintnál is több a jövedelme, akkor 2006-tól ezen hét adókedvezmény közül már egyet sem érvényesíthet. Hat és 6,5 millió forint között pedig igen bonyolult szabály alapján kell kiszámolni, hogy a százezer forintból mennyi is illeti meg a magánszemélyt. A kedvezmény mértékét úgy kell kiszámolni, hogy a százezer forintból le kell vonni a hatmillió forint feletti jövedelem 20 százalékát. (6,4 millió forint esetén például a 400 ezer forint 20 százaléka 80 ezer forint, amelyet a százezerből levonva kapjuk meg, hogy 6,4 millió forint jövedelem esetén ezen hét jogcímen legfeljebb 20 ezer forint adókedvezményt érvényesíthet a magánszemély. )
Bonyolult szabályok vonatkoznak a családi adókedvezményre is. Ez évtől már csak a három és több eltartottat nevelők számolhatnak el családi adókedvezményt, mégpedig gyermekenként havi 4000 forintot, de teljes mértékben csak akkor, ha a magánszemély éves jövedelme nem haladja meg a hatmillió forintot. Négy vagy annál több gyermekes családoknál a jövedelemhatár gyermekenként 500 ezer forinttal nő, de nyolcmillió forintnál nem lehet több. Aki családi kedvezményt akar érvényesíteni, annak külön lapon fel kell tüntetni az eltartottak nevét, adóazonosító jelét, illetve ha születendő gyerekre szeretné valaki elszámolni a kedvezményt, akkor a várandóság tényéről is nyilatkozatot kell tennie. Azt se felejtsék el, hogy a kedvezmény összegének a kiszámításakor az eltartottak számába azokat a személyeket is be kell számítani, akiket a családi pótlék összegének a megállapításakor figyelembe vesznek, de részükre családi pótlékot már nem folyósítanak. Ha a magánszemély teljes mértékben nem tudja érvényesíteni az eltartottak utáni kedvezményt, akkor a megmaradó részt a házastársa vagy az élettársa is érvényesítheti. Ebben az esetben azonban fontos, hogy a megosztásról szóló nyilatkozatot mindkét szülőnek alá kell írni. Az eddigi bevallásokban erről sokan megfeledkeztek, éppen ezért figyeljenek erre! VI
