Eb 2012: se Európa-bajnokság, se stadion?

A 2012-es Európa-bajnokságra tervezett hazai stadionberuházások nagy része biztosan nem valósul meg az Eb-pályázatban meghatározott időpontra, sőt sok esetben a beruházások finanszírozása is kérdéses. A négy aréna közül csak a győri készül el jövőre, de ennek a kapacitása is kisebb lesz, mint ahogy az a pályázatban szerepelt, s nem növelik a székesfehérvári létesítmény befogadóképességét sem.

Az új debreceni stadion felhúzása, illetve a budapesti Puskás Ferenc stadion átépítése továbbra is szerepel az állami és az önkormányzati tervek között, de hogy ezekre pontosan mikor kerül sor, azt egyelőre nem tudni.

Amennyiben hazánk Horvátországgal közösen elnyeri a 2012-es labdarúgó Eb rendezésének jogát, Magyarországon öszszesen 120 milliárd forintot költöttek volna a négy aréna átépítésére, felújítására. A rendező városok önkormányzatai vállalták, hogy kialakítanak egy 25 000 férőhelyes stadiont, amelyet állami pénzből bővítettek volna ki az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) előírásainak megfelelő méretűre (harminc-, vagy negyvenezresre) – mondta lapunknak Lányi András, a sport-szakállamtitkárság főosztályvezetője.

Így a beruházások felét az állam, a másik felét az önkormányzatok és a magánszféra finanszírozta volna. Lányi András most jelezte: 2007. december 31-én lezárul a stadionrekonstrukciós program egy szakasza, így az Eb miatt tervezett átalakításokra szánt 30 milliárd forintot biztosan nem fizetik ki.

A határidőkényszer nélkül valószínűleg a Puskás Ferenc stadion átépítése valósul meg a pályázatban ígért időpontra, 2010-re. Jelenleg az aréna és a környékén található Budapesti Olimpiai Központ beépítésére gyűjtenek ötleteket. A beruházást azonban hátráltathatja, hogy az említett területeken – mivel azok a besorolást tekintve kiemelt sportingatlanok – nem lehet kereskedelmi tevékenységet folytatni, ez pedig igencsak megnehezíti a magántőke bevonását.

Kérdéses jelenleg az is, hogy Debrecenben megépül-e az új aréna. Az eredeti tervek szerint ezt a stadiont is 2010-re húzták volna föl mintegy 16 milliárd forintból, ezt részben az önkormányzat, részben az állam fizette volna.

A polgármesteri hivatalban lapunknak elmondták: mivel az Eb rendezési jogát nem Magyarország nyerte el, a terv ebben a formában nem aktuális, a debreceni önkormányzat azonban a továbbiakban is vizsgálja egy új, korszerű labdarúgó-stadion megépítésének a lehetőségeit.

Kisebb fejlesztéseket hajtanak csak végre a következő években a székesfehérvári Sóstói arénában is – jelezte Bozai István a Sóstói Stadion Kft. ügyvezetője. Kiemelte: a létesítmény alapvetően megfelel az UEFA elvárásainak, éppen ezért az Eb-re is csak a férőhelyek számát kellett volna növelni, mivel azonban egy harmincötezres stadiont nem tudnának kihasználni, erre végül is nem kerül sor.

Ehelyett a tervek szerint mintegy 200 millió forintból lecserélik az eredményjelző táblát, a pálya borítását és a székek egy részét. Azt egyelőre nem tudni, hogy a beruházások mikor valósulnak meg, s kérdéses még az is, hogy a helyi labdarúgóklubot üzemeltető gazdasági társaság, vagy pedig az önkormányzat fizeti-e a fejlesztéseket.

Szinte maradéktalanul megépül azonban a Győri ETO stadionja, illetve a létesítmény környékén lévő komplexum, amely többek között sportrehabilitációs központot és négycsillagos szállodát is magában foglal majd.

A klubnál lapunknak elmondták, hogy a beruházás – amelyet teljes egészben magánforrásból finanszíroznak – a tervek szerint 2008 végére fejeződik be. Az aréna ugyanakkor némileg kisebb lesz, mint ahogy az Eb-pályázatban szerepelt: 35 000 helyett csak 24 000 fős lesz.