Finisébe ért az áramtörvény

Tegnap a parlament elé került az új villamosenergia-törvény (Vet.) tervezete. Július 1-jéig várt elfogadása után évtizedekre meghatározhatja a hazai árampiaci pozíciókat azáltal, hogy megnyitja a növekedés útját a versenyképes szereplők előtt, és felszámolja azokat a lehetőségeket, amelyek révén ma egyes társaságok nem egészen átlátható tevékenységgel jutnak nyereséghez. Nem véletlen, hogy az áramtörvény megfogalmazóit a versenypiaci szereplők minél liberálisabb játékszabályok megfogalmazására sarkallták az elmúlt időszakban, a stabil, netán erőfölényes pozíciójuk elvesztésétől tartók pedig az óvatosabb nyitásért lobbiztak.

Ennek eredményeként a törvénytervezet – bár teljesnek mondható – kevesebbet tartalmaz annál, mint amit megfogalmazója, a minél teljesebb piacnyitást szorgalmazó gazdasági tárca eredetileg szükségesnek tartott. „A fő kifogás ellene az, hogy nem rendezi az erőművek és az MVM Zrt. közötti hosszú távú áramvásárlási megállapodások (htm-ek) sorsát” – mondta lapunknak Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese. E szerződések lefedik az országban termelt áram meghatározó részét, ezzel erősen korlátozzák a versenyt. Titkosak is – az erőművek 1995-ös magánosításakor születtek –, tehát gazdálkodásuk sem átlátható, mégis garantált nyereséghez jutnak. Az ellenzék szerint a htm-mel rendelkező erőművek extraprofithoz jutnak az MVM által – közvetve az adófizetők zsebéből – fizetett átvételi árakban. Ez csak a htm-ek nyilvánosságra hozatalával lenne cáfolható. (Az sem véletlen, hogy e megállapodások felkeltették a burkolt állami támogatás után kutakodó uniós tisztviselők figyelmét is.) Jelen formájukban tehát nem maradhatnak fenn a htm-ek, sorsukat mégsem a GKM rendezi, hanem a „komplex ügyek kezelésére” is hivatott Miniszterelnöki Hivatal. A törvényjavaslat készítői úgy oldották meg a gordiuszi csomót, hogy erősen behatárolták a piacon erőfölényben lévő társaságok működését. Erre egyébként is szükség lett volna. Mindazonáltal Nagy Márta az ebben rögzítetteket kevésnek érzi, és továbbra sem látja, hogyan segíti az új szabályozás a szabadpiaci áramkínálat növelését.

„Eredeti elgondolásunkat módosítva végül úgy döntöttünk, hogy a htm-ek sorsát külön törvény szabályozza. E mellett szól, hogy miközben az áramtörvény több évtizedre érvényes, a htm-ügyet egyszer kell megoldani” – válaszolt lapunknak Felsmann Balázs, a gazdasági tárca államtitkára. A htm-törvény megszületésének időpontja azon is múlik, hogy azt mikor tárgyalja a kormány. A jogszabály előkészítése folyik.

Az államtitkár szerint kevésbé problémás az áramtörvény másik, nagy vitát kiváltott kérdése: hogy egyben maradhat-e az MVM, Mavir, Paks hármas. Nincs olyan uniós direktíva, amely az utóbbi kettő leválasztását várná el. Annál nagyobb alkudozás folyhat azzal kapcsolatban, hogy a mostani áramszolgáltatókat felváltó egyetemes szolgáltatók régiónként – a helyi költségekhez igazodva – eltérő, avagy országosan azonos árakkal dolgozzanak-e. A törvényjavaslat az ehhez kapcsolódó hálózati hozzáférési díjak esetében az országosan egységes megoldás mellett tette le a voksot.

Felsmann Balázs szerint túlzás látszatintézkedésnek nevezni azt, hogy az áramszolgáltatóknak külön cégbe kellett szervezniük energiaszállításukat és

-kereskedelmüket úgy, hogy mindkét cég azonos tulajdonosnál maradhatott. A jogi szétválasztással ugyanis megszűnt a keresztfinanszírozás lehetősége, és átláthatóbb lesz a cégek tevékenysége is.

A liberalizált árampiac ténylegesen csak 2008. január 1-jén indulhat be, előtte még meg kell alkotni a törvény végrehajtásához szükséges rendeleteket is. VG

Paksra azonban senki ne menjen olcsó áramért: azt sok évre előre megvette az MVM. Megújuló energiát is csak az termeljen, aki azt gazdaságosan teszi, s beéri annyi támogatással, amennyit a befektetése indokol.

A versenyképes áron termelt áram senkinek sem marad a nyakán: a Mavir szervezi a tőzsdét, az országban pedig keresleti piac van.

Paksra azonban senki ne menjen olcsó áramért: azt sok évre előre megvette az MVM. Megújuló energiát is csak az termeljen, aki azt gazdaságosan teszi, s beéri annyi támogatással, amennyit a befektetése indokol.

A versenyképes áron termelt áram senkinek sem marad a nyakán: a Mavir szervezi a tőzsdét, az országban pedig keresleti piac van.-->