Integrációra készülve
A Farkas család 1991-ben indította útjára az általános iskolai tankönyvek kiadásával foglalkozó cégét, és ehhez kapcsolódóan alapította meg a Grafika Press nyomdát 1993-ban. A könyvkiadót 2000-ben egy német cég vásárolta meg: a vételárból Farkasék felépítették a négycsillagos, ráckevei wellnesshotelt, mondván, az akkor már több mint egymilliárdos árbevételű nyomdának önerőből kell megteremtenie a fejlődés forrásait. A növekedés egyik eszközét a szerves fejlődés, a megtermelt nyereség visszaforgatása biztosította, a másikat az akvizíciók, a kisebb cégek megvásárlása. Időközben így került a nyomda tulajdonába a Typopress Nyomda, az Unió és a Cartográfia Kiadó nyomdája is.
Időközben az is bebizonyosodott, hogy egy családi kisvállalkozás önerőből képtelen a nagyobb technikai fejlesztések forrásainak előteremtésére. Ezért csatlakoztak a Magyar Fejlesztési Bank tőkehitelprogramjához, amelynek segítségével – az MFB 49 százalékos tulajdonrésze mellett – a kezdetekkor évi négymillió, majd 1,3 milliárd forintos forgalmú társaság minden meghatározó területen önellátóvá válva 2006-ra hárommilliárdosra növelte árbevételét. Farkas József szerint az MFB kisebbségi szerepvállalásának az objektív külső kontroll megteremtésében is nagy szerepe volt. Egy családi vállalkozásnál a vacsoraasztal törvényszerűen válik alkalmi közgyűlés színterévé, és így a kelleténél kevesebb írásos dokumentáció, megfontolt döntés születik – magyarázza az üzletember. Az MFB olyan külső korlátokat állít fel, amely minden kis- és középvállalkozás számára hasznos lenne, de azt a tulajdonosok önmaguktól ritkán képesek felismerni.
Az újabb lépésváltást a Szikra és a felszámolás alá került Kossuth Nyomda eszközeinek idei megvásárlása biztosítja, ennek hatására a társaság éves árbevétele hétmilliárd forintra növekszik. Farkas József szerint az elkövetkező időszak legfontosabb kihívása a három társaság zökkenőmentes integrációja, összeköltöztetése és közben a zavartalan üzemmenet biztosítása lesz.
Ember. „Rossz időszakban diplomáztam, mert 1974-ben már csak a középvezetőinél kisebb beosztásokban jutott hely a frissen végzetteknek” – enged bepillantást kezdeti pályamódosításaiba az üzletember, aki újságíróként érezte először jól magát a munka világában. „A kapcsolatrendszer megszerzése mellett ez azért is fontos időszak volt, mert szert tehettem az üzleti életben elengedhetetlen nyitott szemléletre – magyarázza. – A napilapoknál dolgozva pedig azt is megtanultam, hogy a határidő szent és sérthetetlen.” A Mezőgazdasági Kiadó vegyes vállalatának megalapítása pedig azért volt tanulságos, mert a kapitalizmus működési gyakorlatát ott ismerhette meg.
Hogy az üzlet elmélete és gyakorlata eltér egymástól, azt a Farkas család abból is lemérte, hogy egy-egy növekedési szakasz lezárásaként együtt nyitották fel a korábban mindannyiuk által elolvasott, a sikeres cégek életciklusait a kezdetektől leképező könyvek aktuális részét. Lakonikusan nyugtázva, hogy a növekedés során szinte minden azokban leírt hibát elkövettek. Lehet ugyan minimalizálni a téves döntések számát, de valamennyi tanulópénzt mindenképpen meg kell fizetni – hangsúlyozta. Más kérdés, hogy tapasztaltabban már biztos nem vállalna fel több olyan kockázatot, ami régen természetesnek tűnt, mivel jogosnak tartja a gondolatot: egy üzletembert nem az minősít, menynyi pénze van, hanem az, hogy miként bánik azzal.
Farkas József szerint egy cég életében meghatározó, mikor érkezik – elérkezik-e egyáltalán – az a pillanat, amikor a tulajdonosok profi menedzsmentre bízzák a céget. Ezért különösen büszke arra, hogy Tamás fiuk, aki az egyetem alatti nyári szünetben fizikai munkát is elvállalt a cégnél, a külkereskedelmi főiskola, majd a közgazdasági egyetem és egy svédországi vállalatirányítási kurzus elvégzése után zökkenőmentesen átvette a cég napi irányítását. Az alapító pedig így a növekedés alapját megteremtő kereskedelmi tevékenység erősítésére koncentrálhat.
